194831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolon-származékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

194831 gén-benzol-származékot n-butil- vagy terc­­butil-lítiummal reagáltatjuk -70 C°-tól 0 C°-lg terjedő hőmérséklettartományban, majd a ke­letkező lítiumvegyületet vízmentes cink-klorid­­dal kezeljük THF-ben. Aril-cinkkloridokat a megfelelő Grignard reagensekből is előállítha­tunk oly módon, hogy ezeket cink-kloridnak THF-el készített oldatával reagáltatjuk. A kívánt végterméket azután úgy kapjuk, hogy a reak­­cióelegyet szobahőmérsékletre engedjük fel­melegedni, ezt követően hozzáadjuk a megfe­lelő halogénkinolont és a tetrakisz(trifenll-fosz­­fin) palládium (O)-t THF-ben, az egészet vlsz­­szafolyatás közben melegítjük a reakció leját­szódásáig (például 1-48 óra hosszat). Ezután a terméket elkülöníthetjük és hagyományos mó­don tisztíthatjuk Az ennél a módszernél használt halogén-kl­­nolon kiindulási anyagokat szintén hagyomá­nyos módszerekkel állíthatjuk elő. Ezeknek az anyagoknak az előállítására alkalmas módsze­reket az előállításmódokban mutatunk be, illet­ve az (aa) és (bb) reakciósoron szemléltetünk. A módszer Ezt a módszert a 9) reakcióvázlat mutatja be. Ezekben a képletekben R4 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport A reakció abban áll, hogy a fenolos hidr­­oxicsoportot N-alkil-karbamoil-oxi-csoporttá alakítjuk 1-4 szénatomos alkil-izocianát fel­­használásával. A reakciót alkalmas szerves ol­dószerben, így tetrahidrofuránban, hajtjuk vég­re visszafolyatási hőmérsékleten A terméket ezután hagyományos módon tisztíthatjuk. Egy Jellegzetes reakciót szemléltet a 10) re­akcióvázlat. B módszer Olyan vegyületeket, amelyekben m értéke 1 vagy 2 szám, úgy állíthatunk elő, hogy azo­kat a vegyületeket, amelyekben m értéke nul­la, megfelelő mennyisgű oxidálószerrel oxidál­juk. Az előnyös oxidáló szerek a persav oxidá­­liszerek, így az m-klór-perbenzoesav C módszer Ezt a módszert általánosan a 11) reakció­­vázlat mutatja be A savkloridokat úgy kapjuk, hogy a megfe­lelő 1-4 szénatomos alkil-észtereket lúgosán hidrolizáljuk és a keletkező karbonsavsót, pél­dául a nátriumsót, kloriddá alakítjuk tionilklorid­­dal való kezelés útján. A nyers savkloridnak am­móniával vagy a megfelelő aminnal való reak­ciója azután a kívánt végterméket szolgáltatja, amelyet elkülöníthetünk és hagyományos mó­don tisztíthatunk. Egy jellegzetes reakciót szemléltet a 12) re­­kacióvázlat. E módszer Ezt a módszert a 7) reakcióvázlat mutatja be. Az itt szereplő általános képletekben R~ jelentése 1-4 szónatomos alkilcsoport, -CH2CH2N/I vagy 2 szénatomos alkilcsoport/2 vagy HetCH2~ csoport. A reakció abban áll, hogy a fenolos hidroxi­­csoportot alkilezzük irifenil-foszfln és dietil 5 4-azodikarboxllát jelenlétében. A reakciót vala­mely megfelelő közömbös, szerves oldószer­ben, például THF-ben végezzük egészen a vlsszafolyatásig terjedő hőmérsékleten. A ter­méket ezután hagyományos módon tisztíthat­juk. Egy jellegzetes reakciót szemléltet a 8) re­akcióvázlat. F módszer Ezt a módszert általánosságban a 13) reak­cióvázlat mutatja be. Az eljárás során valamely anilln-származó­­kot a megfelelő alkil-szulfonamid-származék­­ká alakítunk erre alkalmas alkil-szulfonil-klo­­rlddal való reagáltatás útján. A reakciót vala­mely megfelelő szerves bázisban, így piridin­­ben végezzük 0 CMól szobahőmérsékletig ter­jedő hőmérséklettartományban. A terméket ez­után hagyományos módon tisztíthatjuk. Egy jellegzetes reakciót szemléltet a 14) re­akcióvázlat. Az (I) általános képletű vegyületek sóit egé­szen hagyományos módszerekkel állítjuk elő így péládul az (I) általános képletű vegyület szerves oldószerrel készített oldatát valamely megfelelő sav szerves oldószerrel készült olda­tával reagáltatjuk és így savaddiciós sót ka­punk. Egy más módszer szerint az (I) általános képletű vegyületet alkalmas bázissal, például' alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxiddal, elő­nyösen vizes nátrium-hidroxiddal reagáltatjuk ás így gyógyszerészetlleg elfogadható fémsót állítunk elő. Azoknál a találmány szerinti vegyületeknél, amelyek egy vagy több asszimetria-központ­­fa\ rendelkeznek, az eljárás kiterjed a enantlo­­merek és diasztereolzomerek vagy ezek ele­­gyeinek az előállítására is. A szétválasztott for­mákat hagyományos módszerekkel kaphatjuk A következő példák az (I) általános képletű vegyületek előállítását részletesen bemutatják. A hőmórsékletértékeket Celsius-fokokban ad­juk meg. 1. példa 8-Metil-6~l 4-metil-szul finil-fenil ]-2- -(iH)-kinolon előállítása 15) reakcióvázlat 0,86 g 2-metoxl-8-metil-6- [4-metil-szul­­flníl—fenil]—klnolin 10 ml 5 mólos hidrogénklorid­­- oldattal készített oldatát visszafolyatás közben melegítjük 3,5 óra hosszat A lehűtött elegyet megosztjuk 200 ml 2 mólos vizes nátrium-hidr­­oxid-oldatés 100 ml 19:1 arányú kloroform/me­­tanol elegy között. A vizes fázist 5x50 ml 19:1 arányú kloroform/metanol eleggyel extraháljuk A szerves kivonatokat egyesítjük, MgSCu felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradé­kot etil-acetát/metanol-elegyből átkristályosít­juk és így 0,29 g cím szerinti vegyületet kapunk Op 298-299°. Analízis C17H15NO2S képletre talált: C 69,0; H 5,2; N 4,7 °/o számított: C 68,7; H 5,2; N 4,7 % 2-12. példa A következő vegyületeket az 1 példában 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom