194654. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú vezetékelrendezés 1 kV alatti és l-35 kV feszültségtartományba eső vezetékekből álló rendszerek közös tartószerekezeten történő elhelyezésére

1 194 654 2 felfüggesztve és mechanikusan felerősítve, amely tér­köztartók (3) vezető tartó hornyaiba (11) vannak a szigetelt vezetékek (11) elhelyezve és rögzítve, továbbá az egyes tartószerkezeteknél (5) egy-egy olyan térköz­tartó (3) van elhelyezve, amelynek egyik pontja villa­mosán szigetelő anyagból kiképzett rögzítőkarral (4) van a tartószerkezethez (5) erősítve, és a tartószerke­zeteknél (5) elhelyezett térköztartók (3) a tartószerke­zeten (5) kiképzett felfüggesztő horogra (13) vannak felakasztva, továbbá az 1 kV alatti és az 1 — 35 kV feszültségtartományba eső vezetékrendszerek legkö­zelebbi vezetői közötti minimális biztonsági távolság célszerűen 0,6 m, szerelési magassága pedig minimáli­san az 1 kV feszültségű vezetékre előírt szerelési ma­gasság. A találmány tárgya erősáramú vezetékelrendezés ! kV alatti csupasz vagy szigetelt vezetőjű, vagy légká­beles és 1-35 kV feszültségű szigetelt vezetőjű veze­tékrendszerekhez, közös tartószerkezeten és célszerű­en közös felfüggesztő szerkezeten rögzített vezetők­kel, a rendszerek egymás közötti és a talajszint feletti hagyományos biztonsági távolságok csökkentésével. A villamosenergia fogyasztási igények növekedése miatt, elsősorban a városi perifériális és községi kom­munális fogyasztóknál egyre több közép/kisfeszültsé­­gű - elosztói/fogyasztói feszültségű - oszloptransz­­formátoráiíomás létesítése szükséges annak érdeké­ben, hogy a fogyasztókat jó feszültségviszonyok mel­lett láthassuk el villamosenergiával. A legkisebb léte­sítési és hálózatveszteségi költségeket ezeknek az osz­loptranszformátorállomásoknak a terhelési súlypon­tokba történő telepítésével lehet biztosítani. Ennek a törekvésnek határt szab azonban az a körülmény, hogy újabb szabadvezetékeknek külön oszlopsoron történő elhelyezésére a legtöbb esetben már nincs le­hetőség, minthogy az utcák mindkét oldala le van íoglaiva a meglévő erősáramú és távközlési szabadve­zetékekkel. Kézenfekvő megoldás ilyen esetekben az, hogy az oszloptranszformátorállomásokat tápláló 1 — 35 kV feszültségű szabadvezetéket az érintett szakaszokon közös oszlopsoron, azaz tartószerkezeten vezetjük az 1 kV-nál kisebb feszültségű szabadvezetékkel. A hagyományos vezetékelrendezéssel létesített kö­zös oszlopsorü vezetékeknél azonban a fenti kétféle feszültségű vezetékek vezetői között, valamint ezen vezetők és a talajszint között személy-, vagyon- és üzembiztonsági okokból egyrészt viszonylag nagy tá­volságokat kell betartani, amelyek nagyobb méretű, tehát drágább tartószerkezeteket tesznek szükségessé, másrészt az 1 kV-nál kisebb és 1-35 kV feszültségű csupasz vezetőjű vezetékek vezetőit viszonylag nagy igénybevételiéi keil szerelni, a vezetők összelengésé­­nek megakadályozása végett. A nagyobb igénybevé­tellel szerelt vezetők nagyobb eredő húzóerővel veszik igénybe a tartószerkezeteket és így erősebb, tehát drá­gább oszlopokra van szükség. Az egyes országokban pár éve kifejlesztett 1 -35 kV-os légkábeles megoldások sem hozták meg ezen a téren a várt eredményt egyrészt az alkalmazott légkábeles szerkezetek költséges volta, másrészt pedig szerelés-technológiai problémák miatt. Ezek a légká­belek minden esetben külön oszlopsoron voltak sze­relve. A jelenlegi előírások szerint q közös oszlopsoron haladó I — 35 kV-os csupasz vezetőjű, vagy légkábeles szabadvezetékeket az I kV-nál kisebb feszültségű csu­pasz vezetőjű vagy légkábeles vezeték felett kell elhe­lyezni a tartószerkezeten. A távolság a közép- és kisfe­szültségű szabadvezeték legközelebbi vezetői között a legkedvezőtlenebb esetben sem lehet kisebb, mint 150 cm. Az 1 kV-nál kisebb feszültségű vezetékeket ke­resztezés és megközelítés szempontjából, a vele közös oszlopsoron haladó 1 - 35 kV-os vezetékével azonos feszültségűnek kell tekinteni. így tehát az 1 kV-nál kisebb feszültségű vezeték vezetői és a talajszint kö­zött is az 1 — 35 kV-os vezetékre előírt nagyobb függő­leges távolságokat kell betartani az alábbiak szerint (a zárójeles számok az 1 kV-nál kisebb feszültségű szabadvezeték talajszint feletti magasságára egyéb­ként előírt értékeket jelentik): — Külterületen 6.0 m (5,0 m). — Töltés, meredek hegyoldal, part megközelítésé­nél a vezetőnek a szél által kilengetett helyzetétől a talajig mért távolsága, a) ha ott csak gyalogjárók közlekedhetnek 5.0 m (4,5 m), b) ha ott járművek is közlekedhetnek 6.0 m (5,0 m). — Belterületen 7.0 m (5,5 m) — Szőlőben, kertben (ha a növények magasságára nem kell figyelemmel lenni) 6.0 m (5,0 m). — Körülkerített területen, transzformátorhoz, kapcsolóházhoz csatlakozó vezeték alatt, ha ott jár­müvek nem közlekedhetnek 4.0 m (3,0 m). A fenti felismerésből kiindulva célul tűztük ki olyan vezetékelrendezés kialakítását az 1-35 kV és 1 kV-nál kisebb feszültségű közös oszlopsorú vezeté­kek számára, amelyek lehetővé teszik — az egyes vezetékek egymáshoz legközelebbi veze­tői közötti, a jelenlegi előírásnak megfelelő, 150 cm-es hagyományos biztonsági távolságnak 60 cm-re való csökkentését ; — az 1 kV-nál kisebb feszültségű vezetéknek az 1 — 35 kV-os vezetékkej közös felfüggesztő szerelvény­re egymás mellé, egymással azonos magasságban tör­ténő felszerelését; — az 1—35 kV-os vezetékkel közös oszlopsoron haladó 1 kV-nál kisebb feszültségű vezeték számára is az 1 kV-nál kisebb feszültségű, külön oszlopsoron haladó vezeték vezetői és a talajszint között megen­gedett függőleges távolság - például belterületen 7 m helyett 5,5 m betartását; — az 1 — 35 kV-os szigetelt vezetőjű szabadvezeték számára is az 1 kV-nál kisebb feszültségű vezeték vezetői és a talajszint között megengedett függőleges 5 10 15 20 25 30 35 43 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom