194667. lajstromszámú szabadalom • Szélessávú, térosztásos jelkapcsoló berendezés

1 194 667 2 A találmány szélessávú térosztásos jelkapcsoló be­rendezés, amelynek keresztpontjaiban egy-egy dekó­­dervezérlésű tárolócellával működtethető kapcsoló­­elem van. A távközléstechnika újabb fejlődése a keskeny- és szélessávú távközlőszolgálat területén olyan integrált szolgáltatású hírközlő- és jelkapcsoló rendszerek lét­rehozására irányul, amelyekben az előfizetői csatlako­zóvonalak átviteli közegét fényvezetőszálak alkotják. Ezeken keresztül bonyolódnak le mind a keskenysávú távbeszélő szolgáltatások, főleg a 64 kbit/s-os digitális telefónia, mind pedig a szélessávú szolgáltatások, el­sősorban a 140 Mbit/s-os video-telefónia. A közpon­tokban azonban még különálló (bár célszerűen közös vezérlőberendezéseket tartalmazó) keskenysávú és szélessávú jelkapcsoló berendezések léteznek egymás mellett (plr-2"'421 002 sz. DE szabadalmi leírás). Egy szélessávú időmultiplex jelkapcsoló berende­zéssel kapcsolatban, amelynek minden keresztpontja időmultiplex módon egyszerre több összeköttetésre van felhasználva, ismert az a megoldás, hogy minden vezetékpár két tagját egy-egy kapuáramkör köti ösz­­sze, amelynek be- és kikapcsolását egy az illető ke­resztponthoz tartozó D-flip-flopból alkotott tároló­cella végzi. Ez a keresztponthoz tartozó tárolócella az órajelbemenetére vezetett megfelelő órajelen kivül csak az egyik koordináta irányában, mégpedig a D- bemenetén kap vezérlést (Pfannschmidt : Szélessávú digitális jelek csatolóhálózatainak működési sebesség határai, Disszertáció, Braunschweig 1978, 6.7 ábra). A 140 Mbit/s-os bitsebességgel elérhető 4...8 körüli időmultiplex-faktorra és a hozzá szükséges költséges áramköri technológiára való tekintettel mostanában szélessávú jelátkapcsolás céljára minden esetben a tisztán térosztásos jelkapcsoló berendezéseket részesí­tik előnyben, amelyekben az egyes keresztpontokon át felépített összeköttetések csak térbelileg vannak egymástól elválasztva. Egy ilyen tisztán térosztásos jelkapcsoló berende­zést például olyan keresztpont-mátrix alakjában lehet megvalósítani, amelynek keresztpontjaiban elhelye­zett kapcsolóelemek mindegyikét egy dekóder által vezérelt és az illető keresztponthoz tartozó tárolócella működteti (lásd Pfannschmidt idézett közleményének 6.4 ábráját), a kapcsolóelemeket pedig C-MOS átvite­li kapuk alkotják (ISS’84 Conference Papers 23C1,9. ábra). Az ilyen egyszerű C-MOS átviteli kapuból kép­zett kapcsolóelem azonban bekapcsolt állapotban ki­menő vezetékének kapacitása miatt saját bemenő ve­zetékét is terheli, ami jelkésleltetést vonhat maga után. Ezenkívül az ún. alsóküszöb-eífektusok miatt (például szivárgási áramok vagy alsóküszöb-áramok előfordulása esetén), a MOS-tranzisztorok lezárt álla­potában is fennáll bizonyos csatolás, amely áthallási jelenségeket idéz elő. Hasonló helyzet áll fenn az olyan ismert szélessávú térosztásos jelkapcsoló berendezés esetén is, amelynek minden keresztpontjában egy-egy tárolócellával mű­ködtethető kapcsolóelem van. Ezeket a kapcsoló­­elemeket bemenő oldalukon a hozzájuk tartozó beme­­nőjel-vezetékhez, kimenő oldalon pedig a hozzájuk tartozó kimenőjel-vezetékhez kapcsolt, növekményes típusú MOS-tranzisztorokból felépített C-MOS- inverterek alkotják. Az inverterek p-csatornás, nö­vekményes típusú tranzisztora és a hozzátartozó táp­feszültségforrás közé egy vezérlőelektródjával a táro­lócella egyik kimenetére csatlakozó p-csatornás, kiü­­rítéses típusú tranzisztor, n-csatomás, növekményes típusú tranzisztora és a hozzátartozó tápfeszültségfor­rás közé pedig egy vezérlőelektródjával a tárolócella komplementer kimenetére csatlakozó n-csatornás, ki­­ürítéses típusú tranzisztor van beiktatva (ISS’84 Con­ference Papers 31C3, 14. ábra). A kapcsolóelemek ilyen kivitele a két kiürítéses üzemű tranzisztor kis mértékű, de állandóan meglévő vezetőképessége miatt statikus veszteségeket okoz a lezárt állapotú kereszt­­pontokban, és ráadásul ezek a lezárt állapotú, de kis­mértékben mégis vezetőképes kapcsolóelemek terhe­lik az éppen áteresztő állapotban található kapcsoló­­elemet. További hátrány, hogy a jellöket nem terjed­het ki a két tápfeszültségérték közötti teljes tarto­mányra. A találmány megalkotásakor azt a feladatot tűztük ki, hoigy a szélessávú térosztásos jelkapcsoló berende­zéseknél a kapcsolóelemek megfelelő kialakításával az előbbiek során ismertetett hátrányokat elkerüljük. A találmány szélessávú térosztásos jelkapcsoló be­rendezés, amelynek keresztpontjaiban egy-egy dekó­­dervezérlésű tárolócellával működtetett olyan kap­csolóelem van, amelyik bemenő oldalon a hozzátarto­zó bemenőjel-vezetékhez, kimenő oldalon pedig a hozzátartozó kimenőjel-vezetékhez csatlakozó, nö­vekményes típusú MOS-tranzisztorokat tartalmazó C-MOS-inverterből van kialakítva, a C-MOS-inver­­ter első csatornatípusú MOS-tranzisztora és a hozzá­tartozó tápfeszültségforrás közé egy vezérlőelekt­ródjával a tárolócella egyik kimenetéhez csatlakozó, szintén első csatornatípusú MOS-tranzisztor van beiktatva, második csatornatípusú MOS-tranzisztora és a hozzátartozó tápfeszültségforrás közé pedig egy vezérlőelektródjával a tárolócella komplementer ki­menetéhez csatlakozó, szintén második csatornatípu­sú MOS-tranzisztor van beiktatva. A találmány sze­rinti a p-csatornás növekményes típusú MOS-tran­zisztor és a hozzátartozó tápfeszültségforrás közé egy p-csatornás, szintén növekményes típusú MOS-tran­zisztor, az n-csatornás növekményes típusú MOS- tranzisztor és a hozzátartozó tápfeszültségforrás közé pedig egy n-csatornás, szintén növekményes típusú MOS-tranzisztor van beiktatva. Azon kívül, hogy a kimenőjel- és bemenőjel-vezeté­­kek közötti csatolás teljesen megszűnik, és ennek foly­tán áthallási problémák sem lépnek fel, valamint az egyébként lezárt állapotban is előforduló csatolások okozta teljesítmény veszteségek elmaradnak, a talál­mányhoz az az előny is fűződik, hogy a működési sebesség megnövelhető. Ez egyrészt annak köszönhe­tő, hogy a kimenőjel-vezeték kapacitása nem hat visz­­sza bemenőjcl-vezetékre, másrészt pedig a kimenőjel­vezeték számára meghajtó puffert képező inverter je­lentékenyen megnöveli az átkapcsolt jelek oldalmere­dekségét. Ezenkívül a jelek feszültséglöketét a két tápfeszültség-érték közötti teljes tartományra kiter­jeszthetjük. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemlélte­tett előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy szélessávú jelkapcsoló berendezés egyik kiviteli példájának tömbvázlata, a 5 10 16 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom