194508. lajstromszámú szabadalom • Érdesítő zománc készítmény kiégetés után fém hordozóhoz a poli (tetrafluor-etilén) tapadásának biztosítására és az ilyen érdesítő réteget tartalmazó zománcozott edény

1 194 508 2 A találmány tárgya speciális, kiégetés után a fém hordozóhoz a poli-(tetrafluor-etilén) tapadását biz­tosító érdesítő zománc készítmény, valamint az ilyen érdesitő zománcréteget tartalmazó edény. A háztartásokban ma már egyre elterjedtebben alkalmazzák a poli-(tetrafluor-etilén) (továbbiak­ban PTFE) bevonatú sütő-főző edényeket. Az edé­nyek belső bevonata általában három rétegből áll : a fémlemezhez egy alapzománcréteg, ehhez egy közbenső réteg, majd a poli-(tetrafluor-etilén) réteg tapad. A közbenső réteg szerepe, hogy elősegítse a PTFE és az alapzománcréteg kellő tapadását, így a használat közben a PTFE réteg az erős mechani­kai és hőigénybevételnek ellen tudjon állni. Az alapzománcréteget azért kell felhordani a fém­lemezre, mert a PTFE önmagában nem gátolja meg az edény anyagát képező fém korrózióját, ill. nem tapad kellőképpen az alapfémhez. Az 53.88082. sz. japán közrebocsátott szabadal­mi bejelentés szerint az alumínium alapfémre köz­vetlenül egy kerámia réteget visznek fel plazmaszó­rással, közbenső zománcréteget nem alkalmaznak. Az eljárás meglehetősen költséges, bonyolult, és acéllemez esetén a vas korróziója miatt nem alkal­mazható. A 895.323. sz. belga szabadalmi leírás szerint alumínium alapfémre hagyományos alapzománcot vittek fel, majd a második, megfelelően érdes felüle­tet rozsdamentes ötvözet, ill. fém molibdén plazma­szórással állították elő. Az eljárás különleges, költ­séges, inkább csak egyedi berendezések javításánál alkalmazzák. A 83.02235. sz. francia szabadalmi bejelentés öntöttvas bevonását írja le. A hagyományos alapo­zórétegre egy legalább két komponensből álló spe­ciális közbenső kerámia réteget visznek fel. Az egyik komponens egy igen alacsony lágyuláspontú anyag, a másik egy magas olvadáspontú, főként timföldet tartalmazó tűzálló anyag. A beégetés hő­foka a két komponens olvadáspontja közé esik. így a puhább komponens biztosítja a rétegnek az alap­zománchoz való tapadását, míg a magas olvadás­pontú, meg nem olvadt részek biztosítják a megfe­lelő érdességet, ami a PTFE tapadását segíti elő. Az eljárás hátránya, hogy az acéllemezek hagyomá­nyos zománcozási technológiájával acéllemezre ne­hezen alkalmazható, a beégetés hőmérséklet-inter­valluma igen szűk, ezért a technológia igen kényes, továbbá a felületén szakadások jelentkeznek. Az 1.303.319. sz. nagy-britanniai szabadalmi le­írás szerint acéllemezeket szabad kvarcot vagy fé­met nem tartalmazó üvegzománc réteggel vonjk be, majd 800 —810 °C hőmérsékleten kiégetik. A zo­máncréteg megolvadt fázisa tapad az alaphoz, az érdesítést pedig az adalékolt meg nem olvadt föld­­pát szemcsék biztosítják. Alapzománc réteget nem kell feltétlenül alkalmazni. Az eljárás hátránya, hogy a felületen szakadások jelentkeznek a kiégetés után, továbbá a földpátok magas alkáliatartalma zavarja a zománciszap felvitelét. A beégetési inter­vallum itt is igen szűk. Az 1.241.647. sz. nagy-britanniai szabadalmi le­írás szerint az alapzománcrétegre a PTFE tapadá­sát elősegítő rétegként alumínium-szilikát tartalmú kianitot és/vagy mullitot tartalmazó porózus kerá­miai éteget visznek fel. Az eljárás legfőbb hátránya, hogy az égetés során nem kapnak összefüggő felü- 5 letet, a bevonaton szakadások jelentkeznek. Kísérleteink során célunk az volt, hogy egy olyan érdesített felületet eredményező réteget alakítsunk ki a hagyományos acéllemez zománcozási techno­lógiák alkalmazásával, mely szakadásmentes felü- 10 letet és a PTFE megfelelő tapadását biztosítja. Meglepő módon azt találtuk, hogy a fenti kívá­nalmak maradéktalanul teljesülnek, ha a hagyomá­nyos érdesítő zománcrétegben érdesítő kompo­nensként finom szemcseeloszlású, előnyösen 15 0,045 mm alatti szemcseméretű égetett agyagot, előnyösen palalisztet vagy samottot, ill. zeolitot, perlitet vagy ezek keverékét alkalmazzuk. A hagyományos érdesítő zománcréteg összetéte- 2Q le a következő: fritt érdé ütő anyag állító anyag 25 adott esetben alapzománc fritt kvarc 100 tömegrész 20-120 tömegrész 0,2 - 3 tömegrész 10 — 80 tömegrész 60- 120 tömegrész. Fiittként bármilyen, acéllemezekre, élelmiszerrel 30 érintkező felületek esetén alkalmazható transzpa­rens fritt megfelelő. Funkciója az üveges fázis biz­tosítása. Alapzománcként bármilyen, acéllemezekre álta­lánosan alkalmazható fritt megfelelő, célszerűen a 35 tárgyhoz előzőleg már felhasznált alapzománcot kell alkalmazni. Funkciója az üveges fázis biztosítása, továbbá az alapréteg és a hordozó réteg közötti erős kötés el­érése . 40 Állító anyagként például kálium-karbonátot, nátrium-aluminátot, nátrium-nitritet, kálium­nitrátot stb., ill. ezek keverékét alkalmazunk. A hagyományos érdesítő zománcrétegben alkal­mazható komponensek minősége az adott területen 45 jártas szakember számára jól ismert. A találmány szerinti érdesítő zománc készít­ményt úgy állítjuk elő, hogy a fentiekben ismerte-, tett komponenseket összekeverjük és homogénné őröljük. 50 A találmány szerinti sütő-főző edény belső falán alapzománcot, érdesítő zománcréteget és poli­­(tetrafiuor-etilén) bevonatot tartalmaz. Az alapzo­mánccal előnyösen az edény teljes felületét bevon­juk, kívülről fedőzománcréteget is alkalmazha­­tunk Az alapzománcot előnyösen 780 — 830 °C kö­zött égetjük ki, majd ismert módszerekkel (pld. mártás, fújás) felhordjuk a találmány szerinti érde­sítő zománcréteget előnyösen 50-120 p, legelő­nyösebben 50 — 60 p vastagságban. Az érdesítő zo- 60 máncréteget 780-830 °C hőmérsékleten égethet­jük 1 i, kívánt esetben az edény fedőzománcrétegé­vel egyidejűleg. A beégetett érdesítő réteg felületi érdessége 5-25 p. Ezután az általánosan ismert eljárások 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom