194843. lajstromszámú szabadalom • Antidotumként acil-amid származékot tartalmazó készítmények kultúrnövényeknek herbicidek fitotoxikus hatása elleni védelmére és eljárás az antidotum előállítására
3 194843 X oxigénatom, R1 1-4 szénatomos halogén- alkil- csoport, R2 és R5 egymástól független hidrogénatom vagy 1-4 szénatornos alkilcsoport és R3 R4, R6, és R7 hidrogénatom. Különösen előnyösek azok az antidotwmok, amelyek (I) általános képletében R2 és R5 hidrogénatom, X, R1, R3, R4, R6 és R7 pedig a megadott jelentésű. Különösen előnyös antidotumok azok a vegyületek, amelyek (I) általános képletében R1 diklór-metil_ csoport X, R2, R3, R4, R5, R6 és R7 pedig a már megadott jelentésű. Különösen előnyös antidotumok a következő vegyületek: 4-diklór-acetil-2,3 dihidro-3- -metil-1,4- benzoxazin, 4-diklór-acetil -2,3-dihidro-3,6-dimetil-1,4-benzoxazin vagy 4 (2- - klór propionil)-2,3-dihidro-3-metil 1,4-benzoxazin Az (I) általános képletű vegyületek legnagyobb része új, mindössze néhányat ismertetnek az irodalomban. így bizonyos halogén-alkanoil-amidok gyógyászati hatóanyagok vagy gyógyászati hatású anyagok előállítása során közbenső termékekként alkalmazhatók. Ilyen vegyületeket ismertet az 1 137 796 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásifájdalomcsillapító szerek közbenső termékei), J Med. Chemistry, 290 294., 1969 (vérnyomáscsökkentő szerek, C A. 70, 106447m, 1969), a 2 658 896 számú NSZK beli nyilvánosságrahozatali irat (antidepresszívum) és a 81029676 számú japán nyilvánosságrahozatali irat (antikonvulzivum, C A. 95 80985z, 1981). Az (I) általános képletü vegyületek közül csak azokat írták eddig le, amelyek képletében R4 1 4 szénatomos alkoxicsoport Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy (II) általános képletű acil halogenidet ^ a képletben R 1-3 halogénatommal szubsztituált 2-5 szénatomos alkenil- vagy 2- 3 halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, és Hal klór- vagy brómatom, — savkötöszer jelenlétében (llh általános képletű aminnal - R‘. R3, R4, R5 R6 R7 és X a fentiekben megadott - reagáltatunk A reakciót célszerűen inert oldószerben, normál nyomáson hajtjuk végre Oldószerként alkalmazható például alifás vagy aromás szénhidrogén, például benzol, toluol, xilolok, ciklohexán, petroléter, halogénezett szénhidrogének, például klór-benzol, metilén-klorid, etilén-klorid, kloroform, éter és éter-jellegű vegyületek, például dietil éter, diizopropil-éter, tere butil-metil-éter, dimetoxi-etán, dioxán, tetrahidrofurán, anizol, ketonok, például az aceton, metil-etil-keton, észterek, például az etil acetát, butil-acetát, és ezen oldószerek egymással alkotott elegyei. Savkötőszerként főleg a tercier aminok, például trimetil-amin, trietil-amin, kinuklidin, 1,4- -diazabiciklo[2,2,2]oktán, 1,5-diazabicik - lo[4,3,0]non-5-en, vagy az 1,8-diazabiciklo(5,4,0]undec 7 én alkalmazhatók Használhatók azonban szervetlen bázisok, például hidridek, például a nátrium- vagy kalcium-hidrid, hidroxidok, például a nátrium- és kálium-hidridek, karbonátok, például a nátrium- és kálium-karbonát, vagy hidrogén-karbonátok, például a kálium- és nátrium-hidrogén-karbonát is. A (II) és (III) általános képletű kiindulási anyagok általában ismertek, vagy önmagukban ismert módszerekkel előállíthatok. Az (I) általános képletű antidotumot tartalmazó készítményt a felhasználás céljától függően alkalmazhatjuk a vetőanyag előzetes kezelésére (a magok vagy dugványok csávázása), vagy a talajnak a kikelés előtti vagy kikelés utáni kezelésére. Alkalmazható továbbá az antidotumot önmagában, vagy herbiciddel együtt tartalmazó készítmény a növények kikelés előtti vagy kikelés utáni kezelésére. Látható tehát, hogy a növények vagy a vetőanyag kezelése általában a fitotoxikus hatóanyagot tartalmazó szer alkalmazásának időpontjától függetlenül történhet. Célszerűen azonban, a növényeket általában a herbiciddel és az antidotummal egyszerre (tank-keverékként) kezeljük. A kikelés előtti kezelés történhet oly módon, hogy a vetésterület kikelés előtt kezeljük (ppi = pre plant incorporation), vagy úgy, hogy a már bevetett, de még kikelés előtt áüó vetésterületet kezeljük. Az antidotum és a herbicid felhasználási mennyiségének aránya alapvetően a felhasználás módjától függ. Amennyiben a vetésterületet kezeljük, és a herbicidet és antidotumot vagy egyidejűleg (tank-keverékként) vagy külön-külön alkalmazzuk, az antidotum és herbicid alkalmazható aránya 1 : 100 és 5 1 között van. Általában 1 : 5 és 1 : 50 közötti antidoturrvherbicid arány teljes védőhatást biztosít. Magcsávázás vagy hasonló jellegű védőintézkedés esetén azonban lényegesen kisebb mennyiségű antidotum alkalmazható a vetésterületre adagolandó herbicid mennyiségéhez viszonyítva. Általában 1 kg vetőmag csávázásához 0,1-10 g antidotum szükséges. Általában 0,1-5 g antidotum/kg vetőmag alkalmazása esetén már teljes védőhatás érhető el Amennyiben az antidotumot a vetés előtt rövid idővel a magok áztatásával kezeljük, úgy célszerűen olyan antidotum-oldatot használunk, mely a hatóanyagot 1 -10000 ppm koncentrációban tartalmazza. Általában 100-1000 ppm antidotum koncentráció teljes védőhatást biztosít. Általában a védési intézkedések, azaz a magcsávázás és a dugványoknak az (I) általános képletü antidotumokkal történő kezelése és a későbbi, vegyszerekkel történő vetésterület-kezelés között hosszabb idő telik el. Az előkezelt vetőanyag, így mag és dugványok a későbbiek során a mezőgazdaságban, kertészetben és erdőgazdaságban különböző vegyszerekkel érintkezhet. A találmány szempontjából minden olyan növény kultúrnövénynek tekintendő, mely bár 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
