194720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati takarmánygranulátum előállítására
1 194 720 2 A találmány tárgya eljárás olyan állati takarmánygranulátum előállítására, amelyet - adott esetben rostos - őrölt takarmánykeverék és takarmánykiegészítők homogenizálása és granulálása révén állítottunk elő. Az így előállított takarmánygranulátumot főként sertések és baromfik táplálására használjuk. Az állatok táplálására szolgáló takarmánygranulátumok előállítása széles körben ismert. A granulátumok előállítása általában szárított takarmánykeverékből történik. A szárítást leginkább forró levegővel végzik. A magas hőfokú szárítás azonban a takarmányban lévő értékes anyagok jelentős részét károsítja, emellett a művelet jelentős energiaráfordítással is jár. A 167492. számú magyar szabadalmi leírás kérődzők és lovak számára ismertet granulálóberendezést. A szabadalmi leírás szerint a szárított szecskázott, valamint a darált takarmányt csigás berendezésben homogenizálják, majd csigás berendezésben pogácsázzák. A berendezés alkalmazásával olyan nagyméretű takarmánypogácsákat állítanak elő, mely fő tömegében szecskázott, rostos anyagot tartalmaz. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy csak szárított, rostos takarmányok feldolgozására alkalmas és főként csak kérődzők, lovak táplálására használható. A 179 800 számú magyar szabadalmi leírás sejtnedveket is tartalmazó zöld növényi takarmányok feldolgozására ismertet eljárást. A szabadalmi leírás szerint a zöld növényt felaprítják, majd a szecskázott anyagot roncsolásnak vetik alá. Ezután az elroncsolt sejtekből a sejtnedv egy részét kipréselik, más részét pedig 35 °C-on végzett feltárással teszik szabaddá. A kapott rostfrakciót ezután adalékolják és préselik. Az eljárás hátránya, hogy a sejtnedvet és ezzel együtt igen sok értékes anyagot eltávolítanak a takarmányból és emellett még a rostfrakciók nagy hányadát is elroncsolják. Az így előállított takarmány nem tartalmaz az állat fejlődéséhez szükséges elegendő értékes anyagot és a rostigényt sem lehet vele teljes egészében fedezni. Zöld növény feldolgozására írnak le eljárást a 176 848 számú magyar szabadalmi leírásban is - takarmányozási célra. Az eljárás szerint a zöld növényt aprítják, majd sajtolják a sejtnedvhányad eltávolítására. A sajtolás után még szárítást is kell alkalmazni, ami komoly energiaráfordítással jár. A 2 836 370 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint is a zöld növény préselése után nyert pogácsát szabályozott nedvességtartalmú levegőráfúvatással szárítják. Az eljárás hátránya szintén a fokozott energiaráfordítás. Célul tűztük ki friss zöld takarmányból granulátum előállítását oly módon, hogy a zöld növényben lévő sejtnedv ne károsodjon és ne legyen szükség szárítás alkalmazására sem. Azt találtuk, hogy ha az őrölt, adott esetben rostos - 60-80 tömeg% nedvességtartalmú - takarmányból 12-35 tömegrésznyi mennyiséget elkeverünk 55-97 tömegrész - legfeljebb 14 tömeg% vizet tartalmazó - őrölt, meghatározott szemcseméretű takarmánnyal vagy ilyen keverékkel, továbbá 2,5-7 tömegrész ismert takarmánykiegészítővel, majd a homogenizált elegyet ismert módon préseléssel granuláljuk - olyan terméket kapunk, amelyben a sejtnedv tölti be a kötőanyagfunkciót és a készterméket nem szükséges emelt hőfokon szárítani. Megállapítottuk, hogy a komponensek mennyiségi arányának és a szemcse méretének megfelelő beállításával el lehet érni, hogy a préselés alatti felmelegedéskor a vízfelesleg eltávozzon és a koncentrálódott sejtnedv pedig a kötőanyag szerepét töltse be. Az így nyert granulátum, amely célszerűen 3-15 mm közötti átmérőjű, további emelt hőmérsékleten történő szárítást nem igényel, csupán adott esetben szobahőmérsékleten szükséges még néhány órát tárolni, szétterített állapotban. A 60-80 tömeg% nedvességtartalmú szecskázott, rostos takarmányrészecske mérete: 15-20 mm, a legfeljebb 14 tömeg% nedvességet tartalmazó frakciónak pedig 10-50%-a 0,3-0,5 mm átlag részecskeméretű, míg 90-50%-a 1-3 mm közötti átlag részecskeméretű. Nagy nedvességtartalmú takarmányként előnyösen szecskázott zöld takarmányt, így lucernát, zöld füvet, terményszárt és hasonlókat alkalmazunk. Egyéb nagy sejtnedvesség-tartalmú komponens célszerűen nyers répaszelet lehet. A száraz daraszerű takarmánykomponensként előnyösen őrölt növényi magvakat, így kukorica-, búza-, árpadarát stb. és/vagy állati eredetű szárított, őrölt készítményt, így húslisztet, hallisztet és/vagy zsírport alkalmazunk. Takarmánykiegészítőként ásványi sókat (pl. mészlisztet) vitaminokat, nyomelemeket, antibiotikumot, aminosavakat, illetve egyéb biológiailag aktív anyagokat tartalmazó elegyet használunk. A granulátum előállítása úgy történik, hogy az előírt mennyiségű és szemcseméretű komponenseket a tároló tartályokból szállítószalaggal a homogenizálóba szállítjuk. Ott az elegyet intenzíven összekeveijük, majd a homogenizálóból az elegy többmatricájú granulátumprésbe kerül, ahol 60-150 kp/cm2 nyomáson formára préseljük. A préselés alatt az elegy önmagától 70-85 °C-ra is felmelegszik, így a felesleges víztartalom el tud távozni. Az így nyert granulátum főként sertések és baromfik takarmányozására szolgál. Célszerű a zöld takarmánykomponenst a betakarítás után 1-2 nappal granulátummá feldolgozni. A találmány szerinti eljárás előnyei a következők:- A sejtnedv értékes anyagai, mint a fehérjék, tartalékanyagok így pl. a glikogén, károsodás nélkül a takarmányban marad.- A granulátum előállítása minimális energiaszükségletű, miután a művelet szárítást nem igényel.- A frissen betakarított zöld takarmány hasznosítása megoldható az eljárás alkalmazásával. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. I. példa Frissen betakarított zöld lucernából 13 tömegrészt (szecskaméret: 15 mm, nedvességtartalom: 69%) öszszekeverünk 49,26 tömegrész kukoricadarával (30%-a 0,4 mm átlag szemcseméretű, 70%-a 2 mm átlag szemcseméretű), 20,83 tömegrész búzadarával (25%-a 0,3 mm, 75%-a 1,4 mm átlag szemcseméretű) és 10,41 tömegrész árpadarával (10%-a 0,5 mm, 90%-a 2,5 mm át-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
