194527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-fenoxi-benzil-[2-(4-alkoxi-fenil)-2-metil]-propil-éterek előállítására
5 194 52? 6 alkohol - származékra vonatkoztatva 0,5 — 50 rész, előnyösen 2 — 20 rész. Ha az oldószer mennyisége kevesebb, a reakciósebesség jelentősen csökken. Ha az oldószer mennyisége nagyobb, a reakciósebesség és a termelékenység csökken. Ami az alkalmazott bázist illeti, megemlíthetjük az alkálifém hidroxidokat, például a nátríurn-hídroxidot, kálium-hidroxidot vagy lítium-hidroxidot; az alkáljföldfém-hidroxidokat, például a kalcium-hidroxidot vagy a magnézium-hidroxidot; az alkálifém-hidrideket, például a nátrium-hidridet; az alkálifém-alkoholátokat, például a nátrium-metilátot, kálium-etilátot vagy kálium - tere - butilátot; az alkálifém-oxidokat, például a dinátrium-oxidot; az alkálifém-karbonátokat, például a kálium-karbonátot vagy a nátrium-karbonátot; a nátrium-amidot; a trietil-amint vagy a piridint. Egy mól 3 - fenoxi - benzilalkoho! - származékra vonatkoztatva 0,5-3 mól, előnyösen 1-2 mól bázist használunk. Ha a bázis mennyisége kevesebb, a konverzió rosszá válik. Ha a bázis menynyisege nagyobb, melléktermékek képződnek nagy mennyiségben és ezáltal a hozam csökken. Bázisként a nátrium-hidroxid vagy a kálium-hidroxid használata előnyös. Célszerű a bázis használata szilárd formában, mert a reakciósebesség nő és a hozam javul, ha szokásos formájú, szemcsés formájú vagy pikkelyes formájú vagy — egyes esetekben - finoman porított formájú bázist használunk. A reakciórendszer víztartalma legfeljebb 101%, előnyösen legfeljebb 3 V%, az eljárás kiindulási lépésénél használt oldószerre vonatkoztatva. Egyes esetekben hatásos toluollal vagy xilollal azeotróp dehidratálást végezni az eljárás során. Az éterezési lépést általában tehát a következőképpen hajtjuk végre: ami az (I) általános képletű vegyületeknek a (11) általános képletű vegyületekre vonatkoztatott arányát illeti, egy mól (II) általános képletű 3 - fenoxi - benzilalkohol - származékra vonatkoztatva 0,2-5 mól, előnyösen 0,4-2 mól (I) általános képletű 2 - (3 - halogén - 4 - alkoxi - fenil) - 2 - meti!- propil - halogenidet használunk. Ha a reaktánsok aránya nem a megadott tartományon belüli, akkor a reakciósebesség csökken és a melléktermékek képződése felgyorsul, miáltal a hozam csökken. Az (í) és a (II) általános képletű vegyületeket, egy bázist cs egy oldószert bemérünk egy reakcióedénybe, majd az elegyet 50 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti, előnyösen 80 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékletre melegítjük (ha a reakcióelegy forráspontja 200 °C fölötti, akkor 80 °C és 200 °C közötti hőmérsékletre melegítjük). A reakcióelegyet ezután ezen a hőmérsékleten 0,5 — 50 órán át, előnyösen 3-30 órán át melegítjük. Szobahőmérsékletre hűtés után az oldhatatlan szervetlen sókat kiszűrjük. Az oldószert a szűrletbői vákuumdesztillálással távolijuk cl. A maradékot vízzel mossuk és szárítjuk, amikor egy (III) általános képletű 3 - fenoxi - bcnzil- [2 - (4 - alkoxi - 3 - halogén - fenil) - 2 - metil] - propil- étert vagy 3 - fenoxi - bcnzil - [2 - (4 - alkoxi - 3,5- dihalogén - fenil) - 2 - metilj - propil - étert kapunk. A terméket vákuumdesztillálással vagy oszlopkromatografálással tisztítjuk és kívánt esetben átkristályosítjuk. (Hl) általános képletű vegyületként a 2 - fenil - 2 - metil - propilcsoport bcnzolgyürüjén halogénatommal egyszeresen helyettesitettek, például 3 - fenoxi - benzil - [2 - (3 - klór - 4 - alkoxi - fenil) - 2 - metil] - propil - éterek, 3 - fenoxi - benzil - [2 - (3 - bróm - 4- alkoxi - fenil) - 2 - metil] - propil - éterek vagy 3 - fenoxi - 4 - fluor - benzil - [2 - (3 - klór - 4 - alkoxi - fenil) - 2 - metil] - propil - éterek, vagy pedig a 2 - feni!- 2 - metil - propilcsoport bcnzolgyürüjén halogénatommal kétszeresen helyettesítettek, például 3 - fenoxi - benzil - [2 - (3,5 - diklór - 4 - alkoxi - fenil) - 2 - metil] - propil - éterek hasznosíthatók. Valamely előállítani kívánt (III) általános képletű vegvület az (1) és a (II) általános képletű vegyületek megfelelő megválasztásával állítható elő. A találmány szerinti eljárás végrehajtása szempontjából a (111) általános képletű monoklór-szubsztituált vegyületek különösen előnyösek, mert könnyen dehidrohalogénezhetők a (IV) általános képletű vegyületekké. Ezért az (I) általános képletű vegyületek közül különösen előnyösek a 2 - (3 - klór - 4 - alkoxi - fenil) - 2 - metil - propil- kloridok. A (III) általános képletű vegyületeket tehát a találmány értelmében dehidrohalogénezéssel alakítjuk - célszerűen katalitikus hidrogénezési műveletben - a megfelelő (IV) általános képletű vegyületté. A találmány szerinti eljárás során a (IV) általános képletű vegyületeket a (III) általános képletű vegyületekből például katalitikus hidrogénezéssel ; redukálószerrel, például lítium - aluminium - hidriddel végzett hidrogénezéssel, vagy pedig egy fémmel egy aprotikus poláros oldószerben végzett dchalogénezéssel állíthatjuk elő. Ezek közül a hidrogénezési módszerek, különösen a katalitikus hidrogénezési módszerek ipari szempontból a leginkább előnyösek. A katalitikus hidrogénezési módszer szerint egy (IV) általános képletű vegyület például a következőképpen állítható elő : Valamely (III) általános képletű vegyületet hidrogénnel reagáltatunk, adott esetben bázis és oldószer, illetve kötelezően katalizátor jelenlétében egy adott hőmérsékleten atmoszferikus vagy megemelt nyomáson. Ezt követően egy (IV) általános képletű vegyületet a reakcióelegy bői egy alkalmas módszerrel elkülönítünk. Bázisként e célra például alkálifém-hidroxidokat, -karbonátokat, -acetátokat vagy alkoholátokat, így például kálium-hidroxidot, nátrium-hidroxidot, kálium-karbonátot, nátrium-karbonátot, nátrium-acetátot vagy nátrium-metilátot; alkáliföldfém-hidroxidokat, így például kalcium-hidroxidot; vagy alifás, aromás vagy heterociklusos bázisokat, így például trietilamint, etilén-diamint, dietil-anilint, piridint vagy 1,5 -diaza - biciklo(5.4.0)undec - 5 - ént (rövidítve: DBU) használhatunk. Ezek közül az alkálifém-hidroxidok az előnyösek. Különösen gazdaságossági szempontból a nátrium-hidroxid előnyös. A bázis mennyisége széles határok közölt változhat. Általában egy mól (III) általános kcpletü vegyidéire vonatkoztatva 0— 10 mól, előnyösen 1 — 6 mól bázist használunk. Ha a reagáltatást oldószerben hajtjuk végre, a vízen túlmenően oldószerként használhatunk alkoholokat, például metanolt ; több-bázisú alkoholokat, például etilén-glikolt; ecetsavat; acetátokat vagy más szerves oldószereket. A szerves oldószerek felhasználhatók vízzel alkotott elegyük formájában is. Különösen előnyös a víz és a metanol elegye. Az oldószer mennyiségét egy térfogatrész (111) általános képletű kiindulási 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
