194637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bővitőtároló kialakítására belsőtárolóval ellátott digitális számitogépeknél
1 194 637 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés bővítőtároló kialakítására, belsőtárolóval ellátott digitális számítógépeknél. Mint ismeretes, az egyre olcsóbb, gyors félvezető tárolók elterjedése és beszerzési lehetősége a számítógépek fejlesztésénél és azok alkalmazásánál előtérbe helyezte a bővítőtárolók alkalmazását. A félvezető-tárolók kapacitása nagyságrendekkel növekedett, így a számítógépek funkcionális tulajdonságai is lényegesen kibővültek. Az alkalmazott tárolóelemek lehetnek statikusak, vagy dinamikusak. A statikus tárolóelem a beírt információt elvileg korlátlan ideig megőrzi, a dinamikus tárolóelem időközönként felfrissítésre szorul. A tápfeszültség kimaradása azonban mindkét esetben az információk elvesztésével járhat. A RAM elnevezés (Random Access Memory-tetszőleges elérésű tároló) rendszerint azonos beírási és kiolvasási sebességű rendszert jelent. A 179.513 számú HU szabadalmi leírás egy olyan berendezést ismertet, amely dm-, adat-, és vezérlő vezetékkötegen cím-, adat-, és vezérlő információkat visz át két üzemmódban. Normál üzemmódban a központi egység kisebb helyértékü címbitjei a segédtároló egy bizonyos rekeszét kiválasztja. A kiválasztott rekesz azonosító címbitjeit egy komparátor összehasonlítja a központi egység által kiadott cím magasabb helyértékű címbitjeivel. Egyezés esetén a központi egység tároló vezérlőjele a segédtárolót aktivizálja. Ha nincs egyezés, a tároló vezérlőjel a fő tárolót aktivizálja. Ilyen módon egyezés esetén a segédtároló kiválasztott rekeszéből, eltérés esetén pedig a főtároló kiválasztott rekeszéből az adott válaszjel kíséretében az adat az adatvezeték kötegen át a központi egységbe lesz továbbítva. Ezen ismert berendezés működésének lényege az, hogy címezhető üzemmódban egy ki-beviteli jellegű utasítással, melyet a központi egység a ki- beviteli vezetékkötegen továbbít a segédtároíó illesztő egységbe. Ezen információk a segédtároló megszólalási címtartományát előre kijelöli és ezen címtartományon belül a főtároló minden funkcióját a gyors segédtároló biztosítja. Ezen berendezés hátránya, hogy lassú főtárolót alkalmaz és a gyors segédtároló aránylag kis kapacitású, további hátrányként jelentkezik, hogy a segédtárolót, mint perifériás készüléket alkalmazza. Ismeretes olyan megoldás is, mely a lapozásos technikát alkalmazza a bővítőtároló kialakítására. Ennél a megoldásnál a bővítőtároló több részre van osztva. Az egyes részek, tárolóblokkok azonos méretű, kapacitású tárolórészként jelennek meg a számítógép tárolójában. Az egyes tárolóblokkok mérete nem lehet nagyobb, mint a számítógép címezhető tárolója. Ezen lapozásos technika hátránya, hogy a bővítőtároló további lapjai, blokkjai csak egy lapozóregiszter átírásával érhetők el. További hátrányt jelent, hogy az egyes lapok nyilvántartásáról, lapozásáról, és a lapozások figyeléséről, vagyis hogy nem léptünk-e ki az adott lapból, tartományból, programmal kell gondoskodni. Ez az állandó ellenőrzés a lapozásos technikán alapuló bővítőtároló használatát jelentősen lelassítja. A találmánnyal célunk az előbbiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan bővítőtároló kialakítása, amely lehetőséget biztosít a bővítőtároló tetszőleges bájtjának véletlenszerű elérésére. További cél, hogy az egymásutáni című bájtok olvasásánál vagy írásánál a cím programúton való módosítására ne legyen szükség. Összességében tehát a bővítőtároló alkalmazása nagyobb programfutási sebességet tegyen lehetővé. A bővítőtároló tegye lehetővé a RAM-disk funkciók ellátását is. További cél még az is, hogy a bővítőtároló a hálózat kimaradása, vagy a számítógép kikapcsolása esetén is megőrizze a benne tárolt információt. A találmánnyal megoldandó feladatot a fentieknek megfelelően, olyan bővítőtároló kialakításában jelölhetjük meg, amelynél a programfutási sebesség az ismert megoldásokhoz képest nem csökken, hanem inkább növekszik. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a bővítőtároló iilesztőegysége egy vezérlőből és egy programozható számlálóból áll, melynek megfelelő működését egy külső tárolóba, vagy csakolvasható tárolóba beírt vagy beégetett program biztosítja. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, amely alkalmas bővítőtároló kialakítására, belsőtárolóval ellátott digitáis számítógépeknél. Az eljárás során a bővítőtárolót és a digitális számítógépe^ összekapcsoljuk. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy összekapcsoláskor egy külső tárolót, előnyösen csakolvasható tárolót a számítógép meghatározott tárolóterületére, címtartományára kapcsoljuk. Ez a címtartomány egy meghatározott kezdőcímtől egy meghatározott’ végeimig terjed. A külsőtároló előnyösen egy csakolvasható tároló. A külsőtárolóba a működtető programot előre beírjuk vagy csakolvasható tárolóba előre beégetjük. Ezután megvizsgáljuk, hogy van-e külső tároló, előnyösen csakolvasható tároló az említett címtartományra kapcsolva. Ezen címtartományon belül megvizsgálunk néhány tárolócímet és megnézzük, hogy ezen tárolócímeken milyen adat van. Ha a vizsgált tárolócímeken meghatározott adatokat találunk, akkor a vezérlést átadjuk a külső-tárolónak, pl. csakolvasható tárolónak. Ezután azokat az utasításokat hajtjuk végre, amelyeket a külsötárolóba előzőleg beírtunk, vagy a csakolvasható tárolóba beégettünk. Első lépésben a külső-tároló, vagy a csakolvasható tároló információtartalmát átmásoljuk a számítógép belsőtárolójának egy meghatározott területére. Amikor az átmásolás megtörtént, a vezérlést átadjuk a számítógép belső tárolójába átmásolt programnak. Ezután a belsőtárolóból kiolvasott program segítségével a külsőtárolót, vagy a csakolvasható tárolót az említett tárolóterületről lekapcsoljuk. Az átmásolás eredményeképpen a külsőtároló, vagy a csakolvasható tároló utasításainak módosított és kiegészítő részét is átmásoltuk a számítógép 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
