194756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővégek képlékeny hidegalakítással való egyesítésére
1 194 756 2 A találmány eljárás csővégek hidegalakítással való egyesítésére, mely során mind az előkészítő, mind a befejező munkafázis a szerelés helyén egyszerűen, gyorsan és olcsó munkaeszközökkel, nagy termelékenységgel elvégezhető. Az irodalomból és a gyakorlatból a csővégek saját anyagú egyesítésére számos megoldás ismeretes. Az 1499572 lajstromszámű angol, a 3937641 lajstromszámú USA szabadalmi leírás és a 2538061 lajstromszámú NSZK Offenlegungschrift olyan eljárást ismertet, melynél a csővégeket függőleges helyzetben sajtolják össze. A befogadó csövet feltágítják úgy, hogy a kúpos átmeneti részt egy hengeres szakasz követi, melynek átmérője adott mérettel (radiális rés) nagyobb, mint a besajtolandó cső átmérője, majd a befogadó csővég egy törlcsérszcrűen bővülő szakasszal fejeződik be. A besajtolandó csővégre a radiális rés térfogatánál nagyobb mennyiségű spirálisan feltekert, hó'kezelhető adhéziós szalagot csévélnek. A befogadó csővéget olyan hőmérsékletre hevítik, mely elegendő az említett szalag lágyításához, illetve a sajtolás során a képlékenységet hevítéssel biztosítani kell. A 3909045 lajstromszámú USA szabadalmi leírásból megismerhető eljárásnál a befogadó csővéget szintén átmeneti kúppal, hengeres résszel és tölcsérszerfl végkiképzéssel látják el, míg a besajtolandó csövet egyrészt kúpos végkiképzéssel, másrészt belülről kifelé dudorodó körbefutó belső horonnyá! látják el. A befogadó csővéget olyan méretűre tágítják, hogy a két csővég között hengeres gyűrűalakú rés legyen. Ezt a rést töltik ki kötőanyaggal úgy, hogy annak mennyisége elég legyen ahhoz, hogy a besajtolás során a rést megtöltve egy része a íömítő lezáró kiszöge Késnél eltávozhasson. A besajto landó csövön radiális irányban elhelyezett dudor a csővégek egymásba sajtolásakor a tömítő-kötőanyag elszökését meggátolja, majd további axiális erőhatásra radiális irányú méretnövekedés jön létre, mely a befogadó csövön is kismérvű alakváltozást okoz. Az 55 126182 lajstromszámú japán szabadalmi leírás-, bői olyan megoldás ismerhető meg, melynél a kisebb átmérőjű csövön egymás mellett két ívelt hornyot sajtolnak, a két csövet összetéve az üregekbe köíő-tömítő anyagot juttatnak, majd az elősajtolt hornyokhoz hasonló kiképzésű szerszámmal a külső csövet rásajtolják a belsőre. Az 56-101478 lajstromszámú japán szabadalmi leírás szerinti eljárásnál a befogadó cső végét hengeresen kitágítják. A másik csővég alakítás nélküli. Egyesítéskor a csővégek közé ragasztó-töltő anyagot juttatnak, a tágított csővéget pedig több helyi alakítással sajtolják a nem alakított csővégié, ezáltal több lezárt tömítőgyűrűt képezve ki. Az 55-127879 lajstromszámú japán szabadalmi leírás hasonló megoldást tartalmaz azzal a különbséggel, hogy az egyesítendő csővégek közé juttatott poralakú epoxy gyanta kötő-tömítő anyagot a befoglaló csővég hevítésével lágyítják, majd további hevítéssel a kötés kikeményedéséig kezelik. A 3208136 lajstromszámú USA szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet a csővégek egyesítésére, ahol az egyik csővéget képlékenyen tágítják, míg a másik csővégbe egy körbefutó íves alakú hornyot hengerelnek. A horonnyal ellátott csővéget epoxy-gyanta alapú kenőtöltő és tömítőanyaggal kenik be. A csővégek összesajtolása során ez a horony deformálódik, az axiális erőhatásra a horony szélei radiális irányú méretnövekedést szenvednek, mely a befogadó csővégen legalább egy körkörös alakváltozást idéz elő. Az említett anyag a művelet során kenőanyagként, kikeményedés után — mely a kötés elkészítését követően történik —, az egyesített csővégek közötti rést kitöltő tömítőanyagként funkcionál. A 3210102 lajstormszámú USA szabadalmi leírásban foglalt találmány az előző megoldás továbbfejlesztése, melyben mindkét csővég kenését írja elő. A 3145914 számú NSZK Offenlegungschriftből olyan megoldás ismerhető meg, melynél túlfedésse! illesztett csővégeket sajtolnak egymásba a befogadó cső forgatásával Ez a túlfedés legalább 1,25 mm. A célszerű kivitelnél az egyik csővéget anyamenettel, a másikat orsómenettel alakítják ki oly módon, hogy az anyamellet belső átmérője kisebb, mint az orsómenet megfelelő átmérője, ezáltal túlfedéses hornyolt illesztést valósít meg. Egyesítéskor a két csővéget a közös hossztengely körül forgatva saj'oiják egymásba. Az érintkező felületek közül leg alább egyikre kenő-tömítőanyagot visznek fel. A 4064619 és a 4120083 lajstromszámú USA szabadautii leírások olyan eljárást ismertetnek csővégek összesaj‘.olására, melynél mindkét csővéget előzetes alakításnak kell alávetni. A befogadó csővéget a már ismertetett kúpos-hengeres-tölcsérszerű szakasszal, míg a besajtolardó csővéget kúpos végkiképzéssel látják el és a hengeres részen befelé ívelő hornyot képeznek ki. A két csővég túlfedéssel illeszkedik egymáshoz. A befogadó csővég tölcsérének kúpszöge 6°, a besajtolandó or kiképzés kúpszöge 10°. Az említett hornyot olyan kezel kell az orr-részhez kiképezni, amennyire csak ; lehet, hogy a kúpos rész és a horony a kenő-töltőanyag hordozására képes legyen. A 4095825 lajstromszámú USA, a 2078890 lajstromszimú angol, a 2808655 lajstromszámű NSZK szabadalmi leírások és a 0043225 számú európai bejelentés olyan megoldást ismertet, melynél az egyik csővég egy hengeres és egy befelé szűkülő kúpos részt tartalmaz, a násik csővég kúposán tágított és ugyancsak egy hengeres és kúpos felületet tartalmaz, az átmérők úgy vannak m;ghatározva, hogy a kötés során túlfedés valósuljon : míg. A két csővég kúpos szakaszainak kúpszöge eltérő oly mádon, hogy a belső csővég kúpszöge nagyobb, mint a tágított csővég kúpos szakaszának szöge, ezáltal a kúpos felületek között egy szűkülő rés képződik. Az említett résbe ragasztó anyagot juttatnak be, hogy a kúpos szakaszon egy tömítő felület, valamint a csőkötés belső szélénél egy gyűrűs tömítés alakuljon ki. Az említett kúpszög különbség 2°. A 4257155 lajstromszámű USA szabadalmi leírásból o-yan eljárás ismerhető meg, melynél a befogadó cső kialakítása szintén a már ismertetett átmeneti kúpos-hengcres-töicséres végű kiképzés, a besajtolandó cső hengeres kialakítású minimális túlfedéssel. A befogadó cső hengeres részének hossza kisebb, mint a csővég külső á'mérője. Az axiális erővel történt összesajtolás után a tolcsérszerűen kiképezett részt radiális erőval alakítják úgy, hogy a kiindulási állapotban nem alakított csővégen egy körkörös horony képződik, mely egy szilárdan zárt csőkötést eredményez. Az ismertetett eljárások közös hátránya, hogy a csövek helyszínen történő összeszerelésére, kötésére kevésbé alkalmasak. Egyrészt azért, mert az előkészítő műveletek (csővégek összesajtolás előtti kialakítása) olyan műszaki 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
