194535. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás fenilén-diaminok N,N'-dialkil-származékainak előállítására

3 194 535 4 niesteti. Az ott közöltek szerint a réz(II) - króm(lll)- oxid katalizátor aldehidek, ketonok, észterek és ami­­dok redukciójához használható fel. A katalizátor mó­dosításához felhasznált bárium(II)-oxid szerepe az, hogy megakadályozza a réz(II)-oxid komponens réz(i)-oxiddá redukálódását; ez a redukált forma ugyanis csak 300 ‘C-nál magasabb hőmérsékleteken fejt ki katalitikus aktivitást. Az idézett közlemények nem említik, hogy a rézkromit katalizátorok reduktiv alkilezéshez is felhasználhatóak (ennének. Annak is­meretében, hogy a rézkromit katalizátorok a karbo­­nilcsoport redukcióját katalizálják, arra számíthat­tunk, hogy a katalizátor jelenlétében a keton reagens alkohollá redukálódik, ami jelentős anya g vesztesé­gekhez vezet, sőt a kívánt főreakciót is gátolhatja. Ez a veszteségekhez vezető mellékreakció a 676 586 sz. szovjet szabadalmi leírásban ismertetett, vassal mó­dosított rézkromit katalizátor használatakor is végbe­megy, és a kívánt termék különféle melléktermékek­kel szennyezett állapotban képződik. Nem számíthat­tunk tehát arra, hogy a bárium(lI)-oxiddal módosí­tott rézkromit katalizátor jelenlétében igen nagy sze­lektivitással és hozammal állíthatunk elő igen tiszta N,N’ - dialkíl - fenilén - diaminokat. Végül felismertük, hogy az N,N’ - dialkil - fenilén- diaminokat 99 %-osnál nagyobb hozammal állíthat­juk elő akkor, ha a végtermék elkülönítése után az át nem alakult diaminokat, valamint az egyszeresen és kettőnél többszörösen alkilezett diaminokat visszacir­­kuláltatjuk a hidrogénező reaktorba. A találmány tárgya tehát javított eljárás az (I) álta­lános képletü N,N’ - dialkil - fenilén - diaminok elő­állítására — a képletben n és m 1 és 5 közötti egész számot jelent, azonban n és m összege legföljebb 7 lehet - o- vagy p - fenilén - diamin 3-7 szénatomos alfás ketonnal, réz(II)-oxidot és króm(IÜ)-oxidot tar­talmazó katalizátor jelenlétében 40-60 bar nyomá­son, 150—230 CC hőmérsékleten hidrogéngázzal vagy legalább 60 térfogati hidrogént tartalmazó hidro­gén-nitrogén gázclcggyel végzett katalitikus reduktív alkilezése és a végtermék desztillációs elkülönítése útján. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a reak­­cióta reakcióelegy össztömegére vonatkoztatva leg­alább 10 tömeg% (II) és/vagy (III) általános képletű SchiíT-bázis - a képietekben n és m jelentése a fenti- jelenlétében végezzük, 1 mól fenilén-diaminra vo­natkoztatva 4,5—8 mól 3 — 7 szénatomos alifás ke­tont használunk, 3-15 tömeg% bárium(Il)-oxiddal módosított, 40-55 tömeg% réz(II)-oxidot és 40-50 tömeg% króm(III)-oxidot tartalmazó katalizátort al­kalmazunk, és kívánt esetben a végtermék desztilláci­ós elkülönítése után az el nem reagált kiindulási feni­­lén-diamint, SchifT-bázisokat, valamint az egyszeresen és/vagy keltőnél többszörösen alkilezett.alki! - fenilén- diaminokat visszavezetjük a hidrogénező reaktorba. A (II) és/vagy (III) általános képletű Schiff-báziso­­kat a korábban már ismertetett módon állíthatjuk elő a megfelelő fenilén-diamin és keton kondenzációjával. A reakcióelegyhez előre elkészitelt Schiíí-bázist is hozzáadhatunk a kívánt (legalább 10 tömeg%-os) koncentrációban; előnyösebb azonban az a megol­dás, hogy a fenilén-diamint és a ketont megfelelő mennyiségű Schiff-bázis képződéséig hidrogénező ka­talizátor távollétében előreagáltatjuk, az így kapott, ketont, fenilén-diamint és Schíff-bázist tartalmazó leakcióelegybül lepároljuk a keton egy részét, majd ezt a reakcióelegyet vezetjük be a hidrogénező reak­torba, ahol lezajlik a reakcióelegyben levő fenilén­­diamin reduktív alkilezése (Schiff-bázis képződése és ezt követő redukció). Miként már közöltük, a reduk­tív aikiíezés során a Schiff-bázis mennyiségét nem szükséges pótolnunk. A reduktív alkilezés során a térsebességet célszerű­en 1—3 dm5 oldat/dm3 katalizátor, a gáz/foiyadék arányt pedig célszerűen 200- 1000 Ndm3/dm3 értékre állítjuk be. A redukció lezajlása után a reakcióelegyből desztíl­­lációval különítjük el a célterméket. Kívánt esetben az clőpárlalot — amely a rcagálallan fenilén-diamint és Schiff-bázisokat, valamint az egyszeresen alkilezett fenilén-diamint tartalmazza - és az utópárlatot - amely a kettőnél többszörösen alkilezett fenilén­­diamint tartalmazza - visszavezethetjük a hidrogé­nező reaktorba. Ezzel az intézkedéssel jelentősen nö­velhetjük a céltermék tisztaságát és hozamát. A talál­mány szerinti eljárással — visszacirkuláitatást alkal­mazva — a céltermékei 99 %-osnál nagyobb tiszta­sággal, 98-99 %-os hozammal kapjuk. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a követke­zők ;- az ismert módszerekhez viszonyítva 50-60 %­­kai csökken az alifás kcton-fclhasználás;- az eljárás olcsó, egyszerűen előállítható katalizá­tort igényel;- a célterméket igen nagy tisztasággal és hozam­mal kapjuk ;- nem képződnek környezetvédelmi vagy értékesí­tési szempontból nem kívánatos melléktermékek;- az alifás keton-felhasználás csökkenésével pár­huzamosan csökken az eljárás energiaigénye. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korláto­zása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertet­jük. A példákban említett katalizátorokat a leírás be­vezető részében idézett közleményekben leírt módon állítottuk elő. 1. példa 1 tömegrész p - fenilén - diamin és 8 tömegrész melil - etil - keton elegyét keverővei és vízzel hűtött konden­zátorral ellátott autoklávban forraltuk, és időről­­időre mértük a reagálatlan p - fenilén - diamin meny­­nyiségét. Amikor a p - fenilén - diamin körülbelül 1/3-a már Schiff-bázisokká alakult, a metil - etil - ketor körülbelül 10 tömeg%-át lepároltuk. A kapott, 75 tömeg% metil - etil - ketont, 11,5 tömeg% p - fenilén - diamint és 13,5 tömeg % Schiff-bázisokat tartalmazó oldatot báriummal módosított réz(II) - krómi III) - oxid katalizátorral (összetétel : 50 tömeg% réz(íl) - oxid, 45 tömeg% króm(IIf) - oxid, 5 tömeg% bárium-oxid) töltött reaktorba vezettük, ahol 50 bar nyomást és 190 °C hőmérsékletet tartottunk fenn. Ugyanide vezettük a végső frakcionálásnál kapott elő- és utópárlatot is a friss oldatra vonatkoztatva 2,5 tömeg% mennyiségben. A folyamatos üzemmódban vezeted reaktorban az oldat térsebességét 2,5 dm3 oldat/dm3 katalizátor/óra értékre, a gáz/folyadék arányt pedig 500 Ndm3/dm3 értékre állítottuk be. A redukcióhoz 75 térfogat% hidrogént és 25 térfo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom