194516. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nyomdai másolóeredetik célszámítógépes generálására fényszedő rendszerekben

1 194 516 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nyom­dai másolóeredetik célszámítógépes generálására fényszedő rendszerekben, amely kapcsolási elren­dezésben vezérlő egységre nyomdailag szedett szö­veggel feltölthető szövegtár, nyomdai jelek képeivel feltölthető karaktertár és karaktertár címtáblázat csatlakozik. A ma használatos nyomdatechnikában a máso­lóeredeti hordozója a nyomdai műveletek egy ré­szében fényképészeti film, amelyet többnyire fény­­szedéses eljárással állítanak elő. A korszerű fényszedési eljárással készült, másoló­­eredetiként felhasznált filmeken az alakzatok a di­gitális feldolgozás következtében képpontokból állnak össze. A képpontok átmérője általában ki­sebb 50 pm-nál, és a szomszédos pontok oly közel esnek egymáshoz, hogy szabad szemmel nézve ösz­­szemosódnak, és a rajzolt alakzatokat egyenletes fedettséggel jelenítik meg. A film exponálása katód­­sugárral vagy lézersugárral történik és az egyidejű­leg működő sugarak száma nem feltétlenül egy. A találmány szerinti berendezés a digitálisan ve­zérelt fényszedő levilágítók számára előállítja a má­solóeredeti digitalizált formáját a kiszedett szöveg számítógépesen kódolt leírása és a karakterek digi­tálisan rögzített képe alapján. A digitalizált máso­lóeredeti a levilágítással egyidőben készül oly mó­don, hogy a másolóeredeti egy-egy előkészített részlete - ami lehet egy vagy több képpontsor — a levilágítóba kerül adatként, ahol a sugár vagy sugarak a filmen való végigpásztázással folyamato­san exponálják. A hagyományos fényszedésnél a karakterek képe fémlapokba van vágva, ezek az úgynevezett matri­cák. A matricákat víllanócsővel vetítik a fényérzé­keny anyagra. Ez a megoldás korlátot szab a telje­sítmény növelésének, és a képminőség javításának, mert a mechanikai konstrukció nehézkes és a kü­lönböző méretű betűk különböző fényteljesítmé­­nyü megvilágítást igényelnek. A harmadik és ne­gyedik generációs digitális elven működő fény­szedőgépek sokkal megbízhatóbbak. Az előbbinél katódsugárral, az utóbbinál lézersugárral rajzol­nak. A katódsugaras megoldásnál a berendezésen belül analóg vezérlő hozza létre a beolvasott kódok alapján a betűképeknek megfelelő katódsugárelté­­rítést, beleértve a jelek elektronikus változtatását, azaz bontását, összenyomását, sűrítését stb. Kép­korrektor tartja linearitásban a rajzoló pont mére­tét, fényerejét, valamint eltérítését. A képernyőn megjelenő betüképeket lencserendszer vetíti a film­síkra. A katódsugárcsöves berendezések hátránya a lézeres levilágítókkal szemben a gyengébb képmi­nőség és a kisebb képméret. A lézersugár éles kon­­túrú rajzot ad, a fényintenzitás alkalmasan beállít­ható a fotótechnikai eljáráshoz és a sugáreltérítés linearitása nagy eltéritések esetén is megmarad. A sugár a képméret teljes szélességében, pontsoron­ként fut végig a fényérzékeny anyagon. A sugár vagy sugarak egyszeri végigfutásának nyomvonalát szkennek hívjuk. A találmáhy azon a felismerésen alapszik, hogy a levilágítás ütemének megfelelő gyorsasággal szkenneléses módszerrel lehetséges előállítani a pásztázó sugarak modulálásához szükséges adatve­zérlést. A szkénék hossza a képméret teljes szélessé­gével egyezik meg, ezért a szken adathalmaza a 5 szken által metszett karakterek vagy egyéb minták azon részletéből tevődik össze, amelyet a szken le­fed. Ez a szkeneléses megoldás kiküszöböli a katód­sugaras betűnkénti rajzolás hátrányait, amelynél a sugarak sűrűn előforduló pozicionálása és üres fu- 10 tása a pontatlanságok halmozódása miatt a kép torzulását és a rajzolási minőség romlását eredmé­nyezik. A teljes szélességben, nem betűnként törté­nő szkenelési megoldásnál a sugarakat szkénénként csak egyszer kell új helyre pozicionálni és a szken 15 lerajzolása folyamatos és egyenletes. A találmánynak az a lényege, hogy a vezérlőegy­ség szken-processzor, amely szken-processzor vára­kozási listával van kétirányú kapcsolatban, továb­bá a szken-processzor kimenete közvetlenül vagy 20 közvetve szken-automatára van kötve és a szken­­automata kimenete szken-memóriára csatlakozik, míg a szken-memória kimenete közvetlenül vagy kimeneti egységen keresztül a kapcsolási elrendezés _5 kimenetére van kötve. A találmányt részletesebben az ábrán bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának blokkvázlatát 3Q szemléltetjük. Az ábra szerinti 1 szövegtár, 2 rendező táblázat, 3 karaktertár és 4 karaktertár címtáblázat olyan vezérlő egységre vannak köt ve, amely vezérlő egy­ség a találmány szerint 5 szken-processzor. Az 5 35 szken-processzor 6 várakozási listával van kétirá­nyú kapcsolatban. Az 5 szken-processzor egy má­sik kimenete közvetlenül vagy 7 bufferen keresztül 8 szken-automatára csatlakozik, amely 8 szken­­automata kimenete 9 szken-memória bemenetére 40 van kötve. A 9 szken-memória kimenete a kapcso­lási elrendezés kimenete vagy a 9 szken-memória kimenete 10 kimeneti egységre csatlakozik és a 10 kimeneti egység kimenete a kapcsolási elrendezés kimenete. 45 A kapcsolási elrendezés a következőképpen mű­ködtethető : A kapcsolási elrendezés alapvetően „pipeline” azaz csővezeték struktúra szerint épül fel, tehát az adatfeldolgozó egységek és az adattárak egymás- 50 után vannak láncba fűzve. A feldolgozó egységek egy idejűleg más-más adatcsomagon dolgoznak, és az adatokat egymásnak a lánc mentén adják to­vább. Egy adatcsomag célszerűen egy szkenre vo­­natkozó adatot gyűjt össze. Az adatáramlás irányát 5b nyilak jelölik az ábrán. Az elrendezésen alapuló berendezés két adatbá­zisra támaszkodik. Egyrészt a kiszedett szöveg szá­mítógépesen kódolt leírására, másrészt a felhasz- 60 nált jelkészlet digitalizált formájára. Az előző az 1 szövegtárban, az utóbbi a 3 karaktertárban áll ren­delkezésre a berendezés működésének elindítása­kor. A kiszedett szöveg számítógépesen kódolt leírása 65 az alábbi információkat tartalmazza: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom