194743. lajstromszámú szabadalom • Mozgatható elemeket tartalmazó elektronikus logikai játék

ték kezdetekor a (14) törlő nyomógombbal az (5) álla­potregisztert is lenullázzuk. Ezt követően az (5) álla­potregiszter tartalmának minden egyes megváltozása­kor a (4) változásérzékelő áramkör egy-egy impulzust küld a (2) számláló és a (6) elektronikus időmérő felé, vagyis a működés további része úgy zajlik le, mint a fentebb már ismertetett változatoknál. A különbség csak az, hogy most ugyanazon (1) jeladóhoz tartozó já­tékelemek akárhányszori ismételt működtetése is csak egyetlen lépésnek számít. Ennek akkor van jelentősé­ge, ha a játék jellege ilyen típusú számlálási játéksza­bály alkalmazását kívánja. így pl. a Rubik-kockára is előírható olyan számlálási szabály, melynél ugyanazon lap többszöri negyed- vagy félfordulatnyi elforgatása is csak egyetlen lépésnek számít. Ami az (1) jeladók mű­szaki megoldását illeti, ilyen célra alkalmas bármely is­mert, elmozdulások vagy szögelfordulások diszkrét lépésekben való érzékelésére szolgáló miniatürizált ér­zékelő, így pl. elektromos kontaktus, továbbá optikai, mágneses, induktív, kapacitív stb. elven működő érzé­kelő vagy több ilyen érzékelőből álló logikai kapcsolás. A gyakorlatban a jelen célra elektromos kontaktusok alkalmazása a leggazdaságosabb, de a játék konstruk­ciós felépítésétől függően kielégítő megoldás érhető el fényvezetőszálas optikai, valamint mozgatható ferro­­mágneses söntöket tartalmazó kapcsolókkal is. A 2. ábra több elektromos kontaktust tartalmazó (1) jeladót ábrázol. A játék nyugalmi állapotában vala­mennyi (8) kapcsolóérintkező nyitott. Egy-egy rende­zési lépés során (8) kapcsolóérintkezők valamelyike rö­vid időre zárul és +U feszültséget ad a (9) prellszűrő bemenetére, majd ismét bont. így a (9) prellszűrő ki­menetén szabályos, a (2) számláló meghajtására alkal­mas négyszögimpulzus jelenik meg. Ha a 2. ábra sze­rinti logikai kapcsolást, pl. optikai kapcsolókkal kíván­juk megvalósítani, úgy a +U tápfeszültség helyett pl. LED fényforrást, a (9) prellszűrő helyett pedig elektrooptikai csatolóelemet használhatunk. A 3. ábra szerinti változat működése a következő: az érzékelőként szolgáló (10) keresztkapcsolók so­ros hatáslánca biztosítja, hogy a (11) flipflop egyik be­menetére +U, míg a másikra -U tápfeszültség jut. Bár­mely rendezési lépés során a (10) keresztkapcsolók va­lamelyike negyedfordulattal elfordul, s ennek hatására a (11) flipflop bemenetéin a +U és -U feszültségek megcserélődnek, mire az átbillen, s a 2 számláló ezen átbillenéseket fogja számlálni. A 4. ábra szerinti (6) eletronikus időmérő feladata az első és a mindenkori utolsó rendezési lépések közötti időtartam számértékének előállítása. A játék kezdetén a C nullázó bemenetre adott elektromos jel egyrészt a (12) digitális stopperórát nullára állítja és a működését is megállítja, s a 13 kimeneti regiszter tartalmát ugyan­csak nullázza. A rendezési lépéseket jelző elektromos impulzusok a B bemenetre érkeznek. Bármely ilyen impulzus a (12) digitális stopperóra működését megin­dítja, vagy ha az már jár, úgy működését nem be­folyásolja, ezenkívül ugyanezen jel beírási parancsot ad a (13) kimeneti regiszternek, mire az átveszi a (12) digitális stopperóra pillanatnyi számértékét, így kime­netén mindig a legutolsó rendezési lépésig eltelt idő­tartam lesz olvasható. Meg kell említeni, hogy ameny­­nyiben a rendszer egyébként is tartalmaz (7) digitális órát, úgy ennek belső ütemjele is felhasználható a (12) digitális stopperóra működtetéséhez, miáltal ennek 5 4 szerkezete egyszerűsödik, sőt kommerciális (7) digitá­lis óra alkalmazása esetén (12) digitális stopperóraként felhasználható annak ilyen funkciója, ha ilyennel ren­delkezik. Az 5. ábra szerinti mechanikai elrendezésnél a (18) lapközépelem negyedfordulatnyi elforgatása a (19) lap­­középtartó szár forgatásán keresztül bal felé eltolja a (21) retesszel forgatásban gátolt körmös fogazású (15) közdarabot, mire ennek kiálló bütyke zárja a (17) cent­rumelemben lévő (8) kapcsolóérintkezőt. A negyed­fordulat befejeződésekor az utóbbi visszarugózva is­mét bont. A 6. ábrán két irányból működtethető (8) kapcsoló­érintkező látható. Az érintkező lemezek ferde, illetve lépcsős átlapolású kialakításából látható, hogy a záró­dás akár az x, akár az y irányú tolás hatására bekövetke­zik. A 7. ábrán a felső (15) közdarab z irányú, illetve az al­só (15) közdarab y irányú mozgása esetén a felső, illet­ve alsó (8) kapcsolóérintkező fog zárni. Az elfordulásá­ban (21) retesszel gátolt (16) kettős körmözésű közda­rab gondoskodik arról, hogy akár a bal oldali (19) lapkö­­zéptartó szárát, akár a jobb oldali lapközéptartó üreges (25) szárat forgatjuk el külön-külön, a (24) nyeles köz­darab annyit mozdul el x irányban (jobb felé), hogy az alsó (8) kapcsolóérintkező már zárul, míg a felső (8) kapcsolóérintkező még nyitva van. Ha viszont mindkét (19), illetve (25) szárat egyszerre forgatjuk, úgy a (24) nyeles közdarab elmozdulása kétszer akkora lesz, vagyis a szerkezet mechanikai összeadóként működik, s így a felső (8) kapcsolóérintkező is zárul. Az 5., 6. és 7. ábrán vázolt mechanikai megoldások­kal, továbbá az elektronikus és kijelző áramköröket mi­niatűr integrált áramkörként kialakítva a találmány gazdaságosan és sorozatgyártásra alkalmas módon al­kalmazható a Rubik-féle bűvös kockára. Az elektronikus egységeket tartalmazó integrált áramkört ilyenkor azon (18) lapközépelem üregében célszerű elhelyezni, mely a 7. ábra szerinti (22) csőten­gely jobb oldali (25) lapközéptartó üreges szárhoz csat­lakozik, mivel az ezekkel együtt forgó (8) kapcsoló­érintkezők elektromos csatlakoztatása így a legegysze­rűbb. A 7. ábra szerinti csőtengely így a teljes konstruk­ció felépítésében különleges szerepet játszik, így a játék kitüntetett főtengelyének tekinthető. A 8. ábrán vízszintes tengelyű (18) lapközépelemek bármelyikének elforgatásakor a lapközéptartó (19) szá­­on és a (22) csőtengelyen kiképzett pályák következté­ben a lapközéptartó (19) szár tengelyirányban elmoz­dul és a vele szemben elhelyezkedő (8) kapcsolóérint­kezőkből álló kapcsolót zárja. A lapközéptartó (19) szár elfordulását a (21) retesz segíti, tengelyirányú mozgá­sát pedig a (27) laprugó fékezi és ez biztosítja a kocka forgatásához szükséges dilatációt. A 8. ábra vízszintes tengelyű (18) lapközépi elemeit (31) fedél zárja. A 8. ábra szerinti függőleges tengelyű (18) lapközépi e lemei közül a felső elfordításakor együtt forog a (25) lapközéptartó üreges szár, a (24) nyeles közdarab és a (28) rögzítő csavar. A (16) kettős körmözésű közdara­­t on és a (24) nyeles közdarabon kiképzett kényszerpá­lyák hatására a (8) kapcsolóérintkezők az ábra szerint függőleges mozgást végezve kapcsolnak. A 8. ábra szerinti alsó függőleges tengelyű (18) lap­középi elem elfordításakor a (16) kettős körmözésű közdarab fordul el, a (24) nyeles közdarab és saját 6 194743 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom