194676. lajstromszámú szabadalom • Szemenkénti vetőgép
1 194 676 2 A találmány tárgya szemenkénti vetőgép, egy házban elrendezett, vízszintes tengely körül forgó cellás adagolókerékkel, amelynek kerülete mentén sugárirányú nyílásokként kialakított adagolócellák vannak. Ezeket a nyílásokat az adagolókerék külső palástfelületén a vetőmagkiadagolás tartományától eltekintve a ház fedi le, emellett pedig a cellás adagolókeréken belül egy belső burkolat van beépítve. Egy ilyen szemenkénti vetőgépet ismertet pl. a 29 40 247 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat. Hogy a szemek lehetőleg szabályosan kerüljenek a talajba, az szükséges, hogy a cellás adagolókerék megközelítőleg olyan kerületi sebességgel rendelkezzék, amely a szemenkénti vetőgép haladási sebességének felel meg. így a magok a haladási irányban a talajhoz képest relatív sebességkülönbség nélkül hullanak a talajra, azaz a leesés után lényegében egy helyben maradnak. A cellás adagolókerék szükségszerűen nagy kerületi sebessége azt okozza, hogy a vetőmagot az adagolókerék viszonylag magasra felviszi. Főként az adagolócellák kettős feltöltöttsége esetén gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a kiálló vetőmagok a belső burkolat belépő peremének ne csapódjanak, és ily módon sérülést ne szenvedjenek. Ez szemtöréshez vezet, ami ezen magoknál a csíraképesség elvesztését jelentheti. Hogy a szemtörés aránya kicsi maradjon, ismert, hogy a burkolat belépő peremét ferde letöréssel látják el. Ilyen megoldás látható pl. a 2940247 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban ismertetett szemenkénti vetőgépnél. Ezzel az intézkedéssel csökkenthető a belépő peremnek erősen nekiütköző vetőmagok száma. Az adagolócellák kettős feltöltöttsége esetén azonban továbbra is van szemtörés, mivel az adagolócellából a kiálló (felesleges) vetőmagok az élben kialakított burkolatperemnek ütköznek, mielőtt a cellás adagolókerék belsejébe visszahullanának. A találmány által megoldandó feladat a szemenkénti vetőgépek olyan továbbfejlesztése, hogy a cellás adagolókerék nagy kerületi sebességénél is kicsi legyen a sérült szemek részaránya. Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a burkolat belépő pereme előtt olyan távolságra, amely legalább a vetőmagok legnagyobb átmérőjének felel meg, egy lehúzót helyeztünk el, amely az adagolócellákból kiálló magok esetén képes az adagolókerék belseje felé kitérni. A szemenkénti vetőgép ilyen, találmány szerinti kialakítása a viszonylag nagy kerületi sebesség miatt messze felkúszó magokat is visszatartja. A nem teljesen az adagolócellában fekvő magokat a lehúzó a cella belsejébe visszatolja. Kettős feltöltöttségnél a kiálló fölösleges szem képes ugyan a befelé kitérő lehúzó mellett áthaladni, azonban eközben perdületet kap, miáltal a lehúzó elhagyása után az adagolócellából kigurul és így vissza tud hullani az adagolókerék belsejébe. A találmány révén az is elkerülhető, hogy a szemek a belső burkolat belépő peremének ütközzenek, és emiatt károsodást szenvedjenek. A különféle vetőmagokhoz való alkalmazhatóság érdekében a találmány egy előnyös megvalósításánál a lehúzó az adagolókerék belső palástfelületéhez képest állíthatóan van kiképezve. Különösen egyszerűen lehet a befelé történő kitérést megoldani, ha a lehúzó rugalmas anyagból van. Előnyös, ha a lehúzó kefeként van kialakítva, mert így különösen megbízhatóan tudja a duplán feltöltött adagolócellából a mindenkori bennlevő szemeket kigördítení. Ezt a hatást kisöprésnek vagy kikefélésnek lehet nevezni. Ha a lehúzó a cellás adagolókerék tengelye felé irá- 5 nyúló sugárhoz képest lefelé billentve van elrendezve, elkerülhető, hogy a vetőmagok a vetőgép kiürülése után fennakadjanak a lehúzón. Ezenkívül a sörték, vagy a rugalmas anyag ebben a kiviteli formában a hajlatokból különösen könnyen ki tudja söpörni a_szemeket. 1 o Lehetőség a lehúzó kitérésének biztosítására az, hogyha a lehúzót rugóerő vagy súlyerő a cellás adagolókerék belső palástfelületéhez képest .megfelelő távolságban tartja. A lehúzó elrendezésétől függetlenül előnyös a lehúzót 15 úgy kialakítani, hogy a lehúzónak ne legyen vízszintes felülete, amin a vetőmagok fennmaradhatnának. A találmánynak számos kiviteli alakja lehetséges. Ezek közül egyet példaként rajzon is ábrázoltunk, és ezt a következőkben részletesen is bemutatjuk. A rajzon 20 az 1. ábra a találmány szerinti szemenkénti vetőgép ta’álmány szempontjából lényeges alkatrészeinek keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott szemenkénti vetőgép háza, 25 a 3. ábra az 1. ábrán látható szemenkénti vetőgép cellás adagolókerekét mutatja. Az 1. ábrán látható a cellás adagolókerék hengeres 1 háza a 2 külső palástfelülettel. Az 1 ház belsejében van a 30 3 cellás adagolókerék elrendezve, amely a szemenkénti vető gép működése közben vízszintes 4 tengely körül az óramutató járásával egyező irányban forog. A forgásilány nyíllal van jelölve. A 3 cellás adagolókerék 5 belső palástfelülete egy gyűrűalakú 6 burkolattal részben 3'i be van fedve. Ez a 6 burkolat a bal felső negyedben kezdődik, kb. 30°-kal feljebb a vízszinteshez képest és a 4 tengelyen átmenő függőleges koordinátánál végződik. A 6. burkolat lefedi a 3 cellás adagolókereket alul is, ahol az 1 ház külső felületén levő áttörésként kialakí- 40 tott 7 vetőmag-kiadagoló található. A vetőmag az 1 ház homlokfelületén levő 8 beömlőnyíláson keresztül kerül íz 1 házba. Az egyes vetőmagok a 3 cellás adagolókerék 5 belső palástfelüietének mentén mozognak és így a 3 cellás adagolókerék palástfelületében levő 9 adagolócel- 45 Iák valamelyikébe tudnak bekerülni. Ezek a 9 adagolócellák ferde furatokként vannak kialakítva. A 6 burkolat 10 belépő pereme élszerűen 11 letöréssel rendelkezik. A 10 belépő perem előtt a 3 cellás adagolókerék 5 belső palástfelülete mentén van a 12 lehúzó 50 elrendezve, amely ebben a kiviteli formában kefeként van kialakítva, melynek 13 sortéi a 3 cellás adagolókerék 5 belső palástfelülete közelében végződnek. A 2. ábra az 1 ház felépítését ismerteti részletesebben. Az ábrán egy 14 torok látható, amelyen át a fölötte levő, 55 nem ábrázolt vetőmagtárolóból a 8 beömlőnyíláson keresztül a vetőmag az 1 ház belsejébe kerül. A 3. ábra 3 cellás adagolókereket a 9 adagolócellákkal együtt ábrázolja. Ennél a kiviteli alaknál hat adagolócella van a 3 cellás adagolókerék kerülete mentén egyen- 60 letesen elhelyezve. A találmány szerinti szemenkénti vetőgép működésmódja a következő: A 3 cellás adagolókerék forgása révén a 8 beömlőnyíláson keresztül belépő vetőmagok az 5 belső palástö felüietén a 10 belépő perem irányában mozognak. 2
