194843. lajstromszámú szabadalom • Antidotumként acil-amid származékot tartalmazó készítmények kultúrnövényeknek herbicidek fitotoxikus hatása elleni védelmére és eljárás az antidotum előállítására

3 194843 X oxigénatom, R1 1-4 szénatomos halogén- alkil- csoport, R2 és R5 egymástól független hidrogénatom vagy 1-4 szénatornos alkilcsoport és R3 R4, R6, és R7 hidrogénatom. Különösen előnyösek azok az antidotwmok, amelyek (I) általános képletében R2 és R5 hid­rogénatom, X, R1, R3, R4, R6 és R7 pedig a meg­adott jelentésű. Különösen előnyös antidotumok azok a ve­­gyületek, amelyek (I) általános képletében R1 diklór-metil_ csoport X, R2, R3, R4, R5, R6 és R7 pedig a már meg­adott jelentésű. Különösen előnyös antidotumok a követke­ző vegyületek: 4-diklór-acetil-2,3 dihidro-3- -metil-1,4- benzoxazin, 4-diklór-acetil -2,3-di­­hidro-3,6-dimetil-1,4-benzoxazin vagy 4 (2- - klór propionil)-2,3-dihidro-3-metil 1,4-benz­oxazin Az (I) általános képletű vegyületek legna­gyobb része új, mindössze néhányat ismertet­nek az irodalomban. így bizonyos halogén-al­­kanoil-amidok gyógyászati hatóanyagok vagy gyógyászati hatású anyagok előállítása során közbenső termékekként alkalmazhatók. Ilyen vegyületeket ismertet az 1 137 796 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásifájdalomcsil­lapító szerek közbenső termékei), J Med. Che­mistry, 290 294., 1969 (vérnyomáscsökkentő szerek, C A. 70, 106447m, 1969), a 2 658 896 számú NSZK beli nyilvánosságrahozatali irat (antidepresszívum) és a 81029676 számú japán nyilvánosságrahozatali irat (antikonvulzivum, C A. 95 80985z, 1981). Az (I) általános képletü vegyületek közül csak azokat írták eddig le, amelyek képletében R4 1 4 szénatomos alkoxicsoport Az (I) általános képletű vegyületeket úgy ál­lítjuk elő, hogy (II) általános képletű acil haloge­­nidet ^ a képletben R 1-3 halogénatommal szubsztituált 2-5 szénatomos alkenil- vagy 2- 3 halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, és Hal klór- vagy brómatom, — savkötöszer jelenlétében (llh általános kép­letű aminnal - R‘. R3, R4, R5 R6 R7 és X a fen­tiekben megadott - reagáltatunk A reakciót célszerűen inert oldószerben, normál nyomáson hajtjuk végre Oldószerként alkalmazható például alifás vagy aromás szén­­hidrogén, például benzol, toluol, xilolok, ciklohe­­xán, petroléter, halogénezett szénhidrogének, például klór-benzol, metilén-klorid, etilén-klo­­rid, kloroform, éter és éter-jellegű vegyületek, például dietil éter, diizopropil-éter, tere butil­­-metil-éter, dimetoxi-etán, dioxán, tetrahidro­­furán, anizol, ketonok, például az aceton, metil­­-etil-keton, észterek, például az etil acetát, bu­­til-acetát, és ezen oldószerek egymással alko­tott elegyei. Savkötőszerként főleg a tercier aminok, pél­dául trimetil-amin, trietil-amin, kinuklidin, 1,4- -diazabiciklo[2,2,2]oktán, 1,5-diazabicik - lo[4,3,0]non-5-en, vagy az 1,8-diazabicik­lo(5,4,0]undec 7 én alkalmazhatók Használ­hatók azonban szervetlen bázisok, például hid­­ridek, például a nátrium- vagy kalcium-hidrid, hidroxidok, például a nátrium- és kálium-hidri­­dek, karbonátok, például a nátrium- és kálium­­-karbonát, vagy hidrogén-karbonátok, például a kálium- és nátrium-hidrogén-karbonát is. A (II) és (III) általános képletű kiindulási anya­gok általában ismertek, vagy önmagukban is­mert módszerekkel előállíthatok. Az (I) általános képletű antidotumot tartal­mazó készítményt a felhasználás céljától függő­en alkalmazhatjuk a vetőanyag előzetes keze­lésére (a magok vagy dugványok csávázása), vagy a talajnak a kikelés előtti vagy kikelés utá­ni kezelésére. Alkalmazható továbbá az antido­tumot önmagában, vagy herbiciddel együtt tar­talmazó készítmény a növények kikelés előtti vagy kikelés utáni kezelésére. Látható tehát, hogy a növények vagy a ve­tőanyag kezelése általában a fitotoxikus ható­anyagot tartalmazó szer alkalmazásának idő­pontjától függetlenül történhet. Célszerűen azonban, a növényeket általában a herbiciddel és az antidotummal egyszerre (tank-keverék­ként) kezeljük. A kikelés előtti kezelés történ­het oly módon, hogy a vetésterület kikelés előtt kezeljük (ppi = pre plant incorporation), vagy úgy, hogy a már bevetett, de még kikelés előtt áüó vetésterületet kezeljük. Az antidotum és a herbicid felhasználási mennyiségének aránya alapvetően a felhasz­nálás módjától függ. Amennyiben a vetésterü­letet kezeljük, és a herbicidet és antidotumot vagy egyidejűleg (tank-keverékként) vagy kü­­lön-külön alkalmazzuk, az antidotum és herbi­cid alkalmazható aránya 1 : 100 és 5 1 között van. Általában 1 : 5 és 1 : 50 közötti antido­­turrvherbicid arány teljes védőhatást biztosít. Magcsávázás vagy hasonló jellegű védőintéz­kedés esetén azonban lényegesen kisebb mennyiségű antidotum alkalmazható a vetéste­rületre adagolandó herbicid mennyiségéhez vi­szonyítva. Általában 1 kg vetőmag csávázásá­­hoz 0,1-10 g antidotum szükséges. Általában 0,1-5 g antidotum/kg vetőmag alkalmazása esetén már teljes védőhatás érhető el Amennyiben az antidotumot a vetés előtt rövid idővel a magok áztatásával kezeljük, úgy cél­szerűen olyan antidotum-oldatot használunk, mely a hatóanyagot 1 -10000 ppm koncentráci­óban tartalmazza. Általában 100-1000 ppm antidotum kon­centráció teljes védőhatást biztosít. Általában a védési intézkedések, azaz a magcsávázás és a dugványoknak az (I) általá­nos képletü antidotumokkal történő kezelése és a későbbi, vegyszerekkel történő vetésterület­­-kezelés között hosszabb idő telik el. Az előke­zelt vetőanyag, így mag és dugványok a későb­biek során a mezőgazdaságban, kertészetben és erdőgazdaságban különböző vegyszerekkel érintkezhet. A találmány szempontjából minden olyan növény kultúrnövénynek tekintendő, mely bár 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom