194655. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelek, főként villamosenergia hálózat védelmi jeleinek nagymegbizhatóságu és gyors, meghatározott prioritási sorrend tartásával való továbbitásához.
5 134 655 6 püotjel egy hosszabb időtartamot meghaladóan marad ki. A berendezések másik csoportjába az olyanok tartoznak, mint például az ISKRA cég (Jugoszlávia) DZ6—11 tip. berendezése is, amelyek adó részében töhb egymástól független oszcillátor van, az oszcillátorok kimenete vezérelt kapcsoló egy-egy bemenetére van kötve, ahol a kapcsoló kimenete kapcsolódik az adóoldali vonal illesztő egységre. A berendezés adó részének két egymástól független jelfogós bemeneti egysége van, mindkét bemeneti egységre külön számláló kapcsolódik, és a két bemeneti egység logikai egységet vezérel, amely logikai egység vezérli a vezérelt kapcsolót. A berendezés vevő részének több, egyenként egy-egy oszcillátorfrekvencíára hangolt szűrőt, a szűrő kimenetére kötött egyenirányítót és annak kimenetére kötött komparátort magábafoglaló kiértékelő áramköre, a kiértékelő áramkörök kimenetére kapcsolt egymástól független vezérlésű jelfogókat tartalmazó kimeneti egységbe és a kimeneti egység minden egyes kimenetére külön kapcsolódó számlálója van. A vevő rész bemenete egyrészt egymáshoz kapcsolt erősítő — pilotszűrő — limiter áramkörön keresztül az alapfrekvenciától eltérő frekvenciára hangolt szűrőt kiértékelő áramkörök bemenetére, másrészt szinthelyreállító illesztő erősítőn és másik limiteren keresztül az alapfrekvenciára hangolt szűrőt tartalmazó kiértékelő áramkör bemenetére kapcsolódik. A vevő rész továbbá vételi jelszint figyelő áramkört foglal magába, amely további szűrőt és annak kimenetére kapcsolt további egyenirányítót tartalmaz, ahol e szűrő bemenete a szinthelyreállító illesztő erősítő kimenetére van kapcsolva. Az ismertetett berendezések bár egyszerűbb rendszerek esetében annak védelmi jelei továbbítására kiválóan alkalmasak, de legfőbb hátrányosságuk, hogy összesen csak két parancsjel külön-külön vagy együttes továbbindítására alkalmasak. Ezért nagyobb, például kettős rendszerek esetében, ahol a rendszer működtetése szempontjából minimum négy egymástól független, adott esetben egymáshoz képest is prioritással rendelkező parancsjel továbbítása a feladat, már nem használhatók gazdaságosan, több ilyen berendezés egymással párhuzamos alkalmazása pedig frekvenciaosztási és adott esetben prioritási problémákat is fölvet, és ugyanakkor a berendezések egyéb szolgáltatásai redundánsak. A másik csoportba sorolt berendezéseknél hátrányosság még, hogy a két, logikailag sorbakapcsolt jelfogós kapcsolat az adó résznél alacsony működési sebességet eredményez, továbbá a vezérelhető kapcsoló nem pontos működése téves parancsje! vonalra adását vagy a parancsjel és a pilotjel közölt szünet kialakulását eredményezheti, ami az adó rész és a vevő rész közötti kapcsolat nemkívánt megszakadásával jár. A berendezéseknél hátrányosság továbbá, hogy a működéskcpcsség ellenőrző, valamint az üzemképesség ellenőrző áramkörük a berendezéseknek csak egyes részeit, lényegében csak a vevőrész néhány áramkörének működését ellenőrzik, nem ellenőrzik például a vevő rész szűrőit, egyenirányítóit stb., valamint a bemeneti jelek vonatkozásában sem végeznek semmilyen ellenőrzést, így a bemenetre jutó rövid idejű átmeneti és/vagy zavaró jeleket pl. jelfogó pergést stb. hasznos információnak értékelve továbbítják, s ezáltal az esetlegesen egyidőben föllépő parancsjeleket nem továbbítják. Hátrányosságként megemlítjük még, hogy az adó, ill. vevő részben elhelyezett számlálók csak a beérkezett parancsjelek számát számlálják, nem nyújtanak tájékoztatást a parancsjelek beérkezési sorrendjére nézve, ami adott esetben egy rendszerzavar feltárása szempontjából kiemelkedő fontossággal bír. Hátrányosságként megemlítjük még azt is, hogy a berendezések viszonylag nagyszámú elektromechanikus elemet tartalmaznak, amelyek a megbízhatóságukat korlátozza. Hiányosságként pedig megemlítjük, hogy a berendezés adó és vevő része által létesített összeköttetés mint egy lehetőség egyéb információ forgalmazására nincs kihasználva, mivel a parancsjeleken túlmenően, a parancsjdekhez képest másodlagos fontossággal bíró információ továbbítására nem adnak lehetőséget. Az ismertetett berendezések hátrányosságai és hiányosságai feladattá tették egy olyan berendezés kialakítását, amely kettőnél több információ továbbítására alkalmas, és az információkat prioritási sorrend tartásával továbbítja. E mellett feladat a berendezés olyan kialakítása, amely fokozott megbízhatósággal és nagysebességű jelátvitellel rendelkezik, így csak kisszámú elektromechanikus elemet tartalmaz, valamint olyan bemenetijei ellenőrző és önellenőrző kialakítással rendelkezik, amely a berendezés üzemképességét a legmagasabb fokon biztosítja. Feladat továbbá a berendezés olyan kialakítása, amely mind a hálózatvédelmi rendszer működését biztosító, egymáshoz képest rendszerint prioritással rendelkező, adott esetben egyenkénti vagy egyszerre kettő vagy több, de egyéb jelekhez képest prioritással rendelkező jel, valamint egymás között nem megkülönböztetett például terheléskorlátozási jelek átvitelére is alkalmas. Feladat még a berendezés olyan kialakítása, amely zavarjeleknek fokozottan kitett átviteli út esetében több átviteli.vonalon egyszerre történő jeltovábbításra is alkalmas és/vagy vevő oldalon a beérkező jelek információtartalma több eltérő átviteli vonalon érkező jel információtartalmának koincidenciájával való ellenőrzésére is alkalmas. További feladat még a berendezés olyan kialakítása, amelynél az adó rész és a vevő rész közötti összeköttetés egyéb, parancsjelekkel szemben másodlagos jelentősséggel bíró információ továbbítására is felhasználható, valamint az olyan kialakítása, amelynél az adó rész által kiadott és a vevő rész által továbbított, rendszerzavar okának feltárása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró jelek információtartalma es időbeli sorrendje utólagosan is megállapítható legyen. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy jelek, például hálózatvédelmi jelek nagymegbízhatóságú és gyors, prioritással történő továbbítása a berendezés adó részében elhelyezett prioritási sorrendet meghatározó áramkör alkalmazásával megoldható. További felismerés, hogy a berendezés adó részében elhelyezett önvezérlésü tároló-késleltető áramkör alkalmazásával megoldható az olyan, például terheléskorlátozást elrendelő jelek továbbítása is, amelyeknél mindegyik jelnek, bár a gyors, de főként a nagymegbízhatóságú továbbítása a feladat. Felismerés még, hogy a vevő részben, információt a beérkezési sorrendnek megfelelően kapuzottan átengedő áramkör 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
