194554. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tetrahidrofurán-2-il-metil-amin-származékokat tartalmazó fungicid és növekedésszabályozó szerek és eljárás tetrahidrofurán-2-il-metil-amin-származékok előállítására
7 194 554 8 kül, hogy a vegetatív növekedés észrevehetően megváltozna. Növekedés-szabályozók ezen kívül megváltoztathatják a növény összetételét, és ily módon jobb minőségű aratási termékek keletkeznek. Ily módon növelhetjük például a cukorrépa, cukornád, ananász és a citrusz-gyümölcsök cukortartalmát, vagy a szója vagy a gabona proteintartalmát. Lehetséges például a kívánt anyag, például cukornádban vagy cukorrépában a cukor lebomlásának késleltetése is az aratás előtt vagy után. Ezen kívül pozitív irányban befolyásolható szekunder növényi anyagok termelése. Példa lehet gumifák látex termelésének stimulálása. A növekedés-szabályozók hatására partenokarp gyümölcsök is képződhetnek.. Ezen kívül befolyásolhatják a virág nemét, azaz hogy porzós vagy termős virág keletkezzék. Elérhető a pollen sterilitása is, aminek hibridvetőmagvak termelésekor van jelentősége. A növény növekedése közben alkalmazva a növekedés-szabályozókat, azt is elérhetjük, hogy apikáldominancia kémiai megszüntetésével megnöveljük az oldalelágazást. Ez olyankor áll érdekünkben, ha meg akarjuk növelni valamely növény dugványainak a számát. De elérhetjük az oldalág növekedésének gátlását is, például a dohánynövényeknél vagy paradicsomnál. A növekedés-szabályozók hatása alatt úgy irányítható a növény levélállaga, hogy valamely növény levélhullása egy kívánt időpontban következzék be. Ilyen lombtalanítás akkor válik fontossá, amikor meg akarjuk könnyíteni például a szőlő vagy a gyapot mechanikai aratását, vagy hogy megadott időpontban, a növény átültetésekor csökkenjen a transzspiráció. A növekedés-szabályozók alkalmazásával megakadályozhatjuk a túl korai termés- vagy gyümölcshullást. Azt is megtehetjük azonban, hogy a gyümölcsvagy terméshullást — például gyümölcsök esetében — a kémiai vékonyítás értelmében bizonyos mértékben elősegítjük. Ily módon elkerülhető a termés mennyiségének egyes növényfajtáknál tapasztalt erős évenkénti ingádozása is. A növekedés-szabályozókat arra is alkalmazhatjuk, hogy az aratás időpontjában, kultúrnövények esetében csökkentsük a gyümölcsök leszakításához szükséges erőt, ily módon lehetővé téve a mechanikai aratást, illetve megkönnyítve a manuális aratást. A növekedés-szabályozók segítségével gyorsíthatjuk vagy lassíthatjuk az aratási termés érését, akár az aratás előtt akár utána. Ez azért is igen előnyös, mert ily módon optimálisan alkalmazkodhatunk a piac szükségleteihez. Néhány esetben, továbbá, javíthatjuk a növekedésszabályozók segítségével a termés vagy gyümölcs színét. A növekedés-szabályozók segítségével ezen kívül az érés idejének szabályozását érhetjük el, így megteremtve annak az előfeltételét, hogy például a dohány, paradicsom vagy kávé teljesen mechanikai vagy manuális aratását egyetlen munkamenetben lehessen végrehajtani. A növekedés-szabályozók alkalmazásával befolyásolhatjuk még a növény mag- vagy rügy-pihentetését, azaz az endogén évi ritmust, és így a növények, például az ananász vagy a kertészetekben a dísznövények olyan időpontban csírázzanak, rügyezzenek vagy virágozzanak, amikor rendes körülmények között ezt nem tennék. A növekedés-szabályozókkal azt is elérhetjük, hogy lassítsuk a rügyek kifakadását, a magvak csírázását, és így a fagyveszélyes vidékeken elkerüljük a késői fagyok okozta károsodást. A növekedés-szabályozók segítségével a növényekben még fagy-, sótartalom- és szárazságrezisztencia is indukálható. így a növény olyan területeken is termeszthető, ahol az egyébként nem volna lehetséges. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, permetporokká, szuszpenziókká, porokká, porozószerckké, habokká, pasztákká, oldható porokká, granulátumokká, aeroszolokká, szuszpenziós-emulziós koneentrátumokká, vetőmagporokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még polimer anyagokba töltött fíno nkapszulák és vetőmag-fedó'masszák, valamint égőtöltetek, így füstölőpatronok, -dózisok, -spirálok és egyebek, továbbá ULV-hideg- és meibg-ködképző készítmények formájában is. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékbny oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpérgálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként I vize t használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnaftalinok; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon itt olyan folyadékok értendők, amelyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmazállapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogénszénhidrogének, valamint bután, propán, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatómaföldet, vagy szintetikus kőliszteket, például magas diszperzitásfokú kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granule tumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így furészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poli(ox -etüén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikolétert, alkilszul fonótokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószer-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
