194474. lajstromszámú szabadalom • Aril-alkin- vagy alkénsav-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás ilyen vegyületek előállítására

1 194 474 2 Pd/BaS04 jelenlétében végezzük, Előnyös, ha ka­talizátorméreg is jelen van, hogy az olefinkötés további hidrogénezését megakadályozzuk. A (II)—(IV) általános képletű kiindulási vegyü­­leteket ismert eljárások szerint állítjuk elő. így péí- 5 dául a (IV) általános képletű vegyületeket előállít­hatjuk a megfelelő foszfin, foszfonát vagy foszfit és egy w-halogén-amid reakciójával. A (III) általá­nos képletű vegyületet előállíthatjuk a ketál-gyűrű hidrolízisével. 10 A karboniltartalmú (III) általános képletű vegyü- ; leteket a megfelelő alkohol, például piridinium- ! -klór-kromát oxidálásával állítjuk elő. A (II) általá­nos képletű vegyület savcsoportját például az észter­csoport hidrolízisével állítjuk elő, amely észter- 15 csoportot viszont az ismert Witting-reakcióval, pél­dául aldehid és (etoxi-karbonil)-metilén-trifenil­­-foszforán alkalmazásával állítunk elő. Az alkoholo­kat, amelyekből a (III) általános képletű vegyülete­ket állítjuk elő, O-csoportján védett w-halogén­­-alkoholok és fenil-acetilén, fenil-butadién vagy fenil-butanin reakciójával nyerjük. Védőcsoportként alkalmasak például a tetrahídro-piranil-csoport,; amelynek eltávolítását a reakció lejátszódása után' dihidro-piránnal savkatalizátor jelenlétében végez­zük. A (III) általános képletű vegyületek előállításá­hoz szükséges alkoholokat előállíthatjuk a (XV) általános képletű vegyületek — a képletben L jelen­­tése lehasadó csoport, előnyösen jód- vagy bróm­­atom - és (XVI) általános képletű vegyület, elő­nyösen palládium katalizátorral katalizált reakciójá­val. A találmány szerinti (b) ejárásváltozatot nem 35 alkalmazzuk, ha a kívánt végtermék előállításához olyan kiindulási anyag lenne szükséges, amelynek (III) általános képletében a CZO csoportban Z jelentése halogénatom. A találmány szerinti eljárással előállított (I) álta- 40 lános képletű vegyületeket hatóanyagként alkalmaz­hatjuk arthropodák elleni inszekticid és akaricid készítményekben. A találmány szerinti készítmények lehetnek pél­dául oldatok, spray-k, lakkok, habok, porok, vizes 45 szuszpenziók, paszták, gélek, samponok, zsírok, éghető anyagok, nedvesíthető porok, granulátumok, ; aeroszolok, emulgeálható koncentrátumok, olajos szuszpenziók, olajos oldatok, nyomás alatti készít­mények, impregnált szerek és önthető készítmé- 50 nyék. Az oldatokat önmagukban nem használjuk, hanem vízzel hígítjuk és merítőfürdőt készítünk belőlük. A spray készítmények kézi vagy gépi úton egyaránt felvihetők és alkalmazhatók nagy térfogatú vagy ULV készítmények formájában is. A vizes 55 szuszpenziókat a merítőoldatokhoz és spray készít­ményekhez hasonlóan alkalmazzuk. A porkészít­ményeket porozószerkezetek útján vagy megfele­lően kialakított perforált zsákokba töltve és például fához - amelyhez az állat hozzádörzsölődhet - ki- 60 kötve juttatjuk a kívánt helyre. A pasztákat, sam­ponokat, zsírokat vagy kézzel hordjuk fel, vagy át­itatunk velük valamilyen alkalmasan megválasztott inert anyagot, amelyhez ha a fertőzött állat hozzá­dörzsölődik, a készítmény a bőrére jut. Az önthető készítményeket kis tételekben, közvetlenül az álla­tokra öntve alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárással előállított (I) álta­lános képletű vegyületekből egyaránt készíthetők közvetlenül felhasználható vagy hígítható készítmé­nyek. Mindkét típusú készítmény esetében a ható­anyagot egy vagy több hordozóanyaggal vagy hígító­anyaggal keverjük el. A hordozóanyag lehet szilárd, ; cseppfolyós vagy gáz alakú, vagy ezek keveréke, ; és a hatóanyag mennyisége a készítményekben : 0,025 és 95 t%, attól függően, hogy a készítmény igényel-e még további hígítást vagy nem. A por-, púder- és granulátumkészítményeknél szilára hordozóanyagként alkalmazhatunk például agyagot, kaolint, talkumot, csillámot, krétaport, gipszet, növényi hordozót, keményítőt vagy diato­­maföldet. A spray-készítményekhez a hatóanyagot oldhat­juk bármilyen, az alábbiakban felsorolt szerves oldó­szerben, de az lehet vizes emulzió is (emulgeálható konceptrátumból készítve), de mindezek felhasz­nálhatók a merítőoldat-készítményekhez is. A kon­centrátumok a hatóanyagot előnyösen oldószerrel vagy anélkül, egy vagy több emulgeálóanyaggal együtt tartalmazzák. Az Oldószert, amely lehet kero­zin, ketonok, alkoholok, xilol, aromás olaj vagy más erre g célra ismert egyéb anyag, 0-90 t% mennyi­ségben alkalmazzuk. Az emulgeálószer mennyisége előnyösen 5—25 t% között változik, és általában nemionos felületaktív anyagokat, így például alkil­­-fenolok poli(oxi-alki!én)-észtereit és a hexitol­­- mhidrid po!i(oxi-etilén)-származékait, vagy anio­­nos felületaktív anyagokat, így például Na-lauril­­-szulfátot, zsíralkohol-éter-Szulfátokat vagy alkil­­-aril-szulfátok és alkil-szukcinátok Na- vagy Ca-sóit alkalmazzuk. A nedvesíthető porkészítmények inert szilárd hordozót, egy vagy több felületaktív anyagot és adott esetben stabilizálószert és/vágy antioxidánst tartalmaznak. A hatóanyag mennyisége 5 és 95 t% között változik, hígításukra általában vizet alkalma­zunk. * . _ j A lakk-készítmények a hatóanyagot szerves oldó­­szerbep oldva tartalmazzák, gyanta és adott esetben lágyítószer jelenlétében. A merítőoldatokat nemcsak emulgeálható kon­cén trátumokból készíthetjük, hanem nedvesíthető porokból is, és ezek a hatóanyagok mellett még tartalmaznak diszpergálószert és egy vagy több felületaktív anyagot is. A vizes szuszpenziók a hatóanyag mellett még szuszpendáló-, stabilizáló- vagy egyéb más szereket is tartalmaznak. A vizes szuszpenziók készítéséhez a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek savaddíciós sóit is alkalmazhatjuk. A zsír- vagy kenőcskészítményeket növényi ola­jok, zsírsavak szintetikus észtereinek vagy gyapjú­­• zsírnak és más inert anyagnak, például lágy paraffin­nak a felhasználásával állítjuk elő. A paszták és samponok szintén félszilárd készít­mények, amelyekben a hatóanyag jelen lehet pél­dául a lágy vagy folyékony paraffinbázisú diszperzió-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom