194674. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő szerszám vagy eszköz, és eljárás ennek előállítására
1 194 674 2 200 kötőlemez végső alakra hozására képes. Ezt követően a végső alakra munkált 11 eketesteket vagy 12 kötőlemezeket kézzel egy 33 hőkezelő munkahelyre szállítjuk. A 33 hőkezelő munkahely sok jelentős előny elérését teszi lehetővé, amelyek a következők: 1. A felületi védelem céljából az ammónia só bevonat eltávolítása. 2. Az ausztenitté alakításhoz vagy edzéshez szükséges hőmérséklet kemenceidejének csökkentése, ami nagyobb termelékenység elérését teszi lehetővé. 3. Az oxid reve és a kefélési művelet kiküszöbölése. 4. A „lebegő” polírozás kiküszöbölése. 5. A hőmérséklet egyenletesebbé tétele és szabályozása. 6. Az eketestek és kötőlemezek hőkezelő folyamaton való önműködő keresztülszállítása és ezáltal a fizikai munka jelentős csökkenése. 7. A deformálódás ellenőrzése. A hőkezelést azzal kezdjük, hogy a 11 eketestet vagy 12 kötőlemezt kézzel ráhelyezzük a 34 hőkezelő szállítóra, amely a 11 eketesteket vagy 12 kötőlemezeket belemeríti a 900 °C-on tartott olvadt sófürdőbe. Mindig hat kialakított eketest lemezanyag darab van a sófürdőben úgy, hogy mindegyik 11 eketest lemezanyag darab ebben összesen három percig tartózkodik. Ezután a 11 eketesteket vagy 12 kötőlemezeket a 34 hőkezelő szállító mechanikusan egy alacsony hőmérsékletű 35 hűtő munkahelyre szállítja, ahol ezeket összesen egy percig 300 °C-on tartott vizes sófürdőben lehűtjük. Az alacsony hőmérsékletű 35 hűtő munkahelyen mindig három 11 eketesthez való lemezanyag darab van. Mivel az alakítási műveletek csatlakoznak a 33 hőkezelő munkahelyhez és 35 hűtő munkahelyhez, a gyártási műveleteknek ezek a részei elválaszthatatlanok. Ez azt jelenti, hogy a kezelési folyamatnak megszakítás nélkülinek kell lenni, a 2. ábrán látható idő-hőmérséklet görbe révén meghatározott, előírt időhatárokon belül kell végbemenni, a 300 °C-os 35 hütő munkahelytől kiindulva amíg a 11 eketest vagy 12 kötőlemez teljesen ki nincs formálva eketestté vagy kötőlemezzé és a szerszámok révén alakítva nincs. A 300 °C-os 35 hűtő munkahelyről a II eke testet vagy 12 kötőlemezt kézzel 36 alakformáló munkahelyre visszük, amelyet fűtünk azért, hogy a lehűtési hőmérsékletet tartsuk. A fűtött 36 alakformáló munkahelyen helyező csapok és ütközők vannak abból a célból, hogy a sajtolással való formálás előtt a 11 eketestet vagy 12 kötőlemezt pontos helyzetbe hozzák és tartsák. A 11 eketestet vagy 12 kötőlemezt kevesebb mint egy perc alatt hozzuk végső alakra, majd a fűtött 36 alakformáló munkahelyről kézzel eltávolítjuk és egy kisegítő 37 sajtoló munkahely fészkébe helyezzük. A kisegítő 37 sajtoló munkahely hőmérséklete 150 °C és 200 °C között van, ami az alakformáló munkahelyen végzett művelet után a 11 eketestben vagy 12 kötőlemezben maradt hő, illetve hőmérséklet. A kisegítő sajtoló munkahelynek az a feladat, hogy a 11 eketest vagy 12 kötőlemez alakját az ausztenitből martenzitbe való fázisváltozás és a további lehűlés folyamán terhelés alatt tartsa. Ezenkívül így a lágy foltok kialakulása megakadályozható, mert a szabálytalan és folytonos felületi érintkezések közötti hőmérséklet különbségek minimálisra szoríthatók. A fűtött alakformáló munkahelyről vagy a kisegítő 37 sajtoló munkahelyről való, kézzel végzett eltávolítás után a 11 eketestet vagy 12 kötőlemezt 38 gőzmosó és léghűtő szállítóra helyezzük, amely révén a fémnitrát só eltávolítása és visszanyerése céljából fűtött 39 gőzmosó és léghűtő munkahelyre továbbítjuk. A 11 eketest vagy 12 kötőlemez edzett keménysége 58-59 Re. A 39 gőzmosó és léghűtő munkahelyen a nitrát-nitrit sókat visszanyerjük és visszavezetjük a sófürdőbe. A 11 eketestet vagy 12 kötőlemezt a 38 gőzmosó és léghűtő szállító 40 megeresztő kemencés munkahelyre továbbítja. A megeresztő kemence a martenzites kristályszerkezet temperálása céljából 200 °C-on van tartva. A 11 eketest vagy 12 kötőlemez keménysége megeresztés után 57-58 Re. A 200 °C-os megeresztési hőmérséklet azért ajánlatos, mert a kísérletek folyamán az eketesteknek 260 °C-on való megeresztése esetén megeresztési ridegséget tapasztaltunk. A 11 eketest vagy 12 kötőlemez végső hőkezelési művelete egy indukciós temperálás, amely révén a 11 eketest vagy 12 kötőlemez hátsó oldalán a 14 vagy 15 lyukak hátsó részét és az eketest 19 hátsó szélét temperáljuk. Ezeken a keménységet 30-40 Rc-re csökkentjük annak érdekében, hogy szívósabb, törésnek ellenálló anyagrészeket kapjunk. E célokra különösen alkalmas egy nagyfrekvenciás 41 indukciós tekercs, amely a 14 vagy 15 lyukhoz illeszthető és így a felületi anyagrészbe ellenőrzött mennyiségű hő vezethető a kiválasztott felületek {ágyítása céljából. Egy temperált 14 lyuk 42 keménységeloszlási alakja látható a 3. ábrán, amelyhez hasonló a keménységeloszlás egy a rajzokon nem látható 12 kötőlemezben levő 15 lyuk körül is. A lágy lyuk felületek meggátolják a törésnek eketesten vagy kötőlemezen vaíó keresztülhaladását. Az eketestben vagy kötő. lemezben levő 14 vagy 15 lyukakat körülvevő anyagrész indukciós temperálása hatásosan csökkenti a helyi í keménységet és lehetővé teszi előnyös maradó nyomófeszültségek kialakulását. A 11 eketest 43 szárnyrészének indukciósán temperált 19 hátsó széle a 4. ábrán látható. A hátsó szél temperálása megakadályozza a helyi törések, repedések továbbterjedését. Ha előfordulnak kis 'törések, repedések, a létrehozott, repedésnek ellenálló kristályszerkezet, az alacsony keménység és a visszamaradó nyomó feszültségek mintegy befogják a helyi törést, illetve repedést és megakadályozzák ezeknek eketesten való keresztülhatolását. A temperált lyukak repedést gátló tulajdonságai jól kimutathatók edzett és tempeiált eketestek, valamint kiformált és martenzitesre edzett eketestek esetében. A lyukszéleken temperálással elért 33-42 Re keménység nagyon alkalmas a helyi mikrorepedések továbbterjedésének megakadályozására, amely mikrorepedések szemmel nem is láthatók, csak műszer segítségével. A keménység és szívósság optimális kombinációjának elérésére nagyon fontos a megfelelő tempe álási hőmérséklet kiválasztása. A nagy keménység egyúttal jó kopásellenállást is jelent. A nagy szívósság előnyős következménye az ütésből származó töréssel szembeni ellenállás. A 200 °C-on temperált eketestek és kötőlemezek keménysége 57-58 Re volt. A 260 °C hőmérsékleten temperált eketesteken és kötőlemezeken 56-57 Re keménység volt mérhető. A szívósságnak 230-370 °C hőmérséklethatárok közöt i csökkenése jól ismert és bizonyított, ha e hőmérséklethatárok között végezzük a temperálást. Az edzett acél szívóssága 200 °C temperálási hőmérsékletig nő és ezutár csökken, majd a minimumot megközelítően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
