194779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés adagolós rendszerű hidraulikus szállítóberendezések vezérléséhez

7 194779 8 rülő közeg térfogatát az egyéb technológia szabja meg és nem a hidraulikus szállítórendszer belső vezérlési feltételei. A szállító közeg áramlási sebességét (ez ará­nyos a kiszállításra kerülő közeg térfogatával)'egy más, tetszőleges paraméter, pl. a zagymedence szintje szab­ja meg. Töltéskor a kamra térfogatánál kisebb mennyiséget töltünk a kamrába. A betöltött térfogat (l+A”)-szerese egyenlő a kamra térfogatával, ahol az A” egy egynél ki­sebb szám és a túlöblítés mértékével arányos állandó­nak nevezzük. A kamra ürítésekor a teljes kamratérfo­gatot szállítjuk el. A töltés és ürítés áramlási sebessége közötti összefüggés megállapitása érdekében koordi­nátarendszerben ábrázoljuk a kamrába töltött és az el­szállított térfogatokat az idő függvényében (5. ábra). Az ábrán az áramlási sebességeket állandónak vesszük az egyszerűbb ábrázolás érdekében. A q2 a szállító kö­zeg, a q2 a szállítandó közeg sebessége, a t, idő a kamra­­töltés vagy -ürítés ideje, a t2 idő a töltés- és ürítéskezdé­sek között eltelt idő, amely a zárószervek működési idejéből adódik. Ez a kamrára jellemző állandó. A szállítandó közeg áramlási sebességét q2-t úgy kell szabályozni, hogy t, idő alatt a betöltött térfogat elélje az ürítési értéket, tehát (1+A”) I' q2dt egyenlő legyen o Í2"H} az 1 qidt értékkel, ahol az t t2 f q2dt a betöltött térfogattal, az 0 Í2*tti 1 q,dt ürített kamra térfogattal egyenlő. Az 5. ábrából látható, hogy mivel a töltés kezdete és az ürítés kezdete között t2 állandó idő van, az ürítés kezdésének pillanatában a betöltött térfogat t2-q2 érté­kű. A betöltött és ürített térfogatok pillanatértékei kö­zött az előbbiek figyelembevételével az alábbi össze­függés van az t,-t2 idő intervallumban. 1 qidt+tj-q^l+A”) \ q2dt tj o Ezt az összefüggést általánosan felírva 1 q,dt+t2q,=(l+A”) I q2dt aj a2 ahol a, = szállítási térfogatmérés kezdete a2 — töltési térfogatmérés kezdete Ez az összefüggés a szállítási térfogatmérés kezdete és a töltés befejezése közötti időszakban érvényes. A szállítási térfogatmérés kezdete az a pillanat, ami­kor a zárószervek állapota lehetővé teszi a szállításnak a kamra teljes keresztmetszetében való megindulását. A töltési térfogatmérés kezdete az a pillanat, amikor a zárószervek állapota lehetővé teszi a töltésnek a kam­ra teljes keresztmetszetében való megindulását. A szállítás befejezésének pillanata az, amikor a szál­lítási térfogatmérés kezdetétől mért szállító közeg tér­fogata egyenlő a kamra térfogatával. A töltés befejezésének pillanata az, amikor a töltési térfogatmérés kezdetétől mért töltő közeg térfogatá­nak az (l+A’)-szerese egyenlő a kamra térfogatával. Ebből következően a szállítandó közeg töltési sebessé­ge és a szállítandó közeg áramlási sebessége között az 1 qjdt+^qjKl+A”) 1 q2dt ai a2 összefüggésben áll fenn. Erre szabályozunk az érvé­nyességi időszakban. A nem érvényes időszakokban megakadályozzuk az áramlás isebesség-szabályozó szervek állítását, tehát ekkor a q, és q2 áramlási sebes­ség nem változik. A szállítási térfogatmérés kezdetekor átmeneti álla­potok zajlanak le. A kiürített kamrából átterelődik a szállítás a töltött kamrára. Ezért az áramlási sebességet szabályozó szervek állítását a mérés kezdetétől időben késleltetve engedélyezzük. Ezzel a szabályozási mód­dal elérjük azt, hogy a kamra töltése befejeződjön a szállítás befejezése előtt egy állandó t2 idővel és a feltöl­tött kamra csak minimális ideig, a technikai feltételek által megszabott t2 ideig (zárószerv működési idők) pi­hen a szállítandó közeggel. A háromkamrás adagolóra vonatkozóan a 3. számú, a kétkamrás adagolóra a 4. számú ábrába berajzoltuk a töltés és szállítás térfogatmérés kezdő és befejező pontjait, valamint az áramlási sebességszabályozö szervek állításának tiltási tartományát. Az áramlási se­bességszabályozó szervek lehetnek pl. 5 töltőszivattyú és 9 szállító szivattyú vagy a tetszőleges áramlási ke­resztmetszetre állítható (17, 18) szabályzószervek. Az adagolós rendszerű hidraulikus szállítóberende­zésnél a zárószervek vezérlését programvezérlő beren­dezés végzi. A zérószerv programvezérlő berendezés látja el azt a feladatot, hogy a zárószerveket a technoló­gia előírásainak megfelelően nyissa, záija adott sor­rendben. Az ismert berendezéseknél a szállítandó közeg tér­fogatmérését időmérésre vezették vissza. A beállított idő lejárta engedélyezte a sorrendi vezérlés továbblé­pését. A szállító és a szállítandó közeg áramlási sebes­ségét kézi állítószervekkel egymáshoz viszonyítva állí­tották be. Programvezérlő berendező sek két- vagy háromkam­­*ás adagolókhoz készültek. A programvezérlő beren­dezés elvi felépítése két- vagy háromkamrás adagoló esetén azonos. A 6. ábra egy programvezérlő berendezés egyik le­hetséges megoldását mutatja kiegészítve már a szaba­dalmi bejelentés tárgyát képező eljárás foganatosításá­hoz szükséges ki- és bemenetekkel. A kétkamrás ada­goló zárószerv nyitás zárás sorrendje a 4. számú, a há­romkamrás adagolóra 3. számú ábrán látható. Minden lépéshez egy-egy számot rendelünk hozzá a kétkamrás esetben 1-től 10-ig, a háromkamrás esetben 1-től 15-ig. Ezek a számok a vonatkozó ábra tetején láthatók. Min­den számhoz egy-egy zárószerv állás tartozik. A 6. ábra alapján minden (25) zárószervnek külön­­külön van egy (26) vezérlő egysége, amely képes nyitni, vagy zárni a zárószervet, fogadja annak helyzetjelzését és a (27) programozható logikai egységből jövő nyitási­zárási parancsot, valamint a kiadott parancs elvégzése után logikai jelet ad a (30) kombinációs hálózat egység­nek. A (27) programozható logikai egység a (28) szám­láló 1-től 10-ig, illetve 1-től 15-ig ciklikusan ismétlődő számaihoz más-más zárószerv állást rendel és ír elő a (26) vezérlőegységnek. A (28) számláló továbblépteté­­sét a (30) kombinációs hálózat akkor engedélyezni, ha a (26) vezérlőegységből jövő (az előírt zárószervállás létrejöttekor) és az (29) adatkiválasztó egység a (28) számláló által kiadott és előre meghatározott számhoz a (31) vagy (32) bemenetén lévő logikai jelet adja a (37) kimenetén keresztül a (30) kombinációs hálózatnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom