194571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kanamicin antibiotikumok 1-helyzetű aminocsoporton acilezetlen N-acil-származékainak előállítására

3 194 571 4 amelyekben az aminoglikozid-inolckula I-helyzetű j aininocsoportja kivételével valamennyi aminocsoport ! szelektíven védve van ugyanazzal vagy különböző ! acilcsoportokkal. Ha tehát a „cink-komplexképzési” eljárást kombináljuk a szelektív 3"-N-védőeljárással, akkor azt az előnyt érjük cl, hogy a kiindulást amino- i glikozid-antíbiotikumból 70 % vagy ennél is nagyobb összhozammal kapjuk az 1-N-védetlen, de valamennyi többi aminocsoporton teljesen védett aminoglikozid­­-antibiotikum-származékot. Ha azután az ilyen, 1-N­­-védetlen, de valamennyi többi amonocsoporton telje­sen védett aminoglikozid-antibiotikum-származékot alkalmazzuk kiindulási anyagként az aminoglikozid- j -antibiotikumok I -N-acilezctt származékainak az elő- ! állítására, akkor azt a további előnyt érjük el, hogy lényegileg egyáltalán nem keletkeznek nem kívánt egyéb N-acilezett melléktermékek, ami rendkívül megkönnyíti a kívánt 1-N-acilezett aminoglikozid-: -antibiotikum-származék kinyerését és tisztítását. A jelen találmány szerinti eljárás tehát lehetőséget nyújt a 6-0-(3 "-amino- vagy 3' -alkilamino-3”-dezoxi­­glikozil)-2-dezoxisztreptamin molekularészt és adott , esetben 4-0-(amino-glikozil)-csoportot tartalmazó aminoglikozid-antibiotikumok olyan szelektíven védett N-acilezett származékainak az előállítására, amelyekben a dczoxísztreptamin molekulái ész 1-atni­­nocsoportja védetten, de az aminoglikozid-molckula valamennyi többi aminocsoportja ugyanazzal vagy egymástól különböző acilcsoportokkal védve van. A találmány értelmében oly módon járunk el, hogy valamely 6-0-(3"-amino- vagy 3''-alkilamíno-3"­­-dezoxiglikozil)-2-dezoxisztrep(amín szerkezetű és a dezoxisztreptamin-molekularészben adott esetben 4-0-(amino-glikozil)-csoportot tartalmazó, az 1-ami­­nő- és 3"-amino-, illetőleg 3"-a!kilamino-csoporton védetlen, az összes többi aminocsoporton a korábban felsorolt acilcsoportok valamelyikével védett amino­­glikozid-antibiotikumot valamely (I) általános képletű alkánsavészterrel -- ahol Ra hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos dihaiogén-alkil- vagy trihalogén-alkií-cso­­portot, Rb pedig 1-6 szénatomos alkoxiesoportot, aralkoxi-, különösen benziloxi-, vagy ariloxi-, különö­sen fenoxiesoportot képvisel - vagy N-formil-imida­­zollal acilezünk valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyag­ként például a kanamicin, gentamicin, sziszomicin, netilmicin vagy verdamicin említett módon szelektí­ven acilezett, de az 1-amino- és 3”-amino-, illetőleg 3"-alkilamino-csoporton acüezetlen származékait alkalmazhatjuk; ezek előállítási módját az idézett magyar szabadalmi leírás részletesen ismerteti. A kiin­dulási vegyületeket (ellát az idézett szabadalmunk szerinti „cink-komplexképzési” eljárással állíthat­juk elő. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele során a kiindulási anyagként alkalmazott, az 1 - és 3"­­-aniino- (illetőleg 3"-alkilamino)-csoportokat védetlen alakban tartalmazó, részlegesen védett N-acilezett aminoglikozid-antibiotikum-származékot valamely erre alkalmas, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben oldjuk, vagy szuszpendátjuk. A kapott oldathoz, illetőleg szuszpenzióhoz acilező­szerként valamely (1) általános képletű alkánsav-ész­­tert vagy N-rormil-inridazolt adunk, a kiindulási anyaggal legalább ekvimolekuláris mennyiségben. Erre a célra olyan, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószert célszerű alkalmazni, amely a kiindu­lási vegyiddel jól oldja; az alkalmas oldószerek példáiként a dimctil-szulloxid, diinetil-fonnamid vagy hexametil-foszforsav-triamid említhetők, felhasznál­ható azonban oldszerként tetrahidrofurán, dioxán, acetonitril, nitro-metán, szulfolán, dimetil-acetamid, kloroform, diklór-metán, metanol, etanol, n-butanol, terc-butanol, valamint egyes említett oldószrek vízzel képezett elegyei is. Használhatók reakcióközegként benzol, toluol vagy diclil-élcr is, ezek azonban kevésbé alkalmasak erre a célra, minthogy használa­tuk esetén kisebb hozammal kapjuk a kívánt termé­ket. Ha acilezőszerként valamely (I) általános képletű alkánsav-észtert alkalmazunk, akkor előnyösen R'1 helyén dihalogcn-aikil- v-igv irihalogón-alkil-csopor­­tot, különösen diklór-metii-, trilluor-mctil- vagy tri­­klór-metil-csoportot, Rb helyén pedig alkoxi-, például metoxi- vagy etoxiesoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet alkalmazunk. Ha Rb liclvén aril­­oxícsoport áll, ez előnyösen fenoxiesoport lehet. Az (1) általános képletű acilez.őszerek alkalmas példái­ként a mctil-formiát, ctil-fornriál, butil-formiát, heuzil-foriniát, fenil-fonniát, diklór-ccctsav-mctilész­­ter, triklór-eceísav-metilészter, triklór-ecetsav-fenil­­észter, trifluor-ecetsav-metilészter, trifluor-ecetsav­­-etilészter és trifluor-ecetsav-fenilészter említhetők, üven acilez.őszerek alkalmazása esetén a kiindulási vegyidet 3"-hc!yzetű aminocsoportja formilezödik, diklór-acetileződik, triklór-acetileződik, illetőleg tri­­fluor-acetileződik preferenciálisan. Legelőnyösebb acilezőszerek a trifluor-ecetsav-észterek, elsősorban a trifluor-ecetsav-etilészter. Az ilyen típusú acilező­szerek elsősorban azért előnyösek, mert a kapott védett vegyületből azután a védőcsoportok eltávolítá­sára alkalmazott reakciólcpésben ezek a védőcsopor­tok igen könnyen eltávolíthatók a szokásos védő­­osoport-lehasítási műveletekkel. Ha acilezőszerként nem valamely (I) általános képletű alkánsav-alkilész­­tert alkalmazunk, hanem ehelyett valamely megfelelő tlkánsavanhidiídet vagy aktív alkánsav-észtert, például N-hidroxi-szukcinimid-csztert (and nincsen összhangban a találmány szerinti eljárással), akkor nem érhetjük el a 3”-heIyzetű aminocsoport szelektív acilezését, hanem melléktermékként az 1-N-acilezett vegvület és/vagy különféle acilezési termékek elegye (amelyben azonban túlnyomó részt az 1-N-acilezett vegyidet van jelen) keletkezik. Figyelembe veendő tehát, hogy a 3"-helyzetű aminocsoport szelektív acilc/.ése nem lehetséges, ha acilezőszerként a fentebb említett alkánsav-észterek helyett ugyanezen alkánsav anhidridjét vagy valamely aktív észterét alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárásban acilezőszerként alkalmazható (I) általános képletű vcgyidelck reakció­képességük szempontjából eléggé különböznek egymástól, az „erős” reakcióképességtől a „gyenge” reakcióképességig terjedő széles skálában. Ha vala­mely erős reakcióképességű ilyen acilezőszert alkal­mazunk, akkor az acilezési reakciót rövid reakció­idővel, hűtés mellett folytatjuk le. Ha gyenge reakció­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom