194679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények lég- és vízkultúrában történő termesztésére és berendezés az eljárás foganatosítására

1 194 679 2 A találmány tárgya eljárás növények lég- és vízkultú­rában történő termesztésére és berendezés az eljárás foganatosítására. A találmány a mezőgazdaságban alkalmazható, külö­nösen a növénytermesztési technológiában, melegágyi virágkultúráknál. Jelenleg a világon erősen elterjedt különböző növé­nyek föld felhasználása nélküli termesztése. A meleg­ágyi növénytermesztés egyik legreményteljesebb irány­zata a hidroponia. A föld nélküli növénytermesztés a kémia, biológia és elektronika területén elért eredmé­nyek figyelembevételével törénik. Ilyen jellegű termesz­tés nagy terméshozamnövekedést és minőségjavulást tesz lehetővé összehasonlíthatatlanul jobb munkakörülmé­nyek mellett. A hidrokultúrás növénytermesztéshez különböző eljárások ismertek, amelyeket általában a felhasznált szubsztrátum jellege és a tápoldat hozzáveze­­tési módja szerint osztályozzák. A föld nélküli növény­­termesztés valamennyi ismert eljárását a tápoldat hozzá­­vezetési módjától függően két csoportra osztják, éspedig üveg alatti hídroponiára - amikor a tápoldatot folyamato­san cirkuláltatják a gyökérrendszerhez - és a szabadban végzett hídroponiára, amikor a tápoldatot a növények szükségleteinek és a klímaviszonyoknak megfelelően periodikusan vezetik a növényekhez. Az utóbbi években igen nagy jelentőséget nyert a Brit Állami Kertészeti Kutatóintézet által kifejlesztett növénytermesztési eljárás, ahol ugyanabban a műanyag csőben áramlik a tápoldat, ahol a növények helyezked­nek el. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a gyökérrend­szerhez körbeáramló filmszerű tápoldatot vezetnek, ez­által biztosítják a szükséges mennyiségű vizet, levegőt és a tápanyagokat. Gyakorlatilag polietilén fóliából ferdén elrendezett vályút készítenek és nagyon vékony (kb. 1 cm) sugárban a vályú és a tápoldat tartálya között táp­oldatot cirkuláltatnak. A tápoldat kis feltöltési szintje miatt a növények bőségesen fel tudják venni a levegő oxgénjét, így felesleges oxigén-ellátást biztosító berende­zést alkalmazni. Ezáltal a berendezésre fordított költsé­gek jelentősen csökkenthetők és a szerelés egyszerűvé válik. A kompakt és könnyen kivitelezhető vályúk lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy többszintű forgóállványon helyeznek el növénytermesztési rendszert. Ezen eljárás alkalmazása során mégis egy sor nehéz­ség merül fel. Az áramló tápoldat kis térfogata miatt jellemzői gyorsan változnak. Más tápoldatoknál is szük­séges, hogy szigorúan ellenőrizzék annak koncentráció­ját és pH-értékét. A polietilén fóliával kialakított vályúk­ban a víz hőmérséklet-ingadozása igen nagy, ami a táp­oldat felmelegítésénél és lehűtésénél nagy energiafelhasz­náláshoz vezet. A vályúnak a földbe való beépítése nehéz a megfelelő lejtés biztosítása miatt, ez pedig a tápoldat egyenetlen áramlását, ennek következtében álló tápoldat kialakulását, algák kifejlődését, a művelendő növények egyenetlen növekedését okozhatja. A tápoldat teljes felü­letén nem hozható érintkezésbe a levegő oxigénjével. Ismertek továbbá olyan föld nélküli melegágyi növénytermesztési eljárások, amelyeknek az a lényege, hogy a növényeket edényben helyezik el és a tápoldatot ide vezetik be (lásd például a 147862 számú, A01 G31/02 osztályú, 1962-ben nyilvánosságra hozott SU szerzői tanúsítványokat). A növények mesterséges médium hordozóállványon fejlődnek, amelyet a táp­oldat periodikusan felfűt. A tápoldatnak az állványból való lefolyásakor a szubsztrátum pórusain a tápanyaggal feltöltve magadnak, miközben a szubsztrátumot körül­vevő tér részecskéi levegővel töltődnek fel. Ez a növény­­termesztéshez a táplálék kedvező levegő- és vízháztartá­sát biztosítja. Az említett eljárásnak a hátránya a kis hatékonyság, a tápoldat időbeni függőleges egyenetlen eloszlása miatt, ami a gyökérzet és a felső rész szubsztrátum részecskéi­nek nem kielégítő nedvesítését és az alsó rész gyenge szellőzését okozza. Ennek következtében nem bitzosí­­tott a növény táplálkozásának optimális levegő- és víz­­háztartása. A növények növekedése során előfordul, hogy z patogén mikroflórából való sólerakódások gyűl­nek össze, a vizes oldat állandó hatása alatt vándorló szubsztrátum részecskék károsítják a növények gyökérze­tét. Nehézségeket okoz a kultúra váltásakor a gyökér­maradványok eltávolítása és az elsatnyult növények rege­nerálása, a szubsztrátum pótlása és az algák elleni véde­kezés. Vízkultúrás növénytermesztéshez olyan berendezés ismert, amely tápvezetéken keresztül vízszintesen fekvő polimer csövekkel összeköttetésben álló, tápoldatot tar­talmazó tartállyal van ellátva. A csövek felső részén nyílások és ezekkel egytengelyűén elhelyezett, a növé­nyek számára kiképzett hordozótestek vannak. A be­rendezés továbbá felvevő kamrát tartalmaz, amelyet visszafolyó vezeték köt össze a tápoldat tartályával szivattyún keresztül (lásd 1983-ban nyilvánosságra ho­zott, 988240 lajstrumszámú SU szabadalmi leírás [A01 G 31/00]). Ez a berendezés egymás fölött elhelyez­kedő függőcsövekből álló rendszer, amely csövekbe a tápolc'atot bevezetik és mindegyik szinten automatiku­san adott magasságon tartják. A csövek üregeiben a növények számára hálós szerkezettel ellátott távtartók vannak elhelyezve, ahol a hálósszerkezet kifeszítése a növények növekedését figyelembe véve függőlegesen állítható. Megjegyzendő, hogy ennek a berendezésnek a felépítése meglehetősen bonyolult, nehézkes és üzembiz­tonsága nem megfelelő. A berendezés felépítésénél fogva nem íeszi lehetővé, hogy növeljék a hozamot különböző kultúrák lég- és vízkultúrás termesztésénél. A találmánnyal megoldandó feladat abban van, hogy növények lég- és vízkultúrában történő, aerovízkultúrás, termesztésére olyan technológiát fejlesszünk ki, amely­nek során nagyobb hozamok elérése céljából a növények gyökérzetéhez a tápoldatot szabályozottan hozzávezet­jük. További feladat, hogy a technológia foganatosítására olyan berendezést hozzunk létre, amelynek felépítése egyszerű, üzembiztonsága megfelelő. A feladat megoldására olyan, növények lég- és víz­­kultúrában történő termesztésére szolgáló eljárást dol­goztunk ki, amelynek során a növényeket tenyészedény­­be helyezzük és ott tartjuk, és a tenyészedénybe tápolda­tot vezetünk és a találmány szerint tenyészedényként vízszintesen elhelyezett csöveket alkalmazunk, amelyek­nek falában kiképzett nyílásokba helyezzük a növénye­ket, a tápoldatot periodikusan, t, =4—5 perc időtartam alatt bevezetjük, majd tj időtartam alatt lefolyatjuk és a növényeket t3 időtartam alatt tápoldat nélkül tartjuk, ahol tx : t2 :t3 egyenlő 1:1,0-1,5:5,0—8,75, majd azután a nevezett ciklust ismételjük. Az, eljárás alkalmazásával optimálisan egyesíthetjük a vízellátást, a levegőcserét és a tápanyag alkotórészeinek asszimilációját a növekedő növények gyökérzetén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom