194656. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kapcsolóüzemű tápegység tranzisztorainak galvanikusan elválasztott vezérlésére

1 194 656 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés kapcsoló­üzemű tápegység tranzisztorainak galvanikusan elvá­lasztott vezérlésére, A nagy teljesítményű kapcsolóüzemű tápegysé­geknél igen lényeges szempont, hogy az áramkör való­ban az ideális kapcsolóüzemet megközelítő üzem­módban dolgozzon. Ez azt jelenti, hogy az alkalma­zott kapcsolóelem zárt állapotban a rajta eső feszült­ségnek minimálisnak kell lennie, nyitott állapotban pedig csak minimális átvezetési áram folyhat át rajta. Ezen túlmenően azt is biztosítani kell, hogy a két állapot közötti átmenet időtartama minél rövidebb legyen. Ezen tápegységeknél legelterjedtebben bipolá­ris szilíciumtranzisztort alkalmaznak elektronikus kapcsolóelemként. Ezeknél a lezárt állapotban folyó áram igen kicsi, ezért ezzel nem kell foglalkozni. Ugyanakkor azonban komoly gondot kell fordítani arra, hogy a tranzisztor nyitott állapotában a rajta eső feszültség alacsony szinten legyen, valamint, hogy a nyitott állapotból a lezárt állapotba történő átmenet minél rövidebb ideig tartson. A fenti szempontok alapján az eddigiek során kia­lakított áramkörök egy tipikus példáját ismertetik pl. Ferenczy Ödön : „Kapcsolóüzemű tápegységek” című könyvében (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.) a 2.50. ábrán. Ennél a megoldásnál a vezérlő jelet egy fcszültséggenerátornak tekinthető transzformátor szolgáltatja. A minimális nyitó irányú feszültség biz­tosításához szükséges áramgenerátoros vezérlést egy sorba kapcsolt ellenállással valósítjuk meg. Az ezen ellenálláson fellepő feszültségre egy kondenzátort töl­tenek fel, melyet lezáráskor ellenkező polaritással a tranzisztor bázis-emitter átmenetére kapcsolnak. Az elrendezés hátránya, hogy a galvanikus elválasztás mellett nyitó irányban a vezérlés csak közelítőleg áramgenerátoros, az olt elhelyezett és feltöltendő kondenzátor miatt, a záró irányú feszültség pedig csak egy adott nyitóim pulzus szélesség fölött éri el a biztonságos cs megfelelő lezáráshoz szükséges értéket, mivel a kondenzátor feltöltéséhez időre van szükség. Ismert továbbá a DE-OS 3241821 AI sz. szabadal­mi leírásban foglalt kapcsolási elrendezés, amely pozi­tív és negatív tápfeszültségek felhasználásával ideális vezérlést tud biztosítani a kapcsolótranzisztor számá­ra, de ugyanezen jellemzők elérésére, azaz a kapcso­lótranzisztor kollektoráramával arányos áramgenerá­toros meghajtás, stabil feszültséggenerátoros lezárás, galvanikusan, transzformátorral elválasztott vezérlés esetén a leválasztótranszformátorok mágneses mun­kaponti eltolódásának veszélye miatt ez a megoldás nem alkalmas. Ismert továbbá a DE-OS 3211634 A1 Isz. szabadal­mi leírásban foglalt elrendezés, ahol a kikapcsoló egy­ség áramgenerátor jellegű, így nem tudja megvalósíta­ni a kapcsolótranzisztorzisztor feszültséggenerátoros kikapcsolását galvanikus elválasztás mellett. A talál­mány elé célul tűztük ki olyan áramkör kialakítását, mely galvanikus elválasztás mellett a fenti hátrányo­kat kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy a kapcsoló tranzisztor nyitó irányban áramgenerátoros vezérlést kapjon, záró irányban pedig minden körülmények között megkapja a szükséges záró feszültséget. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a kikapcsoást és a bekapcsolást biztosító transzformá­torok egymástól függetlenül vannak kialakítva, azaz 1 ha az egyik transzformátor működésének ideje alatt biztosítjuk a másik transzformátor mágnesezési mun­kapontjának stabilizálódását, akkor a kitöltési ténye­ző változástól függetlenül bármelyik időpillanatban biztosított a kapcsolótranzisztorok korábban ismer­tetett ideális vezérlése. A kitűzött célt azáltal értük el, hogy a találmány szerinti kapcsolási elrendezésben feszültséggenerátor egyik kapcsa tranzisztor emitteréhez, másik kapcsa második kapcsoló egyik pontjához, áramgenerátor egyik kapcsa a tranzisztor emitteréhez, másik kapcsa első kapcsoló egyik pontjához van kötve, az első kap­csoló és a második kapcsoló másik pontja a tranzisz­tor bázisára csatlakozik, ahol a feszültséggenerátor és az áramgenerátor kimenetelhez csatlakozó egyen­áramú leválasztást biztosító tranzisztorok egymástól függetlenül vannak kialakítva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy elő­nyös kiviteli alakjánál a feszültséggenerátor és/vagy az áramgenerátor vezérelhető kivitelű. Az első kapcsoló, illetve a második kapcsoló célsze­rűen dióda vagy tranzisztor segítségével valósítható meg. A találmány néhány előnyös kiviteli alakját az alábbi kiviteli példák és a mellékelt ábrák segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés elvi felépítését mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy gyakorlati megvalósítását ábrázolja. Az 1. ábrán az 1 feszültséggenerátor, a 11 transzfor­mátoron át, az 5 kapcsolón keresztül van a 3 tranzisz­tor bázisra kapcsolva. A 2 áramgenerátor a 21 transz­formátoron át a 4 kapcsolón keresztül ugyancsak a ? tranzisztor bázisára csatlakozik. Az áramkör a követ­kezőképpen működik : A 2 áramgenerátor a szükséges - vezérlőrendszer által meghatározott - interval­lumban a 3 tranzisztor vezcrléséhaz, nyitáshoz szüksé­ges áramot biztosítja. Ezen idő alatt a 4 kapcsoló zárva, az 5 kapcsoló pedig nyitva van, ily módon az. 1 feszültséggenerátor a rendszerről is le van választva. Amikor a 3 tranzisztornak le kell zárnia, a 4 kapcsoló nyit az 5 kapcsoló pedig zár, az l feszültséggeneráto­ron pedig a szükséges lezáró feszültség megjelenik. Ily módon a 3 tranzisztor bázisán a szükséges nyitó irá­nyú áram, illetve záró irányú feszültség felváltva meg­jelenik. Miután a 4 kapcsoló cs 5 kapcsoló cllenütem­­ben működik, egyidejűleg nincsenek zárt állapotban, így sem a két generátor, sem a 11 és 21 transzformáto­rok egymás/nüködesét nem befolyásolják. A 2. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrende­zés egy gyakorlati megvalósítása látható. Ennél a megoldásnál az 1 feszültscggencrátor kimenetére a 11 transzformátor, a 2 áramgenerátor kimenetére a 21 transzformátor kapcsolódik. Az 5 kapcsoló diódával, a 4 kapcsoló térvezérlésű tranzisztorral van megvaló­sítva. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy nem kell külön vezérelnünk a két kapcsolót, a vezérlést maguk a kapcsolójelek végzik cl. Jól látható a két generátor szétválasztásának egyik igen fontos gyakorlati előnye is, hogy mind a 11 transzformátornál, mind a 21 transzformátornál lehetőség van a mágnesezési mun­kapont stabilizálására. Az olyan megvalósításokban, amikor a kikapcsoló impulzus bármilyen vezérlésnél lényegesen nagyobb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom