194765. lajstromszámú szabadalom • Formázóminta- célszerűen porcellántermékek előállítására
1 194 765 2 A találmány tárgya formázóminta, célszerűen porcelántermékek előállítására, amely elsősorban forgástestek előállításánál alkalmazható előnyösen. A különféle porcelánból készült termékek, így például tányérok, tálak és egyéb edények előállításakor túlnyomórészt gipsz formázóminlát alkalmaznak. Ezek a gipsz formázóminták általában 6-8 cm magas, 1,5— 3,5 kg súlyú forgáslermékck, amelyeknek alsó részén különféle profilú kivágások vannak. Amikor a terméket ennek a formázómintűnak a segítségével állítják elő, fűtött formázómintát kell használni, amely a termék forgatásával kis fejnyomással nyomódik rá az anyagra. Ezeknek a gipsz formázómintáknak azonban kicsi az élettartamuk, azaz 80 100 korongolás után elkopnak, és szükség van egy újabb forntázóminta használatára. A gipsz formázóminták tehát erősen kopnak, és ez azzal jár, hogy készre korongolt termékek között mind nagyobb különbség lesz, míg végül a méretben már akkora különbség mutatkozik, hogy az a megengedett gyártási töréshatáron kívül esik, és ekkor ismét új formázómintát kell használni. Akkor, ha a termék domborulatokkal van ellátva, a gipsz formázóminta még gyorsabban kopik és kb. 40 korongolás után már nem lehet tovább használni. Ezen túlmenően hátránya ezeknek a gipsz formázómintáknak, hogy nehezek és cseréjük időigényes. A gipsz formázóminták előállítása szintén munka- és időigényes, jelentős munkát igényel ugyanis mind a modellkészítés, mind pedig a gipsz előkészítése. A gipsz formázóminták esetében szükség van a gipsznek a kiszárítására, és tárolására, mielőtt használatba kerül, s ez önmagában is időigényes és költséges művelet, amely a költségeket, így a szállítási, a szárítási és tárolási költségeket jelentősen megnöveli, és ez a végtermékben is komoly költségemelkedést jelent. Hátrány továbbá, hogy a hulladék százalékos mennyisége nagy, amely egyrészt a gipsz formázásánál, másrészt pedig az idő előtti elkopásnál mutatkozik. Ezeket ugyanis a tárolóhelyre kell elszállítani. Ez a gipsz odavitelével és a feldolgozásával együtt jelentősen terheli a gyártási költségeket és megdrágítja a porcclántermékeket. A gipsz formázóminták mellett kis százalékban ugyan, de alkalmaznak más anyagból, például porodurból készített formázómintákat bizonyos porcelánok esetében. Tányérok, tálak és minden sík forgástest esetében azonban ezeket nem szokás alkalmazni. A porodur lényegesen kevesebbé szívja meg magát, mint a gipsz, és így a termék lassabban vehető le, ami nagy energiaveszteséggel jár. Amikor azt vizsgálták, hogy porodur egyáltalában mennyire alkalmazható tányérok és egyéb viszonylag sík termék előállítására, azt tapasztalták, hogy igen nagy a selejtszázalék, így általában eltekintettek a porodumak a tányérokhoz és egyéb hasonló termékekhez való felhasználásától. A porodurból kiképzett formázóminta egyébként megfelel mind alakjában, mind méretében a gipsz formázómintának és úgy készül, hogy szinterezett és stabilizált poralakú polivinilklorid bázisú anyaghoz aluminiumpor van még adva, majd ez van formára préselve és kiégetve. Történtek kísérletek arra, hogy a formázómintákat üveg formába öntésével készítsenek. A hosszú kísérletsorozat eredménye végül is az volt, hogy ez az út sem járható. A találmány célul tűzte ki egy olyan formázóminta előállítását, amely porcelánoknál és egyéb hasonló jellegű termékeknél alkalmazható, és amelynek előállítási költsége kisebb, mint a gipsz formázómintát termelékenyésge azonban nagyobb, mitöbb, élettarta ia is többszöröse a gipsz formázóminta élettartamának. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mintakészítés költségei — beleértve a szállítási, előkészítési és egyéb műveleteket — sokkal kevésbé terhelik a kész termék költségeit, mint az ismert korábbi mcgldások cselében. A találmány szerinti formázóminta, összehasonlítva a folyamatosan és mindezideig használt gipsz formázómintával, valamint a kísérleti és bevizsgált üveg, illetőleg porodur formázómintával további előnyöket is mutat az előbb említetteken kívül. A gyártásnál nincs szükség külön szárításra és tárolásra, kicsi a selejtszám, ami a gipsz kopása miatt egyébként létrejön. A találmány további előnye, ismét csak összehasonlítva az ismert gipsz formázómintával, hogy mérettartó, nem kopik, hőálló és a folyási határa igen nagy. A találmány szerinti formázóminta ezen kívül nagy mechanikai szilárdságú és gyakorlatilag különleges felügyeletet nem igényel az alkalmazása. A találmány szerinti formázóminta további előnye, szintén a gipsz formázómintához képest, hogy a korongolásnál mindig ugyanazt az alakzatot kapjuk és a törésvonalak, ahol az alakzat változik, mindig ugyanazon a helyen vannak, mitöbb, a domborzatos termékeknél is a domborzat mindig ugyanakkora. Még egy előny, hogy korongolásnál nagyobb nyomóerőt lehet használni, ami a termékek, különösen pedig a domborzatok minőségét javítja. A domborzatok az ismert megoldásokkal szemben minden esetben megegyeznek egymással. Még egy előnyt látszik célszerűnek megemlíteni, nevezetesen, hogy a korongolás hideg korongolófejjel, azaz nem fűtött korongolófejjel is lehetséges. A találmány szerinti formázóminta tömege kb. huszadrésze a formázóminta tömegének és a tapasztalatok azt mutatták, hogy a találmány szerinti egyetlen formázóminta segítségével kb. 20 000 terméket lehet korongolni, míg a gipsz formázómintánál ez, ahogyan már említettük is, csak kb. 80 100 és ehhez még az is járul, hogy a találmány szerinti formázóminta nem kopik. A találmány tehát formázóidom, célszerűen porcelánok vagy egyéb hasonló anyagú forgástestek előállítására, amely a tblálmány értelmében úgy van kiképezve, hogy poli-«-olefin bázisú műanyagból, célszerűen polipropilénből, poliészterből, poliamidból vagy poliformaldehidből és adott esetben hozzákevert üvegszálból kiképezett vékonyfalú formázómintaként (1 ) kiképzett préstest, és ehhez az alsó részén csatlakoztatott kúpaiakú központosító tüskéből (2) van kiképezve. Előnyös a találmány szerinti formázóminta akkor, ha a műanyag 10—30 % üvegszálat tartalmaz. A találmány egy további kiviteli alakja úgy van kiképezve, hogy a palást törésvonalánál legalább egy lekerekített merevítőelemet (3) tartalmaz. A találmány lényegét a továbbiakban a mellékelt ábrán bemutatott példa segítségéve! ismertetjük. A találmány szerinti formázóminta, különösen sík forgástestek, mint tányér, tál stb. előállítására alkalmazható igen előnyösen. Az 1. ábra egy ilyen minta oldalmetszetét mutatja be. A vékonyfalú nyersanyag poliolefin bázisú anyag, például poliészter, poliamid, vagy poliformaldehid, amelyhez üvegszálak vannak keverve. Az 1 formázóminta egy kúpalakú 2 központosító tüskével van ellátva, amely az 1 formázóminta belsejében van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
