194510. lajstromszámú szabadalom • Szerszám üreges munkadarabok magasság irányú méretrevágására

1 194 510 2 3 kisebb átmérőjű szakasz között 4 nyomófelület van kialakítva. A 4 nyomófelület az 1 bélyeg hossz­­tengelyével 45°-os szöget zár be. A szerszám sajtológépbe van erősítve. Az 1 bé­lyeg a medvéhez csatlakozik az alsó rész pedig a 9 5 gépasztalra van rögzítve. A 9 gépasztal és a 7 alap­lap között rugalmas betétlap van elhelyezve. A 6 vágólapban iévő 15 felső fészekben helyezke­dik el a 10 feladó, melyet a 11 feladócsap támaszt. A 6 vágólap és a 7 alaplap között 14 lap van, amely 10 a 15 felső fészeknél nagyobb átmérőjű 16 alsó fész­ket tartalmaz. Ebben a 7 alaplapra támaszkodó 13 kiegyenlítő rugóval nyomott 12 rugótámasztó gyű­rű helyezkedik el. Ez a 12 rugótámaszíó gyűrű fel­ütközik a 6 vágólap aljára. 15 Az 5 munkadarab elmozdulását a 13 kiegyenlítő rugó összenyomódása teszi lehetővé. Ez biztosítja, hogy vágáskor az 1 bélyeg által lenyomott anyag­­mennyiség ne a fal zömülése és az egész alkatrész deformálódása révén tűnjön el, mert ez a palást és 20 a fenék hullámosodását okozza. A 13 kiegyenlítő rugó előfeszítő ereje szorítja a 12 rugótámasztó gyűrűt a 6 vágólap aljára. Ez az előfeszítő erő nagyobb kell legyen, mint az 1 bélyeg osztott szakaszai közötti rugó ereje, azaz mint az 1 ezen részek teljes összenyomódásához szükséges erő. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy az 1 bélyeg 4 nyomófelülete elvégezze a munkadarab felső részé­nek kúposítását, illetve kihajlítását és a méretrevá- 3Q gást. Ugyanakkor természetesen a 13 kiegyenlítő rugó előfeszítő ereje kisebb kell legyen, mint az 5 munkadarab kúposításához szükséges erő. A rugó­erőt felülről az is korlátozza, hogy a munkadarab palástja vagy feneke ne hajoljon ki az alakítás so- 35 rán. Miután az 5 munkadarabot elhelyeztük a 6 vágó­lapban lévő fészekben, az i bélyeg elindul lefelé. Mozgása során az 5 munkadarabot a 10 feladóval együtt betolja a 6 vágólap 15 felső fészkébe egészen 40 addig, amíg a 10 feladó alsó határoló lapja a 12 rugótámasztó gyűrűn felütközik. Ezt a helyzetet ábrázolja a 2. ábra. Ahogyan az 1 bélyeg továbbhalad, a 3a és 3b részek egyre közelebb kerülnek, majd felütköznek 45 egymáson, a 3c szár pedig a 2 nagyobb átmérőjű szakaszba süllyed be Eközben az 5 munkadarab, amely már előzőleg besüllyedt a 6 vágólap üregébe és feltámaszkodott a 10 feladó felületére, vágásra kész állapotban van. Ebben a helyzetben — ahogy 50 ez a 2. ábrán látszik — az 5 munkadarab a 10 fel­adóba k távolságba süllyed be. A művelet további részét a 3. ábra alapján ismer­tetjük. A vágás folyamán a 4 nyomófelület az 5 munkadarab levágandó részét kifele dönti, majd 55 rányomja a 6 vágóélre és kifelé folytatja. Az 5 munkadarab ekkor úgy ül a 6 vágólap 15 felső fészkében, hogy a 6 vágólap felső síkja pontosan a k magassági mérettel van egyvonalban. A 6 vágóla­pot határoló 6’ vágóéi a ráhajlított perembe foko­­zatosan behatol. Az 1 bélyeg ezután továbbhalad lefelé és a 4 nyomófelület rápréseli az 5 munkada­rab szélét a 6 vágólap 6’ vágóélére, ahogy ez a 3. ábrán látható. 65 A 4 nyomófelület és a 6’ vágóéi közé beszorult lemez képlékenyen alakulni kezd és megkezdődik a tulajdonképpeni levágás. Az anyag mintegy 2/3 része kifelé áramlik, ugyanakkor a lefelé haladó 1 bé yeg maga előtt tolja az 5 munkadarabot. Az 5 munkadarab elmozdulását a 13 kiegyenlítő rugó összenyomódása teszi lehetővé. Közben a falvas­­tagság maradék 1/3 része beáramlik a 13 kiegyenlí­tő rugó összenyomódásakor keletkezett térbe és így az 1 bélyeg által lenyomott anyagmennyiség nem a fal zömülése és az egész alkatrész deformálódása révén tűnik el. Az ehhez szükséges x elmozdulás mértéke az 5 munkadarab s falvastagságának 0,25- 1,3 része. Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti berendezés legfőbb előnye a hagyományos, mereven felütköző szerszámokkal szemben, hogy lehetőséget ad vágás közben a munkadarab leszorí­tására és egyidejűleg tengelyirányú elmozdulására, amivel a munkadarabok nemkívánatos deformá­ciója elkerülhető. Ezen túlmenően a vágás is sorja­­mentesebb, mint a hagyományos megoldásoknál. A "alálmány szerinti berendezésben — ellentétben a korábbi megoldásoknál — a vágás műveletében fontos szerepet játszanak az egymással szemben dolgozó rugók, amelyeknek egymáshoz viszonyí­tott megfelelő beállítása a találmány egyik alapvető jellemzője. Természetesen a bemutatott kiviteli példa csupán egy a lehetséges változatok közül, amelyek a csatolt igénypontok oltalmi körén belül megvalósíthatók. Szabadalmi igénypontok 1. Szerszám üreges munkadarabok, elsősorban húzással, mélyhúzással vagy hideg folyatással létre­hozott csészék vagy hüvelyek magasságirányú méretretvágására, amely két részből áll, ahol az egyik szerszámrész olyan bélyegként van kialakít­va, amelynek felső, nagyobb átmérőjű és alsó, ki­sebb átmérőjű szakasza van, amelyek között a bé­lyeg hossztengelyével szöget bezáró kúpos nyomó­felület van, kisebb átmérőjű szakasza két részből : alsó részből és felső részből áll, amelyek egymáshoz képest tengelyirányban rugó ellenében elmozdítha­­tóan vannak kialakítva, a másik szerszámrészben vágólap van, amely a munkadarabot befogadó, a bélyeggel egytengelyű, a bélyeg kisebb átmérőjű szakaszánál nagyobb, nagyobb átmérőjű szakaszá­nál kisebb átmérőjű, feladóval ellátott és vágóéllel határolt felső fészket tartalmaz, a szerszám két része pedig a bélyeg, illetve a vágólapban lévő fé­szek hossztengelye mentén egymáshoz képest el­­mozdíthatóan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a felső fészek (15) alatt olyan alsó fészek (16) van kialakítva, amelynek átmérője nagyobb, mint a felső fészeké (15) és amelyben olyan kiegyenlítő rugó (13) van, amelynek előfeszítő ereje nagyobb, mint a bélyeg (1) kisebb átmérőjű szakasza (3) alsó részének (3a) és felső részének (3b) teljes összenyo­másához szükséges erő. 2 Az 1. igénypont szerinti szerszám, azzal jelle­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom