194616. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus vezérlőberendezés termoanalitikai berendezéshez és adatgyűjtő különösen ilyen vezérlőberendezésekhez

1 194 6S6 2 ható erősítését, hogy az M3 A/D konverter a lehető legnagyobb értékű jelet kapja a mérési tartomá­nyon belül. Ezt a jelet az M3 A/D konverter ismét megméri, az által kiadott biteket az M4 bitmanipu­látor az M2 programozható erősitő előzőleg bcáili- 5 tott erősítésétől függő bitekkel egészíti ki, majd az M5 adatgyűjtő illesztő közvetítésével jelzi a C szá­mítógépnek, hogy a lekérdezéssel készen van. A le­kérdezett adatokat ezután a C számítógép átveszi az M adatgyűjtőtől. 10 A 2. ábra az M adatgyűjtő felépítését mutatja részletesebben, konkrét feladathoz alkalmazva. Az Ml analóg multiplexernek nyolc bemenete van, amely címbemenetén három bittel címezhető. Az M2 programozható erősítő erősítésének értéke a15 programbemenetekre adott beállítójel függvényé­ben 1,2, 4, 8 és 16-szoros. Az M3 A/D átalakító 12 bites szukcesszív approximációs rendszerű, negatív bemenőjel esetén a mért értéket 2-komp!emens kódban adja ki. A C számítógép B buszának BA ^ adatbusza, BC címbusza, BV vezérlőbusza és IT megszakításkérés vonala van. A C számítógéphez csatlakozó egységek nem ábrázolt módon a B busz órajelvezetékéhez is csatlakoznak. A BA adatbusz 8 bitnyi információ közvetítésére van kialakítva. 25 Az M3 A/D átalakító tizenkét bites mért érték kimenetéhez az M4 bitmanipulátor második M44 léptetöregisztere, a tizenkét bit közül az öt felső bithez - beleértve az előjel-bitet - első M42 lépte- 3Q tőregiszter csatlakozik, amelynek kimenete M48 dekőderen át az M2 programozható erősítőre kap­csolódik. Az első és második M42, M44 léptetőre­giszterek M46 vezérlőegységhez csatlakoznak, amelyek ezen kívül még az M48 dekóderrel, az M3 35 A/D átalakítóval, az M5 adatgyűjtő illesztőben levő M52 címdekóderrei M56, M58 adókkal van­nak kapcsolatban. Az első M56 adó a második M44 léptetőregiszteren át az M3 A/D átalakító legkisebb helyiértékű bitkimeneteivel, míg a máso- 40 dik M58 adó a legnagyobb helyiértéküekkeí van kapcsolatban, habár ez a kapcsolat nem állandó, amint az a későbbiek során részletesebb ismertetés­re kerül. Az M56, M58 adók az M54 címvevővel együtt a BA adatbuszra csatlakoznak. A BC cím- 45 buszra és a BV vezérlőbuszra az M52 címdekóder csatlakozik, amely az M54 cimvevővel, az M56, M58 adókkal és az M46 vezérlőegységgel van kap­csolatban. A 3. ábrán a 2. ábra szerinti M46 vezérlőegység 50 részletes felépítése látható, amelyen a kapcsolódó egységek is — egyéb kapcsolataik nélkül - fel vannak tüntetve. Az M52 címdekóder START kimenete MV1 VAGY-kapu első bemenetére csatlakozik, míg má- " sodik bemenete első és második MV8 és MV9 mo­nostabil multivibrátoron át MV5 első mérés detek­tor ELMÉR kimenetére kapcsolódik, amely még MV6 előjeltár és az M48 dekóder ELMÉR beme- g0 netére, az első M42 léptetőregiszter párhuzamos beírást vezérlő bemenetére és első M V2 regiszterve­zérlő bemenetére csatlakozik. Az MV2 regiszterve­zérlő MC kimenete egyrészt az M42 léptetőregisz­ter soros/párhuzamos üzemmódot kijelölő bemene- 65 téré, másrészt MV3 tolásjelző bemenetére, CONV bemenete az MV1 VAGY-kapu kimenetére csatla­kozik, amely még az M3 A/D konverter CONV bemenetéhez is kapcsolódik. Az M3 A/D konverter STATUS kimenete az MV5 első mérés detektorra és az MV3 tolásjelzőre, előjel kimenete az MV6 előjeltárra csatlakozik. Az MV3 tolásjelző FF1 ki­menete MV4 léptetőjelgenerátorra kapcsolódik, amelynek kimenete az első és második M42 és M44 léptetőregiszter léptető bemenetére, valamint MV10 befejezésjelző egység és második MV11 re­gisztervezérlő bemenetére csatlakozik. Az MV4 léptetőjel-generátor, az MV10 befejezésjelző egység és a második MV1 i regisztervezérlő egy-egy beme­nete a B busz órajelvezetékére kapcsolódik. Az MV10 befejezésjelző egység KÉSZ kimenete az MV3 tolásjelzőre, az MV5 első mérés detektorra, a második MV11 regisztervezérlőre és az M54, M56 adókra csatlakozik. Az MV6 előjeltár ELŐ­JEL kimenete az M48 dekóder bemenetére, az első M42 léptetőregiszter soros bemenetére, továbbá MV7 előjelkomparátorra kapcsolódik, amelynek másik bemenete az első M42 léptetőregiszter legki­sebb helyiértékü bithez társított kimenetéhez csat­lakozik. Az MV7 előjelkomparátor EGYEZ kime­nete az MV10 befejezésjelző egység és az MVll regisztervezérlő megfelelő bemenetéihez kapcsoló­dik. A 2. és 3. ábrán látható egységek működése a 4. és 5. ábra idődiagramjai alapján egyszerűen követ­hetők. Az 5. ábrán bejelölt görbe vonalú nyilak a változásokat kiváltó jelátmeneteknél kezdődnek, és a kiváltott jelátmeneten végződnek. A nyilak vona­lán levő karikák a jelváltozás kiváltásának feltétele­it jelölik. A vonalkázott jelrészek tetszőleges - közömbös — jelállapotot jelölnek. Az 5. ábra 16- szoros erősítés mellett lezajló mérési szekvenciát példáz. Kisebb erősítéseknél az aritmetikai eltolá­sok száma megfelelően kevesebb, míg egyszeres erősítésnél egyáltalán nincs eltolás. Az M adatgyűjtő a Q analóg illesztőegység ana­lóg kimenőjeleit méri meg és alakítja át 16 bites 2-es komplemens kódba a mikroprocesszoros feldolgo­zás számára. A mérendő jelek jeltartománya ± 5 V. Az éppen mérendő jelcsatorna kiválasztását adat­gyűjtő software végzi. Az M adatgyűjtő rendszertechnikai felépítése a 2. ábrán látható. A C számítógéppel a K kommu­nikációs egység egységei tartanak kapcsolatot. Az M2 címdekóder dekódolja/felismeri a BC címbu­szon érkező címeket és ezek alapján a BV vezérlő­busz vezérlőjeleinek ütemezésében működteti a rá­kapcsolódó többi egységet. A két 8-bites M56, M58 adóból (adatlatch-ből) olvasható ki a mért, 16 bites információ. A BA adatbuszra kapcsolódik még az Ml analóg multiplexer M54 címvevője, amelyik a kiválasztandó analóg jelcsatorna címét tárolja. Az M1 analóg multiplexer választja ki a kívánt jelcsatornát. Ez az M2 programozható erősítőre kerül, amely a jelet, annak bináris nagyságrendjétől függően, felerősíti annyira, hogy a jel 5 V-os tarto­mány felső felébe essen. Az így felerősitett jel kerül 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom