194665. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés mikrohullámú vevő sávváltására

1 194 665 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés mikro­hullámú vevő sáwáltására. A vevő sávváltása a néhány száz MHz alatti rádiófrekvenciákon gyakran előforduló és kellően megoldott feladat. Nagyobb frekvenciákon, elsősor­ban a mikrohullámú sávban azonban a kisebb frek­venciákon kidolgozott módszerek csak több járulékos problémával használhatók, melyek a nagyobb frek­vencia miatt fellépő többletcsillapításokból és a félve­zető eszközök bonyolultságából adódnak. Kidolgoz­tak ezért többféle olyan megoldást, melyek éppen a mikrohullámú sávban használhatók előnyösen. A mikrohullámú vevők sávváltására használatos megoldások alapvetően két csoportba sorolhatók aszerint, hogy hangolható vagy fixen beállított szűrő­ket használnak. Az első csoportba a YIG (yttrium —iron—garnet) rezonátorokkal felépített hangolható szűrők tartoznak. Ezek nagy előnye, hogy széles sáv­ban közel lineárisan áthangolhatok, viszonylag kis­méretűek és jelentős szelektivitásúak. Hátrányuk azonban, hogy áteresztő sávi csillapításuk meglehető­sen nagy, hangolásuk bonyolult és hangolás esetén az átviteli jellemzők megváltoznak. A nagy áteresztő sávi csillapítás lerontja a vevő zajtényezőjét, amit esetleg újabb egység: szélessávú, kiszajú előerősítő beiktatá­sával kell ellensúlyozni. Ez viszont jelentős többlet­­költséggel jár és bonyolítja a vevőt. Még nagyobb problémát okoz az, hogy a hangolás során az átviteli jellemzők megváltoznak, ami megnehezíti a YIG szű­rős sávváltás igényes átviteli rendszerekben való al­kalmazhatóságát. A fix beállítású szűrők kisebb veszteségüek és jobb átviteli tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a YIG szűrők, lényeges hátrányuk azonban, hogy alkalma­zásuk nagyon elbonyolítja a vevő felépítését. A fix beállítású szűrőnek ugyanis annyi példányát kell a vevőbe beépíteni, ahány sáv vételére szükség van. A sávváltás ekkor úgy történik, hogy a veendő sávnak megfelelő szűrőt a vevőbe kapcsolókkal beiktatjuk, a többi szűrőt pedig kapcsolókkal kiiktatjuk. A kap­csolókat a korszerű berendezésekben félvezető dió­dákkal épitik.aJas méret és a gyors működés érdeké­ben. Áteresztő csillapításuk azonban szintén számot­tevő, s ilyen szempontból a YIG szűrőéhez hasonló problémák adódnak. A sávváltáshoz természetesen nemcsak a mikrohul­lámú szűrés kérdését kell megoldani, hanem a vevő helyi oszcillátorának frekvenciáját is változtatni kell. Erre többfajta megoldás ismeretes, melyekkel itt rész­leteiben nem foglalkozunk. Általában vagy hangolha­tó oszcillátorral vagy szintetizátorra állítják elő az adott sávban a keverő számárad szükséges lokáljelet. A sáv elnevezése egyébként arra utal, hogy az adott sávban több csatorna vétele lehetséges, vagyis a sáv szélessége egy csatorna sávszélességénél nagyobb. Az ismert megoldások több hátrányát kiküszöböli a találmány szerinti kapcsolási elrendezés, mely bizto­sítja a zajtényező és a torzítások kis értéken tartását, ugyanakkor a nem használt sávokra kellő elválasztást ad. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy mikrohullámú szűrőváltó és keverő, valamint közép­frekvenciás kapcsoló vagy összegző alkalmazásával olyan sávváltó elrendezés alakítható ki, mely nem igényli a jelágban miokrohullámú kapcsolók vagy hangolható szűrők használatát. Ily n odon a zajténye­ző és a torzítás kis értékű lesz, a sí • ok kellő szétvá­lasztását pedig a szűrőváltó egyes r.'ainak a szelekti­vitása és az üzemben nem lévő k< erők lokáljelének a lekapcsolása biztosítja. Szükség /s még, hogy a szű­rőváltó egyes ágai és a keverő! egy vételi csatorna sávszélességének a kétszeresénél ; íagyobb átviteli sáv­­szélességgel rendelkeznek. Ezek ek megfelelően a ta­lálmány a sávok szétválasztásár . szélessávú szűrővál­tót alkalmaz, melynek minden í menete egy-egy szé­lessávú keverőhöz csatlakozik. A helyi oszcillátorból jövő jelet váltón vagy szűrőváltón ít vezetjük a keverő lokálfrekvenciás bemenetéhez. A szélessávú keverők kimenetéhez középfrekvenciás egységek csatlakoz­nak, melyek kimenete pedig váltó vagy összegző köz­­beiktatásával kapcsolódik a vevő további részeihez. A találmány tehát kapcsolási elrendezés mikrohul­lámú vevő sávváltására, mely szürőváltó(ka)t, egy­mással láncba kapcsolt keverőket és középfrekvenciás egységeket, valamint váltó(ka)t és/vagy kapcsolókat tartalmaz, a szűrőváltó(k) egy bemenettel és két vagy több kimenettel rendelkeznek, a keverőknek jelfrek­venciás és lokálfrekvenciás bemenetűk, továbbá középfrekvenciás kimenetűk van, mely kimenet vala­mely középfrekvenciás egység bemenetéhez van kap­csolva ; és a kapcsolási elrendezést az jellemzi, hogy a sávváltó egység bemenetéhez jelági szűrőváltó(k) be­menetel) vannak kapcsolva, a jelági szürőváltó(k) egy-egy kimenete az ezzel egy átviteli utat képező és egymással láncba kapcsolt keverőhöz és középfrek­venciás egységhez csatlakozik ; továbbá a jelági szűrő­váltó egyes kimeneti ágai és a keverők egy vételi csa­torna sávszélességének a kétszeresénél nagyobb átvi­teli sávszélességgel rendelkeznek ; a keverők lokálfrek­venciás bemenete(i) lokálági váltó(k) vagy szűrővál­tó^) egy-egy kimenetével van(nak) összekapcsolva, a lokálági váltó(k) vagy szűrőváltó(k) bemenete(i) pe­dig a kapcsolási elrendezés lokálfrekvenciás bemene­téhez (bemenetéihez) kapcsolódik (kapcsolódnak); a középfrekvenciás egységek kimenete a középfrekven­ciás váltó vagy összegző egy-egy bemenetéhez van kapcsolva; mely utóbbi kimenete a kapcsolási elren­dezés kimenetéhez csatlakozik. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrende­zés sávváltó egységét mutatja. A 2. ábra az 1. ábra szerinti sávváltó egység egy célszerű változata , mellyel megoldható az üzemen kívüli középfrekvenciás egységek leválasztása a táp­egységről. A 3. ábra azt a megoldást mutatja, ahol a jelátviteli utakban a szűrőváltó és a keverő közé előerősítő van iktatva. A 4. ábra a találmány szerinti megoldás két sáv szétválasztására, ahol a szélessávú szűrőváltó egy dip­­lexer. A találmány egyik lehetséges kiviteli alakja tehát az 1. ábrán látható. Àz 1. ábra a vevő egy részét mutatja, melyet sáwáltó egységnek nevezünk, ebben nem sze­repel a helyi oszcillátor, mely a sávváltáshoz szintén szükséges. A helyi oszcillátor frekvenciaváltása ismert módszerek szerint történik. Az 1. ábrán tehát a sávváltó egység felépítése látha­tó a főbb elemek feltüntetésével. Az 1 jelági szűrővál­tónak egy bemenete és két vagy több kimenete van. Az 1 jelági szűrőváltó bemenete a sávváltó egység 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom