194615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés objektumok, különösen ipari berendezések hővezteségeinek helyszíni meghatározására

1 194 615 2 az M mérőátalakító A kimenetére csatlakoztatott 2 és B kimenetére kapcsolt 3 szaggatóra, mint előe­rősítőre egy-egy vezérlő kimenettel vezetett 1 üte­mező egységet, a 2 és 3 szaggató kimenetére egy-egy 4, 5 mintavevő tartóáramkörrel kapcsolt és az 1 ütemező egység kimenetével csatolt 6 számítóegysé­get, továbbá a 9 és 10 kijelző egység táplálására alkalmas, a 6 számítóegység megfelelő kimeneteivel csatolt 7 és 8 meghajtó fokozatokat tartalmaz. Cél­szerűen a 6 számítóegységre 11 beállító modul is van vezetve, amellyel a mérendő objektum felületé­től függő feltételek beállíthatók (állandóan azonos célra szolgáló berendezés esetén ez a modul nem szükséges). Az M mérőátalakító feladata olyan feltételek ki­alakítása, amikor a felületi hőmérséklet és a hő­­áramsűrűség egyidejűleg mérhető. Egy célszerű ki­alakítást mutat a 2. ábra. A mérendő felületre 21 lábak támaszkodnak, amelyekben 22 szorítórugók vannak megfogva. A 22 szorítórugók másik vége 23 mérőlapra támaszkodik. A 23 mérőlap célszerűen hajlékony, rugalmas anyagú, a 22 szorítórugók megfelelő elrendezésével a szokásosan előforduló görbült felületekre is jól rászorítható. Beépítve tar­talmazza a hőmérsékletméréshez szükséges érzéke­lőt. A 23 mérőlap tulajdonságait hitelesítéssel vesz­­szük figyelembe, amikor az M mérőátalakító kime­nő jelét különböző felületi feltételeknek megfelelő­en határozzuk meg. A találmány szerinti berendezés működése a kö­vetkező: Az M mérőátalakítót az O objektum felületének egy adott területére szorítjuk. Az A kimeneten a hőáramsűrűségnek, a B kimeneten a felületi hőmér­sékletnek megfelelő jelet továbbítunk, amelyek rendre a 2 és a 3 szaggatóra jutnak. Ezek az 1 ütemező egység által meghatározott ütemben szag­gatott előerősített jelet továbbítanak a 6 számító­egységre, mégpedig rendre a 4 és 5 mintavevő tartó­áramkörön keresztül. Ez utóbbiak a tényleges jelek nagyságát nem, hanem csak azok minimumának és maximumának különbségét határozzák meg és alulvágó szűrőkkel biztosítják a jel/zaj viszony ja­vulását. A 6 számítóegység az A és B kimenetekre csatla­koztatott két független csatornából érkező jeleket fogadja és dolgozza fel. A hőáramsűrüség korrekci­óját a hőmérséklet alapján, a két jel megfelelő fel­dolgozásával biztosítja. A hozzá csatlakozó 11 be­állító egység segítségével az adatfeldolgozás feltéte­lei, a figyelembe veendő adatok a mérendő objek­tumtól függően változtathatók, különös tekintettel a hővezetési tényezőre. A 6 szánútóegység a kor­rekciót az egyedi, a mérőeszközre vonatkozó hitele­sítés alapján végzi és a mérőátalakító termikus idő­állandóján belüli időtartamon állítja elő a hőáram­­sürüség korrigált értékét. A 7 és 8 meghajtó fokoza­tok révén a felületi hőmérséklet és a hőveszteség jellemző értékei a 9 és 10 kijelző egységeken jelenít­hetők meg. Az alkalmazott M mérőátalakító ismert mérési elvet valósít meg, amikor ismert hőeilenáiláson át­kényszerített hőáramsűrüség által létrehozott hő­mérsékletkülönbséget mér. Az ismert hőellenállást a 23 mérőlap alkotja, amely mint említettük, célsze­rűen hajlékony kialakítású vékony lap, amelyet a lehető legjobban a mérendő felülethez szorítunk. A mérendő felülethez legközelebbi ponton helye­zünk el olyan érzékelő elemet, amely a felületi hő­mérséklet mérésére alkalmas. A mérőátalakítót megfelelő korrekciós függvény meghatározása cél­jából különböző feltételek között előzetesen célsze­rű megvizsgálni és hitelesíteni, mivel a gyártás so­rán általában nem lehet olyan feltételeket biztosíta­ni, hogy minden mérőlap azonos tulajdonságú le­gyen. A mérés során fontos az állandó erejű illeszkedés biztosítása a 23 mérőlap és a mérendő felület kö­zött, mivel így a két anyag közötti érintkezésből következő hőellenállás állandó értéken tartható, és hatása ennek megfelelően a mérési pontosságot nem korlátozza. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás objektumok, különösen ipari berende­zések hőveszteségeinek helyszíni meghatározására, smikoris objektum felületi hőmérsékletét mérjük, majd a mért értékekből a hőveszteségre jellemző értéket képviselő mérőjelet generklunk, és ezt szük­ség szerint kifejezzük, azzal jellemezve, hogy a felü­leti hőmérséklettel egyidejűleg és vele azonos he­­!yen hőáramsűrüséget is mérünk, és a hőáramsűrü­ség pillanatnyi értékét a mérőjel generálása előtt a felületi hőmérséklet alapján korrigáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a mérőjel generálása előtt a korrigált érté­ket a mért objektum anyagától és felszínre merőle­ges méretétől függően módosítjuk. 3. Berendezés objektumok, különösen ipari be­rendezések hőveszteségeinek helyszíni meghatáro­zására, amely objektum felületi hőmérsékletet kö­vető mérőátalakítóval, a mérőátalakító felületi hő­mérsékletnek megfelelő jelet továbbító kimenetével csatlakoztatott jelfeldolgozó egységgel van kiala­kítva, ahol a jelfeldolgozó egység szükség szerint kijelző egységre vezethető kimenetekkel van ellát­va, azzal jellemezve, hogy a mérőátalakitó (M) az objektum (O) mért hőmérsékletű felületrészén je­lentkező hőáramsűrüség mérésére alkalmas mérő­lappal (23) van kialakítva, a hőáramsűrüség pilla­natnyi értékének megfelelő jelet a jelfeldolgozó egy­ségbe (J) juttató kimenettel (B) van ellátva, ahol a jelfeldolgozó egység (J) a bemenő jeleket fogadó, a hőáramsűrüség pillanatnyi értékét a felületi hőmér­séklet alapján korrigáló számítóegységgel (6) van kialakítva. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle­mezve, hogy a mérőátalakító (M) hajlékony anyagú mérőlappal (23) van kialakítva, amelyhez a mérőla­pon (23) kívül mereven befogott szorítórugók (22) csatlakoznak. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szorítórugók (22) a méren-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom