194708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kolbászjellegű élelmiszerkészítmény előállítására
7 194 708 8 Egy első lehetséges foganatosítási mód szerint (6A. ábra) a szabad hátsó végeket (8, 8a) benyomjuk a (10, 10a) elülső végekbe. Ezt főként akkor csináljuk, ha a (10a) szabad végnek a keresztirányú vágás utáni alakja eltér az (1) élelmiszer-készítmény többi részéből keresztirányban vágott szeletek alakjától, mert például nincs vágva vagy a vágás nem megfelelően történt. Fennáll annak a lehetősége, hogy az (1) élelmiszer-készítményben, ennek a (3) ehető tartalom két vége kapcsolódásának (6a) határszakaszában a (2) héj (15) maradéka bennmarad. Ez a (15) maradék eredetileg a szabad (10) elülső vég egy része volt. E (15) maradék azonban a gyártási eljárás során gyakorlatilag nemlétezőnek tekinthető, ami a párolás és szárítás végső, második fázisa eredményének tekinthető. Egy másik lehetséges foganatosítási módnál (6B. ábra) a cső alakú burkoló (2) héjat teljesen megtöltjük, beleértve a szabad (8) hátsó végét is. Ebben az esetben az (1) élelmiszerkészítmény két, (14a és 14b) szabad vége egymás mellett és egymáshoz ütköztetve van elhelyezve anélkül, hogy a (2) héj (8) hátsó vége és (10) elülső vége be lenne hajtva, illetve vissza lenne hajtva. Ennél a foganatosítási módnál a külső alak legalább ideiglenesen fenntartható, a (14a és 14b) szabad végek egymáshoz vannak ütköztetve. Egy további foganatosítási módnál (6C. ábra) a kapcsolódás (6) határszakaszában (Kikapcsolódó héjcsonk van, amely a kifordított vagy ki nem fordított, (2) héj részét képező (8) hátsó vég és (10) elülső vég fölött van elhelyezve. Lehetséges olyan (a rajzokon nem ábrázolt) foganatosítási mód is, amelynél a (2) héj két szabad végrészét, azaz a (8) hátsó véget és a (10) elülső véget a kifordítás terében élelmiszerként is alkalmazható ragasztóanyaggal* vonjuk be. A találmány szerint a kezelés végső, második fázisa, pontosabban a szárítás a (3) ehető tartalom szabad (8a) hátsó végének és (10a) elülső végének bensőséges öszszevegyítésére, homogenizálására szolgál. A szárítás segíti elő a (2) héj (8) hátsó végének és (10) elülső végének egymáshoz kapcsolódását is. A kivitelezés, illetve foganatosítás első változata különösen hagyományos bél használata esetén előnyös. Ennél a foganatosítási módnál előnyös a nyomással való betöltés technológiájának alkalmazása. A 2.-4F. ábrákon a találmány foganatosításának olyan változata van szemléltetve, amelynél két, (4a és 4b) formarészből levő (4) formát alkalmazunk és a formarészek (5) mélyedést, illetve üreget képeznek, amely a találmány szerint gyűrű alakú. Az első műveletelem során (4A. ábra) a (4) forma (4a és 4b) formarészei egymástól szét vannak választva. A második műveletelem során (4B. ábra) a (4a) formarész (5) mélyedésébe burkoló (2) héjat helyezünk, amely lényegében körgyűrűlap alakú és amelynek méretei lehetővé teszik, hogy az (5) mélyedés egész felületét beborítsa. A harmadik műveletelem folyamán (4C. ábra) a (4a) formarészben levő (2) héjra elegendő mennyiségű (3) ehető tartalmat helyezünk ahhoz, hogy ez a következőkben teljesen kitöltse az egymáshoz illesztett (4a és 4b) formarészek között levő (5) mélyedést. A negyedik műveletelem végrehajtása közben (4D. ábra) a (2) héj széleit egymásra visszahajtjuk és így a cső alakú burkoló (2) héjban kiformált (3) ehető tartalmat körülzárjuk. Az ötödik műveletelemben (4E. ábra) a (4) forma (4a és 4b) formarészeit egymásra szorítjuk és így az (1) élelmiszer-készítmény alakját az (5) mélyedések alakjával egyezőre, azaz gyűrű alakúra formáljuk. A hatodik műveletelem során (4F. ábra) az (1) élelmiszer-készítményt kivesszük a (4) formából. Az (1) élelmiszer-készítményben ekkor a (2) héjnak olyan (6) határszakasza van, amelynek formája lényegében olyan gyűrű, illetve kör alakú, amelynek tengelye azonos az (1) élelmiszer-készítmény gyűrű vagy tórusz alakjának (7) tengelyével. A (6) határszakasz nem látható, a kezelés második fázisában, művelete során a (2) héj két széle egymást fedi, ezek egymáshoz tökéletesen kapcsolódnak. A kezelés második fázisa, művelete szárítás. Az eljárás formázással való foganatosításának e második változatában a kezelés második fázisa az (1) élelmiszer-készítmény gyártásának végső fázisa, azaz ez után gyakorlatilag már nincs olyan fázis, amely az (1) élelmiszer-készítmény adottságain, szerkezetén, öszszetételén, alakján vagy méretein lényegesen változtatna. Azonban - mint már előzőleg említettük - a kezelés fázisát követheti egy kikészítési vagy csomagolási műveletelem, amire a kiállításhoz kellő megjelenési alak elérése vagy szállításhoz megfelelő biztosítás céljából lehet szükség. E második változat egy más foganatosítási módjánál a (3) ehető tartalmat a (2) héjra helyezése előtt kiformáljuk. Ekkor az alkalmazott műveletelemek a következők: betöltés a formába, a (3) ehető tartalom gyűrűvé formálása, a (2) héjra való helyezés, a gyűrű alak megtartása (első fázis) és ezt követő kezelés, mint párolás és szárítás (második fázis). Szintén a találmány tárgyát képezi olyan kolbászjellegű élelmiszer-készítmény, amely cső alakú burkoló (2) héjából és (3) ehető tartalomból áll. A (2) héj természetes vagy mesterséges bél, a (3) ehető tartalom pedig vagdalthús alapú anyag (azonban lehet minden olyan képlékeny anyag is, amely alkalmas az olyan típusú kezelésekre mint a párolás, szárítás, esetleg sütés és főzés, amilyenek például a sajt alapú termékek). Egy másik jellemző szerint a cső alakú burkoló (2) héj és a (3) ehető tartalom önmagában folytonosan záródó gyűrűt képeznek, amelyben koncentrikus lyuk van. A gyűrű alak következtében a (2) héjnak és (3) ehető tartalomnak nincs végrésze. A foganatosítási mód egy előnyös formájánál az (1) élelmiszer-készítmény száraz, félszáraz vagy füstölt kolbászjellegű termék, amely egy második kezelési fázison megy keresztül, amely kezelési fázis lényegében párolásból és ezt követő szárításból áll. Más változatban az (1) élelmiszer-készítmény sült vagy főtt, és a második kezelési fázis főzésből, illetve sütésből áll. Az (1) élelmiszer-készítmény különböző keresztirányú metszetei gyakorlatilag azonosak és kerületük kör vagy közel kör alakú (14A. ábra). Egy második változatban (14B. ábra) a keresztmetszet olyan négyszög, amelynek sarkai le vannak kerekítve. Egy harmadik változatnál (14C. ábra) a metszet határolóvonalának alakja ellipszis. Egy negyedik változatnál (14D. ábra) a metszet határolóvonalának alakja kör, azonban két különböző átmérőmérettel. A két különböző átmérőjű gyűrűszakaszt kúpos gyűrűrész köti egymáshoz. A gyűrű határolóvonala előnyösen kör (1A. ábra), azonban ettől eltérően sokszög alakú is lehet. A nyert 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
