194705. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(pirrolo-fenil)- N'-benzoil-karbamid-származékot tartalmazó inszekticid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
7 194705 8 g 4-nitro-anilint (0,025 mól, Fluka) 10 ml ecetsavban 2 óra hosszat visszafolyatási hőmérsékleten forralunk. A barna színű reakcióelegyet 50 ml jég/ecetsav elegyre öntjük. A kapott barnás port az oldatból kiszűrjük és kb. 100 ml acetonból átkrístályosítjuk. A bézs színű kristályokat 40 °C hőmérsékleten vákuumban szárítjuk. Hozam: 3,4 g = 72,3%. Olvadáspont: 174-176 °C. B) Pirrolo-anilin 3,2 g 4-pirroIo-nitro-benzolt (0,017 mól) szobahőmérsékleten 30 ml dioxánban 0,6 g 5%-os, szénre felvitt palládium katalizátorral 2 bar nyomáson hidrogénezünk. Ezt követően az oldatot a katalizátorról leszűrjük és vákuumban bepároljuk. A maradékot 0,02 mbar nyomáson 60 °C hőmérsékleten szublimáljuk. Hozam: 1,9 = 70,4%. Olvadáspont: 73-75 °C. C) 4-Pirrolo-fenil-izocianát 700 ml toluolt szobahőmérsékleten 170 g foszgénnel (1,1 mól) telítünk. Ehhez a tiszta oldathoz csepegtetjük 1 órán belül 47,7 g 4-pirrolo-anilin (0,3 mól) 800 ml toluolban készített szuszpenzióját. Az oldat könnyen felmelegedik. 5 órán keresztül a reakcióelegyet 110 °C hőmérsékleten tartjuk, majd egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A finom szuszpenziót leszűrjük, az oldatot bepároljuk és vákuumban 125 °C hőmérsékleten desztilláljuk. Hozam: 21 g = 38%. D) N'-(4-Pirrolo-fenil)-N”(2,6-difluor-benzoil)-karbamid 8,6 g 2,6-difluor-benzamid (0,055 mól; le) példa szerinti vegyület) és 1,0 g trietil-amin (0,01 mól) 100 ml dietil-éterben készített szuszpenzióját egy óra alatt 300 ml dietil-éterben lévő 9,2 g 4-pirrolo-fenil-izocianáthoz (0,05 mól) csepegtetjük. A hőmérsékletet 23-25 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet egy éjszakán át keverjük majd leszűrjük. A bézs színű csapadékot hexánnal mossuk és 40 °C hőmérsékleten vákuumban szárítjuk. Hozam: 12,2 g = 71,6%. Olvadáspont: 240-242 °C. 3. példa Hatás Lucilia sericata (Blowfly) ellen A hatóanyag vizes szuszpenziójának (permetező porra adott készítmény-összetétel), illetve vizes oldatának 1 ml-ét, mely 1000 ppm tartalmazott, 50 °C hőmérsékleten, speciális lárva tápközeggel kevertük, olyan módon, hogy 250, 100, 50 és 10 ppm hatóanyag-tartalmú homogén hígítási sort kaptunk. Ezután körülbelül 30 frissen kikelt lárvát (I. stádium) hoztunk érintkezésbe az előkészített lárvatápközeggel. 4 nap elteltével meghatároztuk a mortalitást. Az 1. példában és az I. táblázatban szereplő hatóanyagok a fenti vizsgálatban jó hatást mutattak. így a 2., 4., 5., 6. és 7. számú hatóanyag 10 ppm hatóanyagkoncentráció esetén 100%-os pusztulást eredményezett, míg a további vegyületek 250 ppm koncentrációban voltak teljesen hatásosak. 4. példa Hatás Lucilia cuprina (Blowfly) ellen A hatóanyag vizes szuszpenziójának (permetező porra adott készítmény összetétel), illetve vizes oldatának 1 ml-ét, mely 1000 ppm hatóanyagot tartalmazott, 50 °C hőmérsékleten speciális lárva tápközeggel kevertük oly módon, hogy 250,100,50 és 10 ppm hatóanyagtartalmú homogén hígítási sort kaptunk. Ezután körülbelül 30 frissen kikelt lárvát (I. stádium) hoztunk érintkezésbe a preparált lárvatápközeggel. 4 nap elteltével meghatároztuk a mortalitást. Az 1. példában és az I. táblázatban leírt vegyületek a fenti vizsgálatban jó hatást mutattak. így a 2., 4., 5., 6. és 7. számú hatóanyagok 10 ppm hatóanyag-koncentráció esetén 100%-os pusztulást eredményeztek, míg a további vegyületek 250 ppm koncentráció mellett voltak teljesen hatásosak. 5. példa Hatás Musca domestica ellen 50-50 frissen készített, kereskedelmi forgalomból beszerezhető CSMA-jelű tápközeget tartályokba helyeztünk. Ezután a megfelelő hatóanyag 1 tömeg%-os acetonos oldatából meghatározott mennyiséget a tartályban levő tápközegre pipettáztunk. A szubsztrátumot alaposan összekevertük, majd az acetont legalább 20 órán át hagytuk elpárologni. Ezután hatóanyagként és koncentrációként 25-25, 1 napos Musca domestica nyűvet helyeztünk a kezelt tápközeget tartalmazó tartályba. Miután a nyűvek bábozódtak, a bábokat vízzel történő szuszpendálással a szubsztrátumtól elválasztottuk, és szitával leborított edényekben helyeztük el azokat. A kísérletben meghatároztuk a kapott bábok számát (a hatóanyag toxikus hatása a nyű fejlődésére). Ezenkívül 10 nap elteltével megállapítottuk a bábokból kikelt legyek számát is. Az 1. példában és az I. táblázatban szereplő vegyületek a fenti vizsgálatban 100%-os pusztító hatást mutattak. 6. példa Hatás Aedes aegypti ellen Edényben levő 150 ml víz felületére olyan mennyiségű 0,1 tömeg%-os acetonos hatóanyag-oldatot pipettáztunk, hogy 10, 5 és 1 ppm koncentrációkat kapjunk. Az aceton elpárolgása után a tartályba 30-40,3 napos Aedes aegypti lárvát helyeztünk. 1,2 és 5 nap elteltével meghatároztuk a mortalitást. Az 1. példa és az I. táblázat szerinti vegyületek a fenti kísérletben mind a három koncentrációban 100%-os pusztító hatást mutattak. 7. példa Hatás Spodoptera littoralis és Heliothis virescens ellen (lárva és pete) Körülbelül 15-20 cm magás, cserépben nevelt gyapotpalántát a vizsgálandó hatóanyagot permetező por formájában tartalmazó készítményből készített vizes szuszpenziójával permeteztünk be. A permetlé megszáradása után a növényeket körülbelül 20 1-es bádogedényben helyeztük el, majd üveglappal takartuk le. A letakart edényben a belső nedvességtartalmat úgy szabályoztuk, hogy kondenzvíz ne keletkezzen. A kísérletet a közvetlen fény kizárásával végeztük. Ezután a három növényt fertőztük, mégpedig: a) 50, első lárva állapotú Spodoptera littoralis vagy Heliothis virescens lárvával; b) 20, harmadik lárva állapotú Spodoptera littoralis vagy Heliothis virescens lárvával; c) két, Spodoptera littoralis vagy Heliothis virescens petével. Ez utóbbihoz egy növény két-két levelét egy mindkét végén gézzel zárt plexihengerbe húztuk be; és az így bezárt levelekhez két Spodoptera petét vagy a Heliothis petét tartalmazó gyapotlevél-részt adtunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
