194663. lajstromszámú szabadalom • Kis amplitudó ingadozású nagyfrekvenciás erősítő

1 194 663 2 A találmány tárgya kis amplitúdó ingadozású nagyfrekvenciás erősítő, mely a bemenetére adott nagyfrekvenciás jeleket igen széles frekvenciatarto­mányban azonos mértékben erősíti. Nagyfrekvenciás erősítők létrehozására a szükséges sávszélességtől függően több módszer ismeretes. Al­kalmaznak keskenysávú hangolt erősítőt, szélessávú hangolt erősítőt, és hangolatlan szélessávú erősitőt. A félvezetőtechnika, a vékonyréteg, vastagréteg, illet­ve hibrid technológia fejlődésével egyre nagyobb sze­rephez jutnak a hangolatlan szélessávú erősítők. Eze­ket a félvezető gyártók igen nagy sorozatban tudják készíteni, a felhasználók számára pedig széleskörű alkalmazási lehetőséget nyújtanak. Ezek az áramkö­rök R-C, illetve transzformátoros csatolású erősítő­ket tartalmaznak. Ez a felépítés biztosítja az igen nagy sávszélességet, a tranzisztorok által okozott erősítés csökkentést pedig visszacsatolással egyenlítik ki. Az ilyen módon kifejlesztett és forgalomba hozott erősí­tőmodulok sávszélessége több dekád is lehet, ugyan­akkor azonban ilyen nagy sávszélesség esetén már az erősítés ingadozása több decibelt elérhet. Ilyen erősí­tőmodulokat, illetve azok műszaki adatait ismertetik pl. a „TRW RF Semiconductors, 1979, European edition” című kiadványban a 233-236, illetve 241-242. oldalon (CA 2842 és CA 2820), illetve a „Wideband transistors and Wideband hiybrid IC mo­dules” (Philips export B. v. 1983) című katalógusban a 369-374 oldalon (OM 335). Mint ezen közlemé­nyekből látható, hogy az amplitúdó ingadozása mind az R-C csatolású áramköröknél, mind a tranzisztoros csatolású áramköröknél fennáll. Egyrészt a sávszéle­ken az erősítés csökken, másrészt a sávon belül hullá­mosság tapasztalható. Amennyiben ezen erősítőmo­dulokat nem a specifikált teljes sávban, hanem annak csak egy kis részében kívánjuk alkalmazni, az erősítés ingadozása lényegesen kisebb, és így az áramkör az ajánlott kapcsolásban működtethető. Amennyiben azonban a teljes sávot, vagy annak jelentős részét kívánjuk kihasználni, az erősítés ingadozás követel­ményét nem tudjuk szigorúan specifikálni. A találmány elé célul tűztük ki olyan áramkör kia­lakítását, mely a fenti hátrányokat kiküszöböli, vagy jelentősen csökkenti, és lehetővé teszi olyan nagyfrek­venciás szélessávú erősítő létrehozását, melynek amp­litúdó-frekvenciamenet ingadozása minimális. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ezen integrált erosítőmodulok többkapuként foghatók föl, melyeknek valamennyi kapujáról így a tápfeszültség csatlakozási pontokról is, a kimenet irányába véges erősítése van. Másrészt az is igaz, hogy amennyiben a bemenetet vezéreljük, ezen vezérlés a tápfeszültség csatlakozási ponton is nagyfrekvenciás feszültséget hoz létre, melynek értéke az ott lévő impedanciától függ. Fentiekből következően tehát, pl. méréssel meg­állapítjuk ezen többkapu paramétereit, valamennyi kaput figyelembe véve meghatározható az a feszültség­érték a frekvencia függvényében, melyet a tápfeszült­ség csatlakozási pontra kell kapcsolnunk ahhoz, hogy az erősítés ingadozása minimális legyen. Miután a paramétereket a bemenet irányából is ismerjük, kiszá­mítható azon impedancia érték, mely éppen a kívánt feszültséget hozza létre a tápfeszültségcsatlakozási ponton. A kitűzött célt azáltal érjük el, hogy a találmány szerinti nagyfrekvenciás erősítőt az jellemzi, hogy a kompenzáló kétpólus(ok) egyik kapcsa a szélessávú erősítőmodul tápfeszültség csatlakozására és/vagy nagyfrekvenciás kimenetére, másik kapcsa nagyfrek­venciás földpontra van kötve. A találmány egy lehetséges kiviteli alakjánál a kom­penzáló kétpólus soros R-L tag és/vagy soros R-C tag és/vagy párhuzamos R-L tag és/vagy párhuzamos R-C tag, illetve ezek párhuzamos vagy soros kapcso­lása. Megvalósítható a kompenzáló kétpólus soros vagy párhuzamos rezgőkörrel is. A találmány egy további kiviteli alakjánál a kom­penzáló kétpólus változtatható ellenállást és/vagy vál­toztatható induktív elemet és/vagy változtatható kon­denzátort tartalmaz. A találmány néhány előnyös kiviteli alakját az alábbi kiviteli példák és a mellékelt ábrák alapján ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra a találmány szerinti nagyfrekvenciás erősítő egy lehetséges kiviteli alakjának tömbvázlatát mutat­ja, a 2. ábra a kompenzáló kétpólus négy lehetséges megvalósítását, a 3. ábra a kompenzáló kétpólusú további két lehet­séges megvalósítását mutatja, a 4. ábrán egy a gyakorlatban megvalósított talál­mány szerinti nagyfrekvenciás erősítő részletesebb rajza látható. Az 1. ábrán a felerősítendő jel bemenet az 1 széles­sávú erősítőmodul 11 nagyfrekvenciás bemenetére van kapcsolva. A tápfeszültség a 13 tápfeszültség csat­lakozásokra van kötve, és a 12 nagyfrekvenciás kime­neten a felerősített jel kimenet van. A 2 kompenzáló kétpólusok a 13 tápfeszültség csatlakozásokra, illetve a 12 nagyfeszültséás kimenetre csatlakoznak. Az áramkör működése a következő: az ábrázolt elrendezésnél olyan módon jön létre a kívánt hatás, hogy a 11 nagyfrekvenciás bemenetre jutó jel az erősí­tőn áthaladva nem csak a 12 nagyfrekvenciás kimene­ten jelenik meg felerősödve, hanem - mivel az egyes fokozatok árama a vezérles ütemében változik - a 13 tápfeszültség csatlakozáson is, és a megjelenő feszült­ség értéke a 2 kompenzáló kétpólus impedanciájától függ-Ez a feszültség az 1 szélessávú erősítőmodulra,jel­lemző erősítési tényezővel megszorozva a 12 nagy­­frekvenciás kimeneten is megjelenik és ott a 11 nagy­­frekvenciás bemenetről származó jelhez hozzáadódik. A 2 kompenzáló kétpólusok impedanciájának frek­venciamenetét alkalmasan megválasztva az ily módon összeadódott két jel eredőben minimális ingadozású lehet. A 2. ábrán látható 2 kompenzáló kétpólus kiviteli alakok (soros R-L tag, soros R-C tag, párhuzamos R-L tag, párhuzamos R-C tag) abban az esetben alkalmazhatók, ha az átviendő frekvenciasáv egyik vagy másik szélén lévő erősítés csökkenést kell kom­penzálni. A 2 kompenzáló kétpólusúak a 3. ábrán látható kiviteli alakjaival a teljes átviteli frekvenciasáv egy­­egy résztartományában megjelenő kiemelést vagy be­­szívást lehet megszüntetni. A soros vagy párhuzamos rezgőkörök jósági tényezőjét a korrigálandó résztar­tomány szélessége alapján kell meghatározni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom