194714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savanyú, utóhőkezelt tejtermékek stabilizálására alkalmas stabilizálószer előállítására

5 194 714 6 kát akkor kel) megismételni, ha valamelyik hidrokol­­loidból új szállítmány érkezik. Az így elkészített stabilizálószer 1,4%-ban felhasz­nálva savanyú tejpudingok 1,2%-ban felhasználva pe­dig permeát-, savó-, illetőlegjoghurtalapú fagylalt alap­anyag gyártására alkalmas. 2. példa Gélesílő stabilizálószert állítunk elő az 1. példában leírt eljárással azzal a különbséggel, hogy a jobb disz­­pergálhatóság érdekében 0,2% kristálycukrot is adunk a termékhez. Ebben az esetben a savanyú tejpudingok­hoz 1.6%-ban, a fagylalt alapanyagokhoz pedig 1,4%­­ban kell a stabilizálószert felhasználni. 3. példa Védőkolloid hatású stabilizálószert állítunk elő az 1. példában leírt eljárással azzal a különbséggel, hogy a keverék összetételét a következő módon állapítjuk meg. Differenciál Scanning Caloriméter edénybe be­mérünk 4 mg amilopektint, hozzámérünk 16 mg desz­tillált vizet, majd 10 cC/perc sebességgel felvesszük a feltáródási görbét a 30-110 °C tartományban: a görbe alatti területből kiszámítjuk a feltáródási hőmennyisé­get, majd azt, hogy mennyi cukrot kell hozzáadni, hogy a feltáródási hő 10.8 J/g legyen. Az így elkészített síabilizálószer 2%-ban felhasznál­va alkalmas utóhőkezelt fermentált tejitalok (például joghurtital) gyártására. 4. példa Viszkozitásnövelő és védőkolloid hatású stabilizáló­szert állítunk elő az 1. példában lein eljárással azzal a különbséggel, hogy a keverék összetételét a következő módon határozzuk meg. A 90-15% és a 10-S5% tarto­mányban 5%-onként összemérünk amilopektint és na­tív kukoricakeményítőt, amelyeket külön-külön 1%-os mennyiségben desztillált vízben diszpergálunk, majd 75 cC-ra melegítjük, 5cC-ra hűtjük és ezen a hőmérsék­leten 24 órát tároljuk. Ezt követően 20 cC-on mérjük az oldatok viszkozitását. A keverék összetételét úgy állít­juk be, hogy a viszkozitás 2,0 mPas legyen. Az így elkészített stabilizálószer a tejhányadra szá­molt 2% mennyiségben felhasználva alkalmas vajkré­mek gyártására. 5. példa Viszkozitásnövelő és védőkolloid hatású stabilizáló­szert állítunk elő a 4. példában leírt eljárással azzal a kü­lönbséggel, hogy a keverék összetételét úgy állítjuk be, hogy a viszkozitás 3,25 mPas legyen. Az így elkészített stabilizálószer 2% mennyiségben alkalmas habart gyümölcsjoghurtok gyártására. 6. példa Viszkozitásnövelő és védőkolloid hatású stabilizáló­szert állítunk előad, példában leírt eljárással azzal a kü­lönbséggel, hogy a keverék összetételét úgy állítjuk be, hogy a viszkozitás 3.0 mPas legyen. Az így elkészített stabilizálószer 2% mennyiségben alkalmas kutterben utóhőkezelt krémtúrók készítésé­re. 7. példa Viszkozitásnövelő és védőkolloid hatású stabilizáló­(Rajz nincs) szert állítunk elő a 4. példában leírt eljárással azzal a kü­lönbséggel, hogy natív kukoricakeményítő helyett mó­dosított keményítőt (pl. keményítő foszfátot) haszná­lunk és a keverék összetételét úgy állítjuk be, hogy a viszkozitás 16,0 mPas legyen. Az így elkészített stabilizálószer 2% mennyiségben alkalmas hosszú minőségmegőrzési időtartamú utóhő­kezelt krémtúró készítésére. S. példa Fokozott védőkolloid hatású stabilizálószert állí­tunk elő az 1. példában leírt eljárással azzal a különb­séggel, hogy a keverék összetételét a következő módon állapítjuk meg. Az 5-20 és a 95-80% tartományban 2%­­onként összemérünk magasan észterezett almapektint és natív amilopektint. A mintákat 0.6%-ban 10% folyé­kony cukorban diszpergáljuk, majd hozzákeverjük az előzőleg lesavanyított és citromsavval 4.2 pH-ra beállí­tott soványtejhez (89,4%). Ezt követően vízfürdőn a keveréket 75 cC-ra melegítjük, 20 cC-ra hűtjük, majd szedimentációs tölcsérbe töltjük. 24 óra múlva vizuáli­san megállapítjuk, hogy melyik legkisebb pektinkon­­centrációnál nincs már fehéijekicsapódás, illetőleg sa­vóelválás. \z így elkészített stabilizálószer 0,8% mennyiségben alkalmas tartós fermentált tejitalok gyártására. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás savanyú, utóhőkezelt tejtermékek stabi­lizálására alkalmas, v< 0,1 variációs koefficienssel jellemzett homogenitású stabilizálószer előállítására, alacsonyan észterezett pektin. magasan észterezett pektin, natív vagy módosított keményítő és adott esetben szacharóz felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a) 10-20 tömegrész amilopektint, 80-90 tömegrész alacsonyan észterezett pektin és 0-10 tömegrész szacharózt, vagy b) 90-100 tömegrész amilopektint és 0-10 tömeg­rész szacharózt, vagy c) 15-90 tömegrész amilopektint, 10-85 tömegrész natív vagy módosított keményítőt és 0-20 tömeg­rész szacharózt, vagy d) 80-95 tömegrész amilopektint és 5-20 tömegrész magasan észterezett pektint összekeverünk. ^Elsőbbsége: 1987. 04. 03.) 2. Eljárás savanyú, utóhőkezelt tejtermékek stabi­lizálására alkalmas, v<0,l variációs koefficienssel jellemzett homogenitású stabilizálószer előállítására, alacsonyan észterezett pektin, magasan észterezett pektin, natív vagy módosított keményítő és adott esetben szacharóz felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a) 10-20 tömegrész amilopektint. 80-90 tömegrész alacsonyan észterezett pektint és 0-10 tömegrész szacharózt, vagy b) 90-100 tömegrész amilopektint és 0-10 tömeg­­rész szacharózt, vagy c) 15-90 tömegrész amilopektint, 10-85 tömegrész natív vagy módosított keményítőt és 0-20 tömeg­rész szacharózt összekeverünk. (Elsőbbsége: 1983. 11. 11.) Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásén felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjeleni a Műszaki Könyvkiadó gondozásában _____ jReproftex^ Szentiórinci .ÁFÉSZ Nyomda 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom