194674. lajstromszámú szabadalom • Talajművelő szerszám vagy eszköz, és eljárás ennek előállítására

1 194 674 2 ellenőrzést, illetve szabályozást nehezen lehet megvalósí­tani. A kívánt fázisszerkezeti átalakulás és a végső felü­leti keménység biztosítására szolgáló hőkezelési para­méterek, például edzési hőmérséklet, hűtési sebesség stb. pontos és áílandó szabályozását és ellenőrzését csak aránylag drágán lehet megoldani. A három rétegű munkadaraboknak előzőkben föl­sorolt hátrányos tulajdonságain kívül ezeknél további hibákat is ki kell küszöbölni, mint például az eketest­ben és kötőlemezben levő csaplyukak repedése, amelyek ezeknek az alkatrészeknek ekefejjé való összefogására szolgálnak. Az ekéhez használható tipikus csapokat és csaplyukakat ismert a 3,197,895 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás. A három rétegű anyag lágy közepe a csaplyukak körül repedésgátló tulajdonságokkal rendelkezik, mivel a középső réteg lágyacélból van. Ennek ellenére az ekefejjé összefogott eketest és kötó'lemez szerelvényben igen nagy feszültségek lépnek föl, amelyek a négyszög ke­resztmetszetű csaplyukak sarkaiban mikroszkopikus repedéseket hoznak létre. Az eketest és kötőlemez eke­fejjé összeszerelt állapotában a lágy középső réteg meg­akadályozza, hogy ezek a repedések tovább haladjanak, azonban a három rétegű anyag lágy közepének átlagos szívóssága és szilárdsága nem elegendő arra, hogy az eke­test és kötőlemez csaplyukaknál levő gyöngített részeit is megvédje a repedéstől. Mivel a három rétegű acélanyag lágy középrétege egyenes hengerléssel van előállítva, a zárványok lényegében vonalszerűik és egymással pár­huzamosak, és így a keresztirányú törési szívósságuk és szilárdságuk aránylag kicsi. Egy tipikus lineáris törés látható azon a mezőgazdasági talajmegmunkáló szerszá­mon, amely hőkezelt, egyenesen hengerelt, nagy szén­tartalmú acélból készült és a 2,814,580 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban van ismer­tetve. A találmány feladata olyan talajmegmunkáló szer­szám vagy eszköz létrehozása, amely főként mezőgazda­­sági talajmegmunkálás céljaira használható, felületei kellő keménységűik, a felületi rétegekben lágy foltok nincsenek, élettartama hosszú, továbbá amelyben törések, repedések még a csaplyukak terében sem következhet­nek be. A találmány további feladata talajmegmunkáló szer­szám vagy eszköz előállítására olyan eljárás létrehozása, amely révén minden kifogástalan minőségű, hosszú élet­tartamú és az előforduló nehéz munkakörülmények között, rossz talajban is jól dolgozó talajmegmunkáló szerszám vagy eszköz nagy termelékenységgel és gazda­ságosan állítható elő. A találmány szerinti eljárás során az eketest alkatré­szeit egyenesen hengerelt, hőkezelt, teljesen egynemű anyagú acélból állítjuk elő, amely acélban csak nagy­­mennyiségű szén van. Az automatikus eljárás magában foglalja az eketestben és kötőlemezben az ausztenitnek meghatározott hőmérsékleten és martenzitté alakulás előtti időciklusban való kialakítását is. A találmány sze­rinti talajmegmunkáló szerszámhoz vagy eszközhöz megfelelő kémiai összetételű és gazdaságosan használ­ható acél anyagot, így például S.A.E. 1566 jelű acél anyagot használunk, amelyben a szulfid zárványok alakja ritka földfém oxid adalék anyagokkal van szabályozva annak érdekében, hogy gömbszerű szulfidokat kapjunk, amelyek az egyenesen hengerelt anyag szívósságát növelik. Az eljárás során az eketestben és kötőlemezben levő szerelő lyukak körüli részeket temperáljuk annak érdekében, hogy a szerelési feszültségekkel szemben repedésnek ellenálló mikroszerkezetet, az ütési feszült­ségekkel szemben kellő ellenállást és a talajmegmunkálás közben megfelelő kopással szembeni ellenállást hozzunk létre . Az eljárás részét képezi az eketest hátsó élrészének temoerálása is, amelynek feladata töréssel szembeni és a talajban levő szikláknak vagy hasonlóknak ütköző eketest túlzott elhajlással szembeni ellenállásának növe­lése . valamint a hátsó él szívósságának növelése. A találmány szerinti talajmegniunkáló szerszámot vagy eszközt és az ennek előállítására szolgáló eljárást, valamint a fölsorolt és további feladatait és előnyös tulaj­donságait a talajmegmunkáló szerszám vagy eszköz egy, a rajzokon vázolt péidaképpeni kiviteli alakjával kapcsolat­ban részletesen ismertetjük. Az 1. ábra az eketest és kötó'lemez találmány szerinti gyá tási folyamatának képszerű vázlatos folyamatábrája. A 2. ábra izotermikus átalakító diagram vagy idő­­hőmérséklet görbe. \ 3. ábra a 4. ábrán föltüntetett 3-3 vonal menti metszet, amely a temperált csaplyuk felülete melletti anyagrész keménységeloszlását szemléletei. \ 4. ábra a találmány szerinti eketest elülső vagy barázda oldali nézete. \z 5. ábra egy eketest szerelvény nézete. A kitűzött feladat megvalósításához a találmány olyan talajmegmunkáló szerszámot hoz létre, amelynél az eke test és a kötőlemez egyetlen acéldarabból van. Az acéldarabban a vason kívül 0,60—0,71 % szén, 1,05— 1,35 % mangán, valamint maximálisan 0,035 % kén van. A 4,098,622 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás olyan mezőgazdasági talajmegmun­káló szerszámokhoz való acélt ismertet, amelynél a szul­fid morfológiája, alakja és eloszlása szabályozva van. A szulfld-morfológla szabályozásával el lehet érni, sőt túl lehet szárnyalni azt a dörzsöléssel és töréssel szem­be ti ellenállást, amit a három rétegű acél sokkal drágább középrétege mutat. Indukciós temperálással az eketest és kötőlemez lyukjainál, valamint az eketest szélénél növelni lehet a szívósságot és ez az acélanyag kevésbé érzékeny a hőkezelés közbeni törésre. A szulfid zárvá­nyok nem irányított alakja azt eredményezi, hogy az eke­­test szerelvény alkatrészei ellenállnak az egyes vonal menti töréseknek. Az egyetlen acéldarabból készített eketestek és kötő­lemezek gyártására vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok és szántóföldön végzett kísérletek egyöntetű tanúsága szerint az új előállítási eljárás sokkal előnyösebb, mint a három rétegű anyagból levő eketestek és kötőlemezek mai gyakorlatnak megfelelő előállítása. A találmány sze­rinti eljárás magában foglalja az eketest formálásának és alakításának egy kiválasztott technikáját is, amit az után végzünk, miután az eketest anyagát szabályozott módon egy alacsony hőmérsékletre, a 2. ábrán látható hőmér­séklet-idő diagramm ausztenites kiöblösödő „Bay” mezőjébe hűtöttük. Bizonyos egy darabból levő acél anyag hőkezelésénél található a martenzitté való átalaku­lás hőmérséklete előtt ilyen kiöblösödés. Ez a technika gyors, automatikus kezelés révén könnyen szabályoz­ható, csökkent laboratóriumi és anyag költségek mellett hatásos, nagy termelékenységű gyártási eljárást tesz lehetővé. Ezenkívül az eketesteknek és kötőlemezeknek aránylag alacsony, 300 °C körüli hőmérsékletre való hirtelen lehűtése utáni, ausztenites állapotban való ki­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 I 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom