194702. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként hidroxi-etil-azol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás hidroxietil-azol-származékok előállítására

5 194 702 6 Az (I) általános képlett! vegyületek savaddíciós sói­nak előállításánál elsősorban azokat a savakat alkal­mazzuk, amelyeket ilyen vonatkozásban a leírás eleján említettünk. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit egyszerű, ismert eljárással állítjuk elő. így például az (I) általános képletű vegyületeket megfelelő közömbös oldószerben oldjuk, az oldathoz savat, így például sósa­vat kapunk. A keletkező sót ismert módon, így szűrés­sel különítjük el, és adott esetben közömbös szerves ol­dószerrel mosva tisztítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek fémsó-komple­­xeinek előállításánál előnyösen azokat a fémsókat al­kalmazzuk, amelyeket ilyen értelemben a leírás elején felsoroltunk. Az (I) általános képletű vegyületek fémsó-komple­­xeit egyszerű, ismert eljárással állíthatjuk elő. így a fémsókat alkoholban, például etanolban oldjuk, majd az oldathoz hozzáadjuk az (I) általános képletű vegyü­leteket. A keletkezett fémkomplexeket ismert módon, így szűréssel különítjük el, majd a sókat adott esetben átkristályosítással tisztíthatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek erős fungicid hatást mutatnak, és a gyakorlatban fito­­patogén gombák ellen használhatók. A találmány sze­rinti eljárással előállított vegyületek növényvédő szerré alakítva alkalmazhatók. A találmány szerinti fungicid szereket az alábbi gombák ellen használhatjuk: Oomycetes, Chytri­­diomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomy­­cetes, Deuteromycetes. A növények jól tolerálják a találmány szerinti készít­ményeket, ezért a növények kezelésénél, a kártevők le­küzdésére szükséges hatóanyag-koncentrációban per­metezhetek fel. A készítményeket a növények föld fe­letti részére, a vetőmagra vagy a talajra hordjuk fel. A találmány szerinti készítményeket különösen eredményesen alkalmazhatjuk árpán Cochliobolus sa­­tivus ellen; almán, Venturia inaequalis ellen; továbbá lisztharmat leküzdésére; Septoria nodorum és Pyre­­nophora teres ellen gabonán; vagy rizsültetvényeken Pyriculturia oryzae és Pellicularia sasakii ellen. A találmány szerinti eljárással előállított vegyülete­ket szokásos módon alakíthatjuk készítményekké. Ol­datokat, emulziókat, szóróport, szuszpenziót, port, po­rozószert, habokat, pasztát, oldható port, granulátu­mot, aeroszolt, szuszpenzió-emulzió koncentrátumot, vetőmagport, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagokat, polimer anyagokkal készült fi­nomkapszulákat, vetőmagbevonatot, füstpatronokat, éghető patronokat és dózisokat, spirálokat, továbbá hi­deg és meleg ULV-ködkészítményeket állíthatunk elő. A készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, így például a hatóanyagot segédanyaggal, például folyé­kony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyósított gáz és/ vagy szilárd vivőanyaggal elegyítjük adott esetben felü­letaktív szert alkalmazva; utóbbiak közül említjük meg az emulgeáló szereket és/vagy diszpergáló szereket és/ vagy habképző anyagokat. Abban az esetben, ha se­gédanyagként vizet alkalmazunk, az oldás elősegítésé­re szerves oldószert is használhatunk. Az oldószerek közül az alábbiak alkalmazhatók, aromás vegyületek, mint például xilol, toluol és alkáli-naftalin; klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szénhidrogé­nek, mint például klór-benzol, klór-etilén, vagy meti­lén-klorid; alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, így például kőolajfrakciók; alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek éterei; ketonok, mint aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, mint dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid; továbbá víz. A cseppfolyósított gázok és hordozóanyagok közül azo­kat a segédanyagokat említjük meg, amelyek normál nyomás és hőmérséklet mellett gáz halmazállapotúak, például az aeroszol hajtógázok, mint például halogéne­zett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén és szén-dioxid. A szilárd hordozóanyagok közül az alábbiak alkalmazhatók: természetes kőzetzúzalék, így kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, mont­­morillonit, diatomföld, továbbá szintetikus, lisztfinom­­ságúra őrölt anyagok, mint nagy-diszperzitású szilí­­cium-dioxid, alumínium-oxid és szilikátok, a granulá­tumok előállításához szilárd hordozóanyagként az alábbiak alkalmazhatók: például zúzott és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márványkő, habkő, szepiolit, dolomit; továbbá anorganikus és organikus zúzalékokból előállított szintetikus granulátumok, pél­dául fűrészporból, kókuszdió héjából, kukoricacsutká­ból, a dohány növény törzséből előállított zúzalék; emulgeáló és/vagy habképző anyagként az alábbiak jö­hetnek számításba: nemionos és anionos emulgeáto­­rok, például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, polioxi­­etilén)-zsíralkohol-éterek, így például alkil-aril-poli(gli­­kol-éterek), alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szul­­fátok, továbbá fehérje-hidrolizátumok; diszpergáló szerként az alábbiak például használhatók a lignin­­szulfitlúgok és metil-cellulóz. A készítményekhez kötőanyagként karboxi-metil­­cellulóz, természetes és szintetikus por alakú, szem­csés vagy látex alakú polimerek, mint például gumiará­­bikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát) továbbá foszfolipidek, mint kefalin vagy lecitin és szintetikus foszfolipidek használhatók. További adalékanyagként szerepelhet ásványi vagy növényi olaj. Színezéshez szervetlen pigmenteket, mint például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrocián-kéket, szerves színe­zékeket, mint alizarin azo- és fémftalo-cianin-színezé­­keket, nyomelemeket, mint vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat alkalmazhatunk. A készítményben a hatóanyag-koncentráció általában 0,1 és 95 tömeg% előnyösen 0,5 és 90 tömeg°/o között van. A találmány szerinti készítmények ismert hatóanya­gokkal is összekeverhetők, így fungicid, baktericid, in­­szekticid, akaricid, nematocid, herbicid szerekkel ma­darak elleni védőanyagokkal növekedést szabályozó anyagokkal, növényi tápanyagokkal vagy talajszerke­­zet-javító anyagokkal. A hatóanyagokat készítmények formájában, vagy belőlük készített hígítások alakjában, így oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták, granulátu­mok formájában hordhatjuk fel. Az alkalmazás szoká­sos módon, így öntözéssel, merítéssel, permetezéssel, felszórással, ködképzéssel, elpárologtatással, injektá­lással, iszapolással, kenéssel, porzással, szórással, szá­raz pácolással, nedves pácolással, vizes pácolással, isza­pos pácolással vagy inkrusztálással történhet. A növényi részek kezelésénél a készítmények ható­anyag-koncentrációja széles tartományban változhat. A koncentráció általában 1 és 0,0001 tömeg°/o, előnyö­sen 0,5 és 0,0001 tömeg°/o között lehet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom