194785. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fúvott üvegtárgyak előállítására

A találmány tárgya berendezés fúvott üvegtárgyak előállítására, amelynek az olvadt üvegadag befogadá­sára kör alakú nyílással ellátott forgó munkaasztala, a nyílás alatt nyitható öntőformája, a nyílást lefedő, az üvegadagot összenyomó és a nyíláson keresztül az ön­tőformába fúvó forgó fúvófeje, továbbá az üveg meg­szilárdult peremének a nyílás széle körül az asztallal egy síkban történő levágására alkalmas vágótárcsája van. Ilyen típusú berendezések ismertek és széles körben használatosak forgóasztalokkal (karusszelekkel) fel­szerelt gépeken. Ilyen gépek alatt olyan berendezés­­csoportokat vagy sorozatokat értünk, amelyek munka­ciklusukat a forgóasztal forgása folyamán végzik. Mindegyik berendezés a ciklus elején adagoló állo­máson halad keresztül, ahol az olvadt üvegadag, amelyből egyetlen fúvott tárgyat kell kialakítani, a munkaasztalra kerül, a nyílással központos helyzetben. A fúvófej ekkor lesüllyed az adagra, összenyomja azt és a nyíláson keresztül az asztalra kinyomja. Az adag kerülete eközben összenyomódik és perem alakúra szétterjed a fej és a nyílás felső széle között és ez a pe­rem az asztal fölött marad. A nyílás alatt egy forma van, amely arra való, hogy az üvegnek megadja a végső alakját. Ezt a végső formát úgy kapjuk, hogy sűrített levegőt nyomunk be a kinyo­mott adagba a fejen keresztül. Valamennyi művelet, az összenyomás, az extrudá­­lás és a fúvás aközben történik miközben a fej és az asz­tal azonos sebességgel forog, míg a zárt forma nem fo­rog. Pontosabban, a munkaasztal a fejhez képest mere­ven van rögzítve, erős oldalsó támasz segítségével. Amikor a fúvás befejeződött és az üveg még forró ál­lapotban van, de már eléggé megszilárdult, a formát ki­nyitjuk és a fúvott tárgy pereménél fogva függve marad az asztalon. A berendezés ekkor áthalad a vágóállomáson, ahol egy forgó tárcsa befedi a munkaasztal felső felületét. Ennek a tárcsának a forgását leállítjuk és az a perem szélével kapcsolódik úgy, hogy azt levágja és leválasztja az alatta fekvő tárgyról. Az így megszabadított tárgyat vagy egy ürítőrendszer fogja fel, amely eltávolítja a gép­ből, vagy egy szállítórendszer, amely másik munkaállo­másra viszi. Amikor a peremet levágjuk, annak darabjai gyakran beesnek a fúvott tárgy fenekébe. Ha annak vé­kony fala van, akkor a darabok beesése káros lehet, mert az üveg ekkor már jól meg van szilárdulva. A letört darabok beesése az üvegtárgy fenekébe ak­kor is problémát okoz, ha a tárgynak viszonylag vastag fala van. Pl. az ivópohár alja, amelyhez egy alap van for­rasztva bizonyos vastagsággal kell hogy rendelkezzék, hogy elegendően forró és lágy maradjon ahhoz, hogy hegeszteni lehessen. A perem darabjai, amelyek a tárgy aljába esnek, elkerülhetetlenül hozzáragadnak és így nagy hulladékot eredményeznek. A találmány feladata ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése. Ezt a fel­adatot a találmány értelmében a bevezetőben ismerte­tett típusú berendezésben azáltal oldjuk meg, hogy a munkaasztal a munkahelyzet és egy túlfordított hely­zet között, amelyben az üvegperem lefelé mutat, 180°­­ban elforgatható és a vágótárcsa úgy van elhelyezve, hogy ebben a túlfordított helyzetben a peremet az asz­tallal egy síkban vágja el. Ezzel a megoldással teljesen kiküszöböljük annak a veszélyét, hogy a perem darabjai a fúvott üvegtárgyba 1 2 beleessenek. Az üvegdarab Dk eltávolítása az asztalról is meg van oldva, mivel a perem az asztal alatt helyez­kedik el és a darabok azonnal az alatta lévő térbe esnek, ahol azokat megfelelő tartályban lehet összegyűjteni, vagy szállítószalagon el lehet szállítani. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismer­tetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példa­­kénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a berendezés első kiviteli alakjának pers­pektivikus képe. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet, amelyben a berendezést abban a helyzetben ábrázol­tuk, amikor a fúvás megtörtént és a fúvott tárgy pere­mének levágása folyamatban van. A 3. ábra a 2. ábrához hasonló nézet, amelynél a pe­rem levágása történik. A 4. ábra az 1. ábra IV nyila irányából vett nézet. Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik kivitele részletének perspektivikus képe a fúvás végé­nek fázisában. A 6. ábra az 5. ábra szerinti berendezés felülnézete részben metszetben. A 7. ábra a 6. ábra VII-VII vonala mentén vett met­szet. A 8. ábra a 7. ábrához hasonló metszet, amely a munkaasztalt ábrázolja túlfordult helyzetben. A 9. ábra az 5. ábrához hasonló perspektivikus nézet, amelynél az asztal túlfordult helyzetben van. A 10. ábra a 8. ábrához hasonló nézet, amely a pe­rem levágását mutatja. All. ábra a találmány sze 'inti berendezés harmadik kiviteli alakját ábrázolja perspektivikusan. A 12. ábra all. ábra szerinti kivitel felülnézete. A 13. ábra a 12. ábra XIII-XIII vonala mentén vett metszet. Az 1-4. ábrákon ábrázolt berendezés ismert típusú (10) fúvófejet tartalmaz, amelyet üreges (12) tengely al­só vége hord. Ez többek között arra is szolgál, hogy a (10) fúvófejbe sűrített levegőt juttasson. A (12) tengely úgy van felerősítve, hogy az üreges (14) orsóban el­csúsztatható legyen, amely az üvegtárgy fúvása folya­mán forog és a (10) fúvófejet a függőleges A tengely kö­rül forgatja. Az üreges (14) orsó együttesen a (16) hivatkozási számmal jelölt szerkezethez van rögzítve. A (16) szer­kezet felső (18) tárcsát taru l máz, amelyen alsó köz­ponti (20) hüvely van és ez a (14) orsó alsó meghosz­­szabbítását képezi. A (18) tárcsa kerületétől lefelé (22) nyúlvány nyúlik le, amelyen fogazott 24 rész van kiala­kítva és ennek vízszintes B tengelye a 2. és 3. ábrán látható. A B tengely metszi a függőleges A tengelyt. A (16) szerkezet a (26) munkaasztallal van társítva, amelyen (28) nyílás van és ez lefelé kiszélesedik, ami­kor a (26) munkaasztal munkahelyzetben van. A (26) munkaasztalon az asztalra merőlegesen ol­dalsó lapszerű (30) kiugrás van, amelyhez lánckerék alakú darab van erősítve. A (32) lánckerék a fogazott (24) résszel kapcsolódik, am int ezt majd a továbbiak­ban részletesen ismertetjük. A (20) hüvely egy pár egymással szemben fekvő (34) csapot hordoz, amelyek a (24) rész B tengelyével koaxiálisán vannak elhelyezve. A (34) csapokon két párhuzamos (36) kar forog, amelyek a (20) hüvely két oldalán vannak elhelyezve és a (38) emeltyű fő részét képezik. A (38) emeltyű két (36) karját egyik végükön 2 194785 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom