194776. lajstromszámú szabadalom • Önjáró jármű

3 194 776 4 A találmány szerinti önjáró jármű lényege a követ­kező: Az önjáró jármű hordkeretet, tengelyvégeken szerelt kormányzott kerekekkel és hajtószervekkel rendelkező futóművet, hidrosztatikus erőátvitelt és az erőátvitelt vezérlő vezérlőrendszert foglal magában, amely a kormányzott kerekek tengelyvégeivel kinema­tikai kapcsolatban áll és fokozatmentesen állítható át­tételi viszonnyal rendelkező szerkezetet tartalmaz. A találmány szerinti jármű egy konkrét kiviteli alakja ese­tében az említett szerkezet kétkarú lengőkar, amely kaijainak hosszúságát a lengőcsapágyhoz viszonyítva megváltoztathatóan, a lengőcsapágyon eltolhatóan van elhelyezve. A kormányzott kerekek elfordítása során a kinema­tikai kapcsolat, a hidrosztatikai erőátvitel vezérlésére szolgáló vezérlőrendszer áttételi viszonyának kellő mértékű megváltozását vonja maga után. A kormány­zott kerekek például jobbra történő elfordítása során a jobb hajtószervek hidrosztatikai erőátvitelét vezérlő vezérlőrendszer áttételi viszonya nő és a jobb oldali hajtószervek sebessége ennek megfelelően csökken. Egyidejűleg a bal oldali hajtószervek hidrosztatikai erőátvitelét vezérlő vezérlőrendszer áttételi viszonya csökken, ami a bal oldali hajtószervek sebességének növekedését vonja maga után. Az elméleti számítások azt mutatták, és a gyakorlat­ban elvégzett kísérletek igazolták, hogy a jobb oldali és a bal oldali hajtószervek sebességváltozása a berende­zés meghatározott paraméterei esetében kielégítő mértékben megegyeznek a kormányzott kerekek elfor­dulási szögével. Ennek a ténynek köszönhetően a kor­mányzott kerekek által keltett erők valamint a hajtó­szervek által keltett erők járművet elfordító nyoma­­tékai összegződnek. A hidrosztatikus erőátvitel vezér­lésére szolgáló vezérlőrendszer és a kormányzott kere­kek tengelyvégeinek összekötésére hajlékony bovden­­vezeték szolgál. Egyes esetekben a hidrosztatikus erőátvitel azonos méretű hidraulika vezetékei, azaz olajvezetékei fojtásokon át egymással össze lehetnek kötve. Ha ebben az esetben bármilyen okból, például a hajtószervek kerekei gördülési sugarának nagy útegye­­netlenségekből vagy hasonlókból származó eltérése miatt a kormányzott kerekek elfordulási szöge és a haj­tó szervek sebességváltozása közötti azonosság kis mértékben felborul, úgy a hidraulikafolyadék az emlí­tett folytásokon keresztül eloszlik a hidrosztatikus erőátvitel bal oldali és jobb oldali részei között, miáltal csökken a blokkolt kormányzott kerekekkel megtett út. A találmány céljait és előnyeit az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen az önjáró jármű példakénti kiviteli alakja látható. A rajzon az 1. ábra találmány szerinti önjáró jármű lehetséges ki­viteli alakjának vázlatos oldalnézete, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti önjáró jármű vázlatos felül­nézete látható, a 3. ábra az önjáró jármű vezérlésére szolgáló vezérlő­rendszer elvi vázlata, és a 4. ábrán egy kormányzott kerék vázlatos felülnézete látható egyenesen illetve kismértékben elfor­dított helyzetben. A találmány szerinti önjáró jármű példakénti kiviteli alakjának (1) hordkerete van, amely (2) kormányzott kerekek (15) első hídján valamint hajtószerveken, azaz bal oldali (3) hajtókeréken és jobb oldali (4) hajtókeré­ken támaszkodik. (5) motor hajtónyomatékának (3,4) hajtókerekekhez történő továbbítására hidrosztatikus erőátvitel van beiktatva, a mely a bal oldali (3) hajtóke­rékhez tartozó (6) szivattyúból, (7) hidromotorból és (8) olajvezetékből, valamint a jobb oldali (4) hajtóke­rékhez tartozó (9) szivattyúból, (10) hidromotorból és (11) olajvezetékből áll. A bal oldali és jobb oldali hajtó­szervek hidrosztatikai erőátvitelének két része a (8,11) olajvezetéken át (12) fojtásokon keresztül van össze­kötve egymással. Az önjáró járműnek (13) vezetőfülké­je van, amelyben a jármű vezetője foglalhat helyet egy a rajzon nem ábrázolt kormányberendezés előtt, vala­mint más a rajzon nem ábrázolt, általánosan ismert ve­zérlőszerkezete van. A (2) kormányzott kerekek a 3. ábrán láthatóan (14) tengelyvégeken át a (15) első hídon vannak felerősítve és (16) szerkezeten keresztül egymással kinematikai kapcsolatban állnak. Az (5) motor nyomatékát a (6) és (9) szivattyúkhoz (17) hajtómű közvetíti. A (6) és (9) szivattyúk szállítóteljesítményének megváltoztatására alkalmas ismert szerkezetet működtető (18,19) emelő­karok (20) és (21) vonórúdon át kétkarú (22) lengőkar­ral állnak kapcsolatban, amely (rl, r2) karjainak hosszú­sága a (23) lengőcsapágyhoz képest megváltoztatható. A (22) lengőkar a (23) lengőcsapágyon (24) vezetőelem mentén tolható el és a (24) vezetőelemen keresztül (25) vonórúdon át (26) működtető pedállal áll kinema­tikai kapcsolatban, továbbá (27) bovdenvezetékkel a (2) kormányzott kereke k (14) tengely végeivel van ösz­­szekötve. A találmány szerinti önjáró jármű a követke­zőképpen működik: a hidrosztatikus erőátvitel (5) mo­tor által hajtott hidraulikus (6, 9) szivattyúi a munka­végző közeget, azaz a hidraulikaolajat a (8 és 11) olajve­zetékeken át a bal oldali (3) hajtókerék (7) hidromotor­­jához és a jobb oldali (4) hajtókerék (10) hidromotorjá­­hoz szállítják. A (7, 10) hjdromotorok megforgatják a (3, 4) hajtókerekeket miáltal a jármű haladó mozgást végez, ha a (18) és (19) emelőkarok kimozdulnak sem­leges helyzetükből. A (18) és (19) emelőkarok elfordu­lása a (26) működtető pedál lenyomásával érhető el, miáltal a kétkarú (22) lengőkar bizonyos szöggel elfor­dul és ennek megfelelően a (20) és (21) vonórudakon át elfordítja a (18) és (19) emelőkarokat is, amelyek mű­ködtetik a (6,9) szivattyúk teljesítményét változtató is­mert szerkezeteket. Axiális dugattyús szivattyúknál például a (18) és (19) emelőkarok egy a dugattyúkat ve­zérlő tárcsa hajlásszögét változtatják. Ha a (2) kormányzott kerekek párhuzamosak a (3) és (4) hajtókerekekkel, úgy a (22) lengőkar (rl) és (r2) kar­jainak hosszúsága megegyezik, miáltal a (18) és (19) emelőkarok a (26) működtető pedál lenyomása során azonos szögben fordulnak el és a (6,9) szivattyúk idő­ben azonos hidraulikafolyadék mennyiséget szállíta­nak a (7) és (10) hidromotorokba. Ilyenkor a jármű egyenesen halad. Ha a (2) kormányzott kerekek a jármű (13) vezető­fülkében elhelyezett kormányberendezés hatására meghatározott q> szöggel jobbra fordulnak el, lásd a 4. ábrát, úgy a (14) tengelyvég a (27) bovdenvezetéken át a kétkarú (22) lengőkart adott mértékben a (23) lengő­csapágyhoz viszonyítva eltolja. Ennek során a (22) len­gőkar (rl) karja A~ p-sinpmértékben megnő,aholpa (14) tengelyvégen lévő smelőkar félátmérőjét jelenti, míg a (22) lengőkar (r2) kaija ugyanazon A mértékben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom