194808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alfa-allén-alfa-aminosavak és ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

194808 rendjének vonatkozásában. Bár kisebb válto­zásokra szükség lehet, a találmány szerin­ti vegyületek előállítását általánosságban az 1. Reakcióvázlattal szemléltethetjük. A reak­cióvázlaton szereplő képletekben R1, R2, R3, R\ R’ és R” a korábban megadott jelenté­sű. Az I. lépésben egy alfa-aminosavat egy olyan reagenssel visszük reakcióba, amely a savfunkció kivételével blokkolja a sav oldal­láncának funkciós csoportjait. Alkalmas blok­kolócsoport például a terc-butoxi-karbonil­­(Boc), benziloxi-karbonil-, bifenil-izopropoxi­­-karbonil-, terc-amiloxi-karbonil-, izoborniloxi -karbonil-, o-nitro-fenil-szulfenil-, 2-ciano­­-terc-butoxi-karbonil-, 9-fluoreniI-metiloxi-kar­­bonil-csoport. Az arginin m-funkciós csoport­jai nitro-, p-toluol-szulfonil-, 4-metoxi-benzol­­-szulfonil-, benziloxi-karbonil-, Boc- és ada­­mantiloxi-karbonil-csoportokkal védhetők. Az oldallánc funkciós csoportjait a talál­mány szerinti eljárásban előnyösen úgy véd­jük, hogy az alfa-aminosavat a Schotten­­-Bauman reakció körülményei között benzoil­­-kloriddal reagáltatjuk [lásd Chemistry of the Amino Acids, Ed. Greenstein és Winitz John Wiley and Sons, 2, 1961]. Az amidot úgy állítjuk elő, hogy az oldallánc funkciós csoportjára számítva mintegy 1,1 mól-ekvi­valens benzoil-kloridot csepegtetünk az ami­­nosav lúgos vizes oldatához, alacsony hő­mérsékleten, például —10°C és +10°C között. A pH-t egy híg vizes bázis hozzáadásával 9 és 10 között tartjuk. Reagensként és a pH kívánt értéken tartására előnyösen 1,0 mó­los vizes nátrium-hidroxid oldatot használunk. A reakció körülbelül 1—4 óra alatt teljessé válik. Ezután a pH-t egy ásványi savval körülbelül 3-értékig csökkentjük, a kivált csa­padékot összegyűjtjük, és szokásos módsze­rekkel tovább tisztítjuk. Ha az alfa-aminosav m- vagy p-tirozin, DOPA, lizin, ornitin, 5- -hidroxi-triptofán vagy hasonló, a további funkciós csoportokat ugyanezzel a módszerrel védjük, de a védéshez használt reagens ek­vivalens kiszámításánál ezeket a csoporto­kat is figyelembe vesszük. A 2. lépésben az acetilén-észtereket Hass­­ner módszere szerint állítjuk elő [A. Hassner és V. Alexanian, Tetrahedron Letters, 46, 4475 (1978)]. A védett aminosavat felvesz­­szük egy vízmentes, poláros aprotikus oldó­szerben, és szobahőmérsékleten 1,0—1,15 ek­vivalens diciklohexil-diimiddel (DCC) vagy 1- (dimetil-amino-propil) -3-etil-karbodiimid. HCl-dal és alkalmas acetilén-alkohollal, va­lamint 0,1—0,2 ekvivalens N,N-4-dimetil-ami­­no-piridinnel (DMAP) kezeljük. A reagálta­­tást szobahőmérsékleten, körülbelül 6—16 órán át végezzük. Ezután az észtert kris­tályosítással, kromatográfiásan vagy más szo­kásos technikával tisztítjuk. Az alfa-amino védett hisztidin acetilén-ész­terei úgy készülnek, hogy az alkalmas ace­tilén-alkohol 2—5 ekvivalensnyi és a p-toluol­­-szulfpnsav 1 —1,4 ekvivalensnyi mennyiségét 7 nempoláros oldószerben, például benzolban, Dean-Stark feltéttel ellátott berendezésben visszafolyatás mellett forraljuk, míg sztöchio­­metrikus mennyiségű víz keletkezik. Az oldó­szert és a reagens feleslegét ezután vákuum­ban eltávolítjuk, és a kapott maradékot polá­ros oldószerből p-toluol-szulfonsav-só formá­jában kristátyosítjuk. A 3. lépésben a Claisen átrendeződést W. Steglich és munkatársai [Ang. Chem. Int. Ed., 14, 1, 58 (1975) vagy ugyanott, 16, 6, 394 (1977)] módszerével hozzuk lét­re. Az acetilén-észtert felvesszük egy vízmen­tes, poláros oldószerben, így acetonitrilben, szobahőmérsékleten, inertgáz-, például argon­­atmoszférában, és 3—3,5 mól-ekvivalens tri­­etil-aminnal, 2,0—2,5 mól-ekvivalens szén-tet­­rakloriddal és körülbelül 2 mól-ekvivalens trifenil-foszfinnal kezeljük. A szén-tetraklorid és trifenil-foszfin helyett triklór-metil-kloro­­formátot is használhatunk. Az átrendeződés 4—24 óra alatt lejátszódik. Az olyan aminosavak átrendezéséhez, amelyek egy második védett amino funkciós csoportot is tartalmaznak, amilyen például az ornitin, lizin vagy hisztidin, dupla meny­­ryiségű reagensre van szükség. A 4. lépésben az oxazolon gyűrűt metanolí­­zissel vagy valamilyen más, egyszerű alko­hol segítségével nyitjuk fel. Az alkoholt köz­vetlenül a reakcióedénybe adjuk, miután meg­győződtünk arról, hogy az átrendeződés tel­jesen lejátszódott, majd az oldatot szoba­­hőmérsékleten egy éjszakán át állni hagyjuk. Ezalatt a gyűrű felnyílik, és az allén oldal­láncot tartalmazó metil-észter vagy más, ha­sonló észter keletkezik, az alkalmazott alko­holtól függően. A hisztidin-vegyületek hidrolízisét egy erős ásványi sav híg oldatával, emelt hőmérsék­leten végezzük. Például, az oxazolont 10— 30%-os, előnyösen 20%-os sósav-oldatban old­juk, és néhány órán át 60 és 90°C közötti, előnyösen 80°C-os hőmérsékleten tartjuk. Más amidok hidrolízisét körülbelül 3 mól­­-ekvivalens trietil-oxonium-tetrafluor-borát felhasználásával, szobahőmérsékleten, leg­feljebb 5 napig végezzük. Ezután az oldó­szert vákuumban eltávolítjuk, és a mara­dékot egy éjszakán át összeférhető szerves oldószerben, így tetrahidrofuránban, szoba­­hőmérsékleten híg (5%-os) vizes sósav-ol­dattal kezeljük. A metil-észtert egy erős bá­zis alkohollal készült híg oldatával, pél­dául 1,0 n nátrium-hidroxid és metanol 1:2 arányú oldatával elszappanosítva a kívánt (I) általános képletű vegyületekhez jutunk. A védett (II) általános képletű vegyü­letek alternatív módon a védett alfa-aceti­­lén-észterek Claisen átrendezésével is előál­líthatok, Ireland enolát módszerét alkalmaz­va [R.E. Ireland és misai.; J.A.C.S., 98:10, 2868 (1976)]. A reakciót a következőképpen hajtjuk végre: Egy védett alfa-acetilén-észtert'vízmentes, szerves oldószerben, így tetrahidrofuránban 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom