194603. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nitrogénipari gázok elemzésére

1 194 ó03 2 A találmány tárgya berendezés, amely nitrogén­ipari gázok, főleg ammónia, metán, hidrogén, nit­rogén és nemesgázok, különösen argon, illetve ezek elegyeinek elemzésére való. A 169 747 számú magyar szabadalmi leírásból már ismeretes olyan megoldás, amely parciális nyo­másmérés alapján a nitrogénipari gázok elemzésére való. Ez a nyomtatvány olyan berendezést ír le, amelynek egy-egy nyomásmérővel társított bemé­rőegysége, ezzel sorba kapcsolt ammóniaelnyelető egysége, ezzel elosztón át a nemesgáz-elemző egy­séggel párhuzamosan kapcsolt hidrogén-metán­­robbantó egysége és ezzel sorba kapcsolt széndio­­xid-elnyelető egysége van. A fenti egységek mind­egyike kézi működtetésű szelepen át vákuum for­rásra csatlakozik. Továbbá, a fenti egységeket egy­mással összekötő csővezetékekbe ugyancsak egy­­egy kézi működtetésű szelep van iktatva. Ezeknek a szelepeknek a megfelelő időben történő kézi nyi­tása és zárása a kezelőszemélyzetre igen nagy meg­terhelést ró. A fenti berendezés nemesgázelemző egységében a nemesgáztartalom (pl. argontartalom) meghatá­rozása igen hosszadalmas, 25-30 percig is eltart. Ennek az az oka, hogy a hidegen bevezetett ammó­niamentesített gáz nemesgázon kívüli valamennyi alkotóját nátríumhidroxiddal aktivált és 500 °C-ra izzított fémkalciumon kötik meg, amihez azonban az egységet először fel kell fűteni, majd ezt kővető­en le kell hűteni. Az égetés előtti és a lehűtés utáni nyomásértékekből következtetnek azután a gáz­elegy nemesgáz-tartalmára. Tekintve, hogy a ne­mesgáz-tartalom meghatározás így nagyon nehéz­kes és időigényes művelet, a teljes gázelemzési cik­lus lerövidítése ezzel a megoldással nem lehetséges. Továbbá, a fenti berendezés hiányossága még az is, hogy a szelepekhez (azaz a vezérléshez) csatlako­zó csővezetékeket és csatlakozó szerelvényeket nagy ráfordítást igénylő saválló anyagból kell ké­szíteni. A többnyire üvegből, vagy más saválló anyagból készült szelepek kenésére szolgáló zsírt a vákuum elszívja, ennek következtében a rendszer­ben tömítetlenségek és dugulások lépnek fel, a zsír­­zást pedig gyakran meg kell ismételni, ami járulé­kos karbantartási ráfordítással jár. Az 1 250 119 sz. NSZK-beli közzétételi iratból áramló közegekhez javasolnak olyan szelepet, amely flexibilis tömlőből, és ezzel együttműködő elzáró, illetőleg ellapító görgőből áll. A görgő forgó tárcsán állíthatóan van elrendezve. Az ilyen szelep­szerkezetet elsősorban a vizsgálandó közegnek kro­­matográfba táplálására alkalmazzák, amelynek so­rán a közeg lüktetésszerűen jut az elemzőegységbe. A fenti megoldás hiányossága, hogy a tömlő és az ellapító görgő kapcsolata igen rövid az elrendezés­ből következően, továbbá a görgő a tömlővel való együttműködésekor a tömlőnek hosszirányú húzó­erőt is átad, ami a flexibilis tömlő élettartamát jelentősen lecsökkenti. Annak érdekében, hogy a fenti húzóerő hatására a tömlő helyzetét ne változ­tassa, járulékos lefogószerkezetekről kell gondos­kodni. Ez a szerkezet bonyolult szerkezeti kialakí­tásánál és nagy helyigényénél fogva gázelemző be­rendezéshez alig alkalmazható. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok ki­küszöbölése, azaz olyan gázelemző berendezés lét­rehozása, amellyel a gázelemzési ciklusidő az ismert megoldásokhoz képest lényeges mértékben lerövi­díthető, teljesen automatizálható, ugyanakkor szerkezeti kialakítása viszonylag egyszerű és olcsó. A kitűzött feladat megoldásához olyan nitrogén­­ipari gázok elemzésére való berendezésből indul­tunk ki, amelynek egy-egy nyomásmérővel társított bemérőegysége, ezzel sorba kapcsolt ammónia­elnyelető egysége, ehhez elosztón át sorosan kap­csolt nemesgázelemző egysége, valamint az elosz­tón át a nemesgázelemző egységgel párhuzamosan kapcsolt hidrogén-metán-robbantó egysége, és ez­zel sorba kapcsolt szén-dioxid elnyelető egysége van, ahol a fenti egységek mindegyike egy-egy sze­lepen át vákuumelőállító egységre csatlakozik, to­vábbá a sorba kapcsolt egységek közé egy-egy to­vábbi szelep van iktatva, a szelepek mindegyike rugalmas csőszakaszból és a csőszakaszt szabály­zóban ellapító, illetve elzáró egységből áll. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a rugalmas csőszakaszok egyesített vezérlőszerke­­zct házának nyílásán vannak átvezetve, továbbá az ellapító, illetve elzáró egységek a rugalmas csősza­kaszokra keresztirányban rugó ellenében axiálisan eltolhatóan elrendezett csőlapító tolattyúként van­nak kialakítva, ahol mindegyik tolattyú a házban forgathatóan ágyazott vezérlőtengelyen egymáshoz képest előre meghatározott szöghelyzetben rögzí­tett alakostárcsák egyikével van működtető kap­csolatban. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a vezérlőten­gely előnyösen szabályozható fordulatszámú hajtó­egységgel van kapcsolatban. A találmány szerint a nemesgázelemzési művelet lényeges mértékben lerövidíthető, ha a nemesgáze­lemző egységnek üzem közben mindvégig állandó hőmérsékletet biztosító fütőtestje van, amely olyan saválló csövet vesz körül, amelynek elemzőterében fémkalciumból és nátriumhidroxidból álló töltet helyezkedik el. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés pél­­dakénti kiviteli alakját tüntettükTel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti berendezés példa­ként kiviteli alakjának elvi működési vázlata; a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés kapcsolási vázlata; a 3. ábra a 2. ábra szerinti berendezés részletének viszonylag nagyobb léptékű nézete, részben met­szetben ; a 4. ábrán az 1-3. ábrák szerinti berendezés vezérlőszerkezetének példakénti gázelemzési prog­ramját tüntettük fel. Amint az 1. ábrán látható, a gázelemző berende­zésnek önmagában ismert bemérő 1 egysége, ezzel sorba kapcsolt ammónia-elnyelető 2 egysége, ehhez 3 elosztón át sorosan csatlakozó nemesgázelemző 4 egysége, valamint a 3 elosztón át a nemesgáz­elemző 4 egységgel párhuzamosan kapcsolt hidro­5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom