194749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrokapszulák előállítására
5 194 749 6 izobornil-tiociano-acetát (terpinil-tiociano-acetát) Széndiszuifid 2-(4-terc-butil-fenoxi)-ciklohexil-2-propinil-szulfit (propargít) 4,6-dinitro-6-oktil-fenil-krotonoátok (dinokap) etil-(4,4’-diklór-benzilát) (klórbenzilát) Levéltelenítőszerek S,S,S-tributil-tritiofoszfát tributil-tritiofoszfát (merfosz) Fungicidek Naftalinkarbonsavak rézsói. 5- etoxi-3-triklór-metil-1,2,4-tiadiazol (etridiazol) 0-etíl-S,S-dífeniI-ditiofoszfát (edifenosz) Rovarriasztók 6- (butoxi-karbonil)-2,3-dihidro-2,2-dimetil-piran-4- on (butopironoxil) N,N-dietil-3-metil-benzamid (deet) dibutil-ftalát dibutil-szukcinát l,5a,6,9,9a,9b-hexahidro-4a(4H)-dibenzofurán-karboxaldehid dipropil-(piridin-2,5-dikarboxilát) A jelen kompozícióban hasznosítható sokféle különböző típusú töltőfolyadék közül a peszticidek az előnyösek, s ezek bizonyos csoportjai különösen előnyösek. Az egyik ilyen csoport a szubsztituált tiokarbamátok csoportja, különösen azok (I) általános képletű csoportja, ahol R' 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil- vagy 7-9 szénatomos olyan fenilalkil-csoport, amely legfeljebb három halogénatommal vagy nitrocsoporttal helyettesített lehet, R2 és R3 egymástól függetlenül 1-6 szénatomos alkilvagy 5-7 szénatomos cikloalkilcsoportot, vagy együtt 4-7 szénatomos alkiléncsoportot jelent. Az „alkil”, „alkenil” és „alkilén” definícóba mind az egyenes, mind az elágazó szénláncú csoportokat beleértjük, és a megadott szénatomszám-tartományba az alsó és felső határként megadott értékeket is beleértjük. Különösen előnyösek az R' helyén 2-4 szénatomos alkilcsoportot és az R2 és R3 helyén egymástól függetlenül 2-4 szénatomos alkilcsoportot, vagy együttesen hexametilén-csoportot tartalmazó tiokarbamátok. A legelőnyösebbek azok, amelyekben R1, R2 és R3 egymástól függetlenül 2-4 szénatomos alkilcsoportot jelent. A tiokarbamátokat főként preemergens vagy posztemergens herbicidként alkalmazzák. Azoknak a kultúrnövényeknek a köre, amelyeken bizonyos peszticidek, és különösen a herbicidek, sikerrel alkalmazhatók, antidótumot is tartalmazó kompozíciók használatával bővíthető. Az antidótum kivédi a herbicidek esetleges káros hatását, anélkül, hogy a nem kívánt gyomnövényekkel szemben a herbicid aktivitása csökkenne. Az antidótum tehát szelektívebbé teszi a herbicid hatását. A hasznosítható antidótumok körébe az acetamidok, így például az N,N-diallil-2,2-dikióracetamid és az N,N-diallil-2-klór-acetamid, továbbá az oxazolidínek, mint például a 2,2,5-trimetil-N-(diklóracetilj-oxazolidin és a 2,2-spiro-ciklohexil-N-(diklóracetilj-oxazolidin, valamint az 1,8-naftalín-dikarbonsav anhidridje tartoznak. A maximális hatás elérése érdekében az antidótumot fitotoxikus hatást még nem okozó, de az antidótumhatást jól mutató mennyiségben alkalmazzuk. „Fitotoxikus hatást nem okozó mennyiség”-en azt a mennyiséget értjük, amely a kultúrnövényen sérülést nem, vagy csak elhanyagolható mértékben okoz. „Antidótumhatást jól mutató menynyiség”-en azt a mennyiséget értjük, amely lényegesen csökkenti a peszticid okozta káros mellékhatást a kultúrnövényen. Az előnyös peszticid: antidótum arány 0,1:1 és 30:1 között van, a legelőnyösebb aránytartomány 3:1 és 20:1 között van. Sok peszticid felhasználási területe úgy is bővíthető, ha a peszticid hatóanyagon kívül egy azzal szinergizmust mutató alkotóval együtt alakítjuk készítménnyé. Ilyen szinergista alkotók önmagukban nem, vagy csak alig mutatnak peszticid hatást, de peszticiddel együtt alkalmazva a kombináció hatása szignifikánsan nagyobb, mint a külön-külön alkalmazott alkotók hatásainak összege. Ilyen szinergista alkotóként hasznosítható vegyületek az 5-/l-[2-(2-etoxi-etoxi)-etoxi]-etoxi/- 1,3-benzodioxol (szezamex) az l,4-di-(l,3-benzodioxol-5-il)-tetrahidrofuro [3,4-c] furán (szezamin), az 1- metil-2-[(3,4-metiléndioxi) -fenil] -etil-oktil-szulfoxid (szulfoxid), és az 5-[2-(2-butoxi-etoxí)-etoxi-metíl] -6- propil-l,3-benzodioxol (vagy más néven piperonil-butoxid). Ha a készítményben szinergista komponens is van, akkor azt hatásos mennyiségben, azaz bármely olyan peszticid-szinergista arányban alkalmazzuk, amelynél a szinergetikus hatás kimutatható. Ez az arány kombinációnként tág határok között változhat. B. Prepolimer A jelen találmány szerinti eljárásban alkalmazható prepolimerek olyan részlegesen éterezett karbamidformaldehid prepolimerek, amelyek igen jól oldódnak a szerves fázisban és alig oldódnak vízben. Éterezetlen formájában a prepolimer nagy számú metilol (-CIFiOH) csoportot tartalmaz. Az éterezést, amelynek folyamán a hidroxilcsoportok hidrogénjei alkilcsoportokra cserélődnek, a prepolimer alkohollal való kondenzációja útján érjük el. Ha az alkilcsoportok 4 vagy több szénatomot tartalmaznak, és a prepolimer hidroxilcsoportjainak közel 50%-ával, vagy ennél többel reagálnak, akkor a prepolimer oldódni fog a szerves fázisban. Minthogy a kapszulahéj kialakításához szükséges in situ autokondenzációs polimerizációhoz hidroxilcsoportok szükségesek, a teljes mérvű éteresítés kerülendő. A jelen találmány szerinti eljárásban olyan prepolimerek használhatók tehát, amelyekben a hidroxilcsoportok hidrogénjeinek közel 50-98%-át 4-10 szénatomos alkilcsoportokra cseréljük. Az előnyös kiviteli mód szerint a hidroxilcsoportok közel 70-90%-át éteresítjük 4-6 szénatomos alkohollal. Egyenes és elágazó szénláncú alkoholok egyaránt alkalmazhatók a jelen találmány szerint, és a megadott szénatomszámtartományba az alsó és felső határként megadott értékeket is beleértjük. Az éteresített karbamid-formaldehid prepolimerek alkoholos vagy alkohol-xilolos oldatban kereskedelmi forgalomban is kaphatók. Általában az oldószerként használt alkohol azonos az éteresítéshez használt alkohollal. Leggyakoribb az n-butanol vagy izobutanol használata. A kereskedelmi forgalomban levő termékek éterezettségi (butilezettségi) foka 70 és 90% közötti, és az oldat 50-85 m% prepolimert tartalmaz. Gyakori eset, hogy az oldat kis mennyiségű szabad formalde5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
