194585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersbőrök és szőrmésbőrök tartósítására

1 194 585 2 A találmány tárgya olyan nyersbőr és szőrmésbőr tar­tósítási eljárás, amely védettséget biztosít a mikroorga­nizmusok károsító hatásával szemben. A módszer alkal­mazható önmagában is, a vágás és fejtés után közvetle­nül, átmeneti, vagy tartós konzerválás céljára, vagy tet­szőlegesen kombinálható az ismert eljárásokkal. Az állatokról frissen lefejtett bőröket csak kivételes esetben dologzzák fel azonnal a bőrgyárak. A nagy víz­tartalmú nyersbőr normál hőmérsékleten — mivel ked­vező táptalaj a mikroorganizmusok részére — rothadás­nak indul és igen hamar alkalmatlanná válik feldolgozás céljára. A frissen lefejtett bőrt - a romlás megakadályozása céljából - tartósítani (konzerválni) kell. A konzerválást elvileg 2 úton lehet megvalósítani:- a nyersbőrben levő baktériumok elpusztításával, illetve számuknak igen jelentős csökkentésével,- baktériumok életfeltételeinek kedvezőtlenné téte­lével. A jó konzerválástól elvárt, hogy- olcsó,- egyszerű,- reverzibilis legyen,- káros elváltozásokat ne okozzon. A nyersbőrkonzerválás klasszikus módszerei, a sózás és szárítás, a dehidratáción alapulnak. Mindkét módszer szerint a mikroorganizmusok által könnyen leépíthető, romlandó nyersanyagot oly módon védik meg a károso­dástól, hogy a nyersbőr nedvességtartalmát csökkentik, ugyanis a mikroorganizmusok csak bizonyos víztartalom felett tudják kifejteni hatásukat. A sózással konzervált nyersbőrnél előnyös a 40—48 tö­­meg% víztartalom és utóbbi 90 % feletti telítettsége nát­­rium-kloridra nézve. Egy hónapi eltarthatóságot 45 tö­­meg% víztartalom mellett kb. 13 tömeg%, 6 hónapos eltarthatóságot pedig kb. 15 tömeg% sótartalom biztosít (lásd B. M. Haines: JALCA, 79, 319 (1984)). Természe­tesen a bőr ilyen sótartalmának biztosításához 2-3-szor ennyi sóval való kezelés szükséges. Figyelemre méltó az a tény, hogy az 1 hónapos (átmeneti) és a 6 hónapos (tartós) eltarthatóság igényelte sómennyiség között aránylag csekély a különbség. Az utolsó 15 évben egyre nagyobb igény jelentkezik új konzerválási módszerek iránt, ezt a tényt sok publi­káció és szabadalom igazolja. A sózás kiküszöbölését több ok is indokolja:- A konzerválás nagy mennyiségű sót igényel (30-60 tömeg% a frissen lenyúzott, még semmilyen vegyszerrel nem kezelt állati nyersbőrre, az ún. „zöld­­bőrre” számítya). Ez jelentősen növeli a szennyvizek só­tartalmát a nyersbőrtelepeken és a bőrgyárakban: ez a sótartalom pedig a szennyvíztisztítás során semmilyen gazdaságos módszerrel-nem távolítható el a jelenlegi ismeretek szerint.- A nyersbőr sózására már felhasznált szilárd só­hulladék a legtöbb fejlett országban „veszélyes hulladék ”­­nak minősül, elhelyezése - ártalmatlanítása jelentős költséggel jár.- Még 50 %-os sótelítettség felett is életképesek az ún. halofil (sótűrő) baktériumok, melyek okozhatnak károsodást a nyersbőrön. '- A nyersbőr tekintélyes része néhány hét alatt be­dolgozásra kerülhet, az ilyen távú védettség biztosításá­hoz azonban közel olyan mennyiségű sóra van szükség, mint a hosszú távú (6 hónapot meghaladó) konzervá­láshoz.-■ A szárítással történő nyersbőrkonzerválást főleg a tró­pusi országokban alkalmazzák. A világ bőriparának egyik 5 legnagyobb tartalékát képező afrikai nyersbőröket áltálá­ban minden előkezelés nélkül, a földre fektetve vagy ke­retre rögzítve szárítják meg, de a száradás közben végbe­menő bakteriális bomlás következtében a bőrök komoly minőségi károkat szenvednek. Egy olyan konzerválási el- 1 o járás, amely a szárítás alatti bomlástól megvédi a nyers­bőröket, kiküszöbölné ezeket a jelentős károsodásokat. Az utóbbi évek törekvéseire az jellemző, hogy nem feltétlenül a baktériumok szaporodásához szükséges víz­tartalmat csökkentik le, hanem vegyszerekkel, biocid- 15 -baktericid anyagokkal a nyersbőrön levő baktériumok számát mérgező hatásuk révén csökkentik. Az irodalomban számos eljárás található a nyersbőrök károsodásának ilyen irányú késleltetésére. Angliábaif kidolgozott módszer szerint a bomlás kés- 20 lehethető biguanidin-hidroklorid vizes oldatának a nyers­bőrök húsoldalára való permetezésével. Az eljárás — a nyersbőrök mosása nélkül - 2 napig késlelteti azok káro­sodását. Ha a bőröket mosás és húsolás után kezelik az oldattal, kedvező körülmények között 7 napig is eltart- 25 hatók. Új-Zélandban bórsav vizes oldatával konzerválnak nyersbőröket, telített bórsav oldat 5 nap tárolást tesz lehetővé. Naftalin adagolással további néhány nap tárol­hatóságot tudtak elérni. 30 Nátrium-hipoklorit kísérleti alkalmazásáról több iro­dalom számolt be, elterjedéséről a gyakorlatban már nem található közlemény. Nátrium-szulfit, nátrium-biszulfit vagy ezek ecetsavval képzett keverékével végzett üzemi méretű konzerválásá- 35 ról több kutató beszámol. 1—5 tömeg% nátrium-szulfittal kezelt bőrök 7 napig tárolhatók. A nyersbőr konzerválása céljából igen nagy számú ter­mészetes és mesterséges szerves vagy szervetlen anyag alkalmazását próbálták ki. Ezek felsorolása megtalálható 40 a Vermesné—Sipos: Bőr- és Cipőtechnika 27 (5) 129 (1955) közleményében. Az anyagok többségét lehet al­kalmazni nátrium-kloriddal kombinálva is. Az utóbbi 5 évben több szabadalmi leírás is megjelent a nyersbőr konzerválás területén. 45 A 30 16 875 számú NSZK szabadalmi leírás szerinti eljárásban a nyersbőröket olyan konyhasó oldattal keze­lik, amely 1-10 tömeg% mennyiségben tartalmaz alumí­niumsót, vagy 1—6 tömeg% alumíniumsót és legalább 2 tömeg% ismert, egyéb (pl. nátrium-biszulfit) konzer- 50 válószert a nyersbőr zöldsúlyára vonatkoztatva. Az így kezelt nyersbőrök 3—5 hónapig tárolhatók károsodás nélkül. A 30 22 849 sz. NSZK szabadalmi leírás szerinti eljá­rás az önmagában ismert, hosszú tárolást biztosító „savas 55 pikkelezés”-t módosítja. Először szervetlen cinksót és klór-acetamidot használ, majd 5-10 tömeg% konyhasó­val és karbonsavval pikkelez. A bőrök tárolhatósága több mint 1 év. A 4.224.028 számú USA szabadalmi leírás szerinti el- 60 járás a nyersbőröket foszfát pufferrel 9-11 pH közé állí­tott vizes oldattal kezeli, amely zsírsavsót és etil alkoholt tartalmaz. Az eljárással 7 napos tárolhatóságot tudnak elérni. Hosszútávú konzerválást tulajdonképpen csak a zöld- 65 bőrsúly 50 tömeg%-át megközelítő nátrium-kloriddal 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom