194615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés objektumok, különösen ipari berendezések hővezteségeinek helyszíni meghatározására
1 194 615 2 az M mérőátalakító A kimenetére csatlakoztatott 2 és B kimenetére kapcsolt 3 szaggatóra, mint előerősítőre egy-egy vezérlő kimenettel vezetett 1 ütemező egységet, a 2 és 3 szaggató kimenetére egy-egy 4, 5 mintavevő tartóáramkörrel kapcsolt és az 1 ütemező egység kimenetével csatolt 6 számítóegységet, továbbá a 9 és 10 kijelző egység táplálására alkalmas, a 6 számítóegység megfelelő kimeneteivel csatolt 7 és 8 meghajtó fokozatokat tartalmaz. Célszerűen a 6 számítóegységre 11 beállító modul is van vezetve, amellyel a mérendő objektum felületétől függő feltételek beállíthatók (állandóan azonos célra szolgáló berendezés esetén ez a modul nem szükséges). Az M mérőátalakító feladata olyan feltételek kialakítása, amikor a felületi hőmérséklet és a hőáramsűrűség egyidejűleg mérhető. Egy célszerű kialakítást mutat a 2. ábra. A mérendő felületre 21 lábak támaszkodnak, amelyekben 22 szorítórugók vannak megfogva. A 22 szorítórugók másik vége 23 mérőlapra támaszkodik. A 23 mérőlap célszerűen hajlékony, rugalmas anyagú, a 22 szorítórugók megfelelő elrendezésével a szokásosan előforduló görbült felületekre is jól rászorítható. Beépítve tartalmazza a hőmérsékletméréshez szükséges érzékelőt. A 23 mérőlap tulajdonságait hitelesítéssel veszszük figyelembe, amikor az M mérőátalakító kimenő jelét különböző felületi feltételeknek megfelelően határozzuk meg. A találmány szerinti berendezés működése a következő: Az M mérőátalakítót az O objektum felületének egy adott területére szorítjuk. Az A kimeneten a hőáramsűrűségnek, a B kimeneten a felületi hőmérsékletnek megfelelő jelet továbbítunk, amelyek rendre a 2 és a 3 szaggatóra jutnak. Ezek az 1 ütemező egység által meghatározott ütemben szaggatott előerősített jelet továbbítanak a 6 számítóegységre, mégpedig rendre a 4 és 5 mintavevő tartóáramkörön keresztül. Ez utóbbiak a tényleges jelek nagyságát nem, hanem csak azok minimumának és maximumának különbségét határozzák meg és alulvágó szűrőkkel biztosítják a jel/zaj viszony javulását. A 6 számítóegység az A és B kimenetekre csatlakoztatott két független csatornából érkező jeleket fogadja és dolgozza fel. A hőáramsűrüség korrekcióját a hőmérséklet alapján, a két jel megfelelő feldolgozásával biztosítja. A hozzá csatlakozó 11 beállító egység segítségével az adatfeldolgozás feltételei, a figyelembe veendő adatok a mérendő objektumtól függően változtathatók, különös tekintettel a hővezetési tényezőre. A 6 szánútóegység a korrekciót az egyedi, a mérőeszközre vonatkozó hitelesítés alapján végzi és a mérőátalakító termikus időállandóján belüli időtartamon állítja elő a hőáramsürüség korrigált értékét. A 7 és 8 meghajtó fokozatok révén a felületi hőmérséklet és a hőveszteség jellemző értékei a 9 és 10 kijelző egységeken jeleníthetők meg. Az alkalmazott M mérőátalakító ismert mérési elvet valósít meg, amikor ismert hőeilenáiláson átkényszerített hőáramsűrüség által létrehozott hőmérsékletkülönbséget mér. Az ismert hőellenállást a 23 mérőlap alkotja, amely mint említettük, célszerűen hajlékony kialakítású vékony lap, amelyet a lehető legjobban a mérendő felülethez szorítunk. A mérendő felülethez legközelebbi ponton helyezünk el olyan érzékelő elemet, amely a felületi hőmérséklet mérésére alkalmas. A mérőátalakítót megfelelő korrekciós függvény meghatározása céljából különböző feltételek között előzetesen célszerű megvizsgálni és hitelesíteni, mivel a gyártás során általában nem lehet olyan feltételeket biztosítani, hogy minden mérőlap azonos tulajdonságú legyen. A mérés során fontos az állandó erejű illeszkedés biztosítása a 23 mérőlap és a mérendő felület között, mivel így a két anyag közötti érintkezésből következő hőellenállás állandó értéken tartható, és hatása ennek megfelelően a mérési pontosságot nem korlátozza. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás objektumok, különösen ipari berendezések hőveszteségeinek helyszíni meghatározására, smikoris objektum felületi hőmérsékletét mérjük, majd a mért értékekből a hőveszteségre jellemző értéket képviselő mérőjelet generklunk, és ezt szükség szerint kifejezzük, azzal jellemezve, hogy a felületi hőmérséklettel egyidejűleg és vele azonos he!yen hőáramsűrüséget is mérünk, és a hőáramsűrüség pillanatnyi értékét a mérőjel generálása előtt a felületi hőmérséklet alapján korrigáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mérőjel generálása előtt a korrigált értéket a mért objektum anyagától és felszínre merőleges méretétől függően módosítjuk. 3. Berendezés objektumok, különösen ipari berendezések hőveszteségeinek helyszíni meghatározására, amely objektum felületi hőmérsékletet követő mérőátalakítóval, a mérőátalakító felületi hőmérsékletnek megfelelő jelet továbbító kimenetével csatlakoztatott jelfeldolgozó egységgel van kialakítva, ahol a jelfeldolgozó egység szükség szerint kijelző egységre vezethető kimenetekkel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a mérőátalakitó (M) az objektum (O) mért hőmérsékletű felületrészén jelentkező hőáramsűrüség mérésére alkalmas mérőlappal (23) van kialakítva, a hőáramsűrüség pillanatnyi értékének megfelelő jelet a jelfeldolgozó egységbe (J) juttató kimenettel (B) van ellátva, ahol a jelfeldolgozó egység (J) a bemenő jeleket fogadó, a hőáramsűrüség pillanatnyi értékét a felületi hőmérséklet alapján korrigáló számítóegységgel (6) van kialakítva. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mérőátalakító (M) hajlékony anyagú mérőlappal (23) van kialakítva, amelyhez a mérőlapon (23) kívül mereven befogott szorítórugók (22) csatlakoznak. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szorítórugók (22) a méren-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
