194637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bővitőtároló kialakítására belsőtárolóval ellátott digitális számitogépeknél

1 194 637 2 Az első, a második, a harmadik vezetékek jelei a 14 programozható számláló beírását, a negyedik, az ötödik, a hatodik vezetékjelei pedig a 14 progra­mozható számláló tartalmának (20 bővítőtároló aktuális cim) kiolvasását végzik. A 20 bővítőtároló feltöltése és kiolvasása a D adatcsatornán keresztül történik a hetedik vezeték írás-olvasás vezérlőjelei­nek hatására. A 20 bővítőtárolóban tárolt adatokat a C-64 számítógép mindig ugyanazon input-output címén lehet megtalálni. Amikor a 20 bővítőtárolóbó! ada­tok kiolvasása, vagy oda adatok beírása történik, ezzel egyidejűleg a 14 programozható számláló tar­talma (20 bővítőtároló cím) is növekszik, vagy csökken. Ezért a következő beírásnál, vagy kiolva­sásnál a 14 programozható számlálót nem kell újra feltölteni, mert szokásosan a beírás, vagy kiolvasás mindig ugyanazon 20 bővítőtároló cím közelében történik. Ha távoli 20 bővítőtároló címre kellene beírni, vagy onnan kellene kiolvasni, akkor a 20 bővítőtá­­rolót újra fel kell tölteni. A feltöltés a 18 csakolvas­ható tárolóból átmásolt program segítségével törté­nik. Ha az átmásolt program úgy találja, hogy a 14 programozható számláló nem ott áll, ahol kellene, akkor a vezérlő áramkör előállítja a beíráshoz, vagy olvasáshoz szükséges vezérlő jeleket. A 4. ábra a 20 bővítőtároló egy példaként! kivite­li alakját szemlélteti. A 20 bővítőtárolónak az A2 második és az A4 negyedik vezérlőcsatorna egyes vezetékeivel összekapcsolt 22 RAM frissítője, és 28 dinamikus tárolója van. A 22 RAM frissítő kime­nete és a 24 multiplexer bemenete között F frissítő­csatorna, a 24 multiplexer kimenete és a 28 dinami­kus tároló bemenete között pedig G címcsatorna van. A 24 multiplexer címbenetét E címcsatorna, a 28 dinamikus tároló adat be/kimenetét a D adat­­csatorna képezi. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb tárolási sű­rűséget dinamikus tárolóval lehet elérni és ár szem­pontjából is ez a legelőnyösebb, a berendezés kiala­kításánál ez került alkalmazásra. A dinamikus tá­rolóban a tárolóelemek mátrixban vannak elren­dezve, ezért ezek címzése sor- és oszlopcímekkel történik. Ezen címeket, melyek ugyanazon bemene­­teken, jelen esetben a G címcsatornán érkeznek, egymás után kell a 28 dinamikus tároló egyes ele­meire rákapcsolni. így az egyes tárolóelemek cím­zéséhez fele annyi címzővezetékre van szükség. A 24 multiplexer biztosítja az egymás utáni cím­bevitelt. Ha az A4 negyedik vezérlőcsatorna har­madik vezetékén logikai igenszint van, akkor a G címcsatorna kilenc vezetéke a sorcímet biztosítja. Ha az említett vezetéken logikai nem-szint van, akkor a G címcsatorna kilenc vezetéke az oszlop címét biztosítja. A dinamikus RAM-oknál az információ frissíté­séről gondoskodni kell. Frissítéskor a 28 dinamikus tároló sorait periodikusan ki kell olvasni. A kiolva­sást olyan időpontban kell végezni, amikor a mikroprocesszor biztosan nem fordul a 28 dinami­kus tárolóhoz. A C-64 számitógépnél a frissítésre az órajelnek azt a fázisát használjuk, amikor a gép nem fordul a tárolóhoz. A 22 RAM frissítő egy számláncból és egy oszcillátorból áll. Az oszcillátor a számlánc jelét adja, a számlánc túlcsordulása pedig nulláról inditja a számláncot. A 28 dinamikus tároló működtetéséhez speciális vezérlőjelekre van szükség. Ezeket a speciális jele­ket a 26 RAM vezérlő biztosítja. A sorcím jelenléte alatt a logikai igen-szintből logikai nem-szintbe lefutó élt kell az első bemenetre adni. Az oszlopcím jelenléte alatt ugyanezt a lefutó élt kell a második vezetékre adni. Ezeket a vezérlőjeleket a 26 RAM vezérlő négy jel kombinációjából állítja elő. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás bővítőtároló kialakítására belsőtároló­val ellátott digitális számítógépeknél, ahol az eljá­rás során a bővítőtárolót és a digitális számítógépet összekapcsoljuk, azzal jellemezve, hogy összekap­csoláskor egy csakolvasható tárolót a számítógép meghatározott tárolóterületére, címtartományára kapcsolunk, amely címtartomány egy meghatáro­zott kezdőcímtől egy meghatározott végeimig ter­jed, majd megvizsgáljuk, hogy van-e csakolvasható tároló az említett címtartományra kapcsolva, ezen cimtartományon belül megvizsgálunk néhány táro­­lócimet és megnézzük, hogy ezen tárolócímeken milyen adat van, ha a vizsgált tárolócímeken meg­határozott adatokat találunk, akkor a vezérlést át­adjuk a csakolvasható tárolónak, ezután azokat az utasításokat hajtjuk végre, amelyeket a csakolvas­ható tárolóba előzőleg beégettünk, első lépésben a csakolvasható tároló információ tartalmát átmá­soljuk a számítógép belső tárolójának egy megha­tározott területére, amikor az átmásolást elvégez­tük, a vezérlést átadjuk a számítógép belsőtárolójá­ban lévő programnak, majd a belsőtárolóból kiol­vasott program segítségével a csakolvasható táro­lót az említett tárolóterületről lekapcsoljuk, majd a belső kiegészített operációs rendszert, mint egy bővített operációs rendszer működtetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a bővitőtároló alkalmazásánál a bővítőtá­roló illesztését egy vezérlő és egy programozható számláló működtetésével hajtjuk végre, a működte­tés végrehajtása során a programozható számlálót adatokkal feltöltjük, a feltöltést több, pl. három lépésben végezzük, első lépésben.a programozható számláló alacsony helyértékű bitjeit, pl. nyolc bit­jét, második lépésben a közepes helyértékű biteket, pl. nyolc bitjét, harmadik lépésben pedig a felső helyértékű biteket, pl. két bitjét töltjük fel, ezeket a biteket a címcsatornán érkező dekódolt (input­output) cím alapján vezérlőcsatornán érkező vezér­lőjelek segítségével választjuk ki az adatcsatornán érkező adatokból, amikor a bővítőtárolóból kiol­vasunk adatokat, vagy oda beírunk adatokat, a programozható számláló tartalmát mindig növel­jük vagy csökkentjük, ha távoli bővítőtároló címre akarunk beírni, vagy távoli címről akarunk kiol­vasni, akkor a programozható számlálót újra fel­töltjük, ezt az újabb feltöltést egy külsőtárolóból pl. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom