194495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatóanyagleadást biztosító gyógyászati készítmény előállítására

3 194495 4 sát a pórusképző anyag és a polimer arányának változ­tatásával, a pórusképző anyagok és a bevonat vastagsá­gának kombinálásával úgy szabályozhatjuk, hogy a kü­lönféle követelményeknek megfeleljen. A paramétere­ket gyakran előnyösen úgy választjuk meg, hogy a be­vonatnak olyan tulajdonságokat kölcsönözzenek, me­lyek a hatóanyag-konstans, azaz 0-rendű felszabadulá­sát teszik lehetővé. A találmány szerinti eljárásban használt bevonó­­elegyben lévő filmképző polimer anyagként olyan gyó­­gyászatilag elfogadható filmképző polimereket alkal­mazhatunk, amelyek vízben lényegében oldhatatla­nok, de szerves oldószerekben - például ketonokban - oldódnak. A fenti polimerek például cellulóz-szárma­zékok, akril-polimerek, és más, nagy molekulatömegű polimerek, így etil-cellulóz, cellulóz-acetát, cellulóz­­propionát cellulóz-butirát, cellulóz-valerát, cellulóz­­acetát-propionát, poli(vinil-acetát), poli(vinil-formál), poli(vinil-butirál), sesquifenil-sziloxán polimerjei, po­­li(metil-metakrilát), polikarbonát, poliészter, kuma­­ron-indén-polimer, polibutadién, vinil-klorid-vinil­­acetát kopolimer, etilén-vinil-acetát kopolimer és vi­­nil-klorid-propilén-vinil-acetát terpolimer lehetnek. Az alkalmazott polimer filmek lágyítószert is tartal­mazhatnak. Lágyítószerként például triacetint, acetile­­zett monoglicerideket, repceolajai, olívaolajat, szezám­olajat, acetil-tributil-citrátot, acetil-trietil-citrátot, gli­cerint, szorbitot, dietil-oxalátot, almasav-dietil-észtert, dietil-fumarátot, dietil-szukcinátot, dietil-malonátot, dioktil-ftalátot, dibutil-szebacetátot, trietil-citrátot, tri­­butil-citrátot, glicerin-tributirátot, polietilénglikolt, propilénglikolt, és a fenti vegyületek elegyeit használ­hatjuk. Különösen előnyös, ha lágyítószerként acetil­­tributil-citrátot, polietilénglikolt, ricinusolajat vagy gli­­cerin-triacetátot használunk. A lágyítószer mennyisége 0,1 és 4 tömeg % között változhat, a bevonatképző folyadék mennyiségére vo­natkoztatva. A pórusképző anyag bármely, a kívánt gyógyászati hatással rendelkező, gyógyászatilag elfogadható olyan anyag lehet, amely megfelel az alábbi követelmények­nek. A) ha a bevonást szuszpenzióval végezzük 1. vízben (gyomor-bél-nedvekben) oldódik, 2. a bevonási eljárásban használt szerves oldószerek­ben - például acetonban, metil-etil-ketonban - gyakorlatilag oldhatatlan, 3. részecskemérete 0,5-100 pra; B) ha a bevonást oldattal végezzük 1. vízben (gyomor-bél-nedvekben) oldódik, 2. a bevonási eljárásban használt szerves oldószerek­ben - például acetonban, metil-etil-ketonban - lé­nyegében oldódik, 3. részecskemérete 0,5-100 //m; azzal a megkötéssel, hogy a fenti A) és B) pontban jellemzett pórusképző anyag gyógyászatilag hatástalan mennyiségű kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, mag­­nézium-citrát, magnézium-oxid, nátrium-hidrogén­­karbonát, kálium-hidrogén-karbonát, tetraetanolamin, propionsav, szorbinsav, szalicilsav, cellulóz-acetát-fta­­lát, kálium-klorid és nátrium-klorid jelentése kizárt. A találmány szerinti eljárásban számos bevonatot használhatunk. A gyártási eljárást és azt a tényt tekin­tetbe véve, hogy az élő szervezetben a bevonat számos tényező - eltérő pH-k hatása, eltérő enzim-mozgé­konyság a bélben - hatásának ki van téve, érthető, hogy bizonyos filmképző polimerek megfelelőbbek, mint a többiek. Tapasztalataink szerint a vinil-acetát és vinil­­kbrid kopolimeijével jó eredmények érhetők el. Má­sik, különösen előnyösen alkalmazható polimer egy 80-95 tömeg% poli(vinil-klorid)-ot, 1-19 tömeg% poli­­(vinil-acetát)-ot és 1-10 tömeg% poli(vinil-alkohol)-t tartalmazó terpolimer. A gyógyszerhatóanyagból álló pórusképző anyag mennyisége a kezdetben szükséges hatóanyag-kon­cé ntrációtól függ. A magban lévő hatóanyag lassú fel­­síabadulásának biztosítása érdekében gyakran olyan anyagot is kell tartalmaznia a pórusképző anyagnak, amely vízben oldódik, megfelel a fenti követelmények­nek, gyógyászatilag elfogadható, de az alkalmazott ír ennyiségben gyógyászatilag hatástalan. A póruskép­ző anyag összes mennyisége a polimerhez viszonyítva a; adott polimertől és a kívánt gyógyszerfelszabadulási sebességtől függ. A pórusképző anyagban kívánt eset­ben jelenlévő, inaktív anyag például szaccharóz, po­lit vinil-pirrolidon) vagy polietilénglikol lehet. Ha poli­­rr érként poli(vinil-acetát)-poli(vinil-klorid) kopoli­­m ért vagy poli(vinil-acetát)-poli(vinil-klorid)-poli(vi­­n l-alkohol) terpolimert használunk, a pórusképző anyag összes mennyiségének aránya a polimerhez vi­szonyítva célszerűen 0,1 és 20, előnyösen 1 és 5, még előnyösebben 1,3 és 3 között változik. A bevonófolyadékot az alábbi módon állítjuk elő. A polimert - amely előnyösen 80-95 tömeg% po­lit vinil-klorid)-ból (PVC), 1-19 tömeg% poli(vinil-ace­­tát)-ból (PVAC) és 1-10 tömeg% poli(vinil-alkohol)­­ból (PVOH) álló terpolimer lehet - oldószerben, például acetonban, metil-etil-ketonban, vagy aceton és elanol, aceton és metilén-klorid elegy ében, vagy egyéb hasonló oldószerben oldjuk. A gyógyászatilag hatásos anyagból és adott esetben más, inaktív anyagból álló pórusképző anyagot vagy golyós malomban szárazon, vagy üveggyöngy-malom­ban nedvesen őrölve meghatározott szemcseméretre, előnyösen 0,5-100 pm szemcseátmérőjűre aprítjuk. A re szecskéket oldószerben vagy oldószerek elegyében - például a fent említett oldószerekben - diszpergáljuk, majd a polimer oldatával összekeverve bevonó-folya­­d ikot kapunk. A tabletta súlyától és felületétől függően a bevonat tömege tablettánként 10 és 170 mg, a bevonat vastagsá­ga 25 és 300 pm, előnyösen 50 és 200 pm között változ­hat. A találmányt közelebbről - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi példák segítségével ismertetjük. Az 1-3. példák szerinti készítményben a magban és a be­vonatban lévő hatóanyag azonos. 1. példa Fenil-propanolamin 75 mg Tabletta: fenil-propanolamin 50 mg poli(etilén-oxid) 6000 60 mg szaccharóz M szitált 72,6 mg poli(vinil-pirrolidon) 5 mg magnézium-sztearát 2 mg etanol A komponenseket a magnézium-sztearát kivételé­vei összekeveijük, etanollal megnedvesítjük, majd szá­rítjuk. A száraz port összekeveijük a magnézium­­sí tearáttal, és a keveréket tablettává préseljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom