194468. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőberendezés

2 1 A találmány tárgya villamos fűtőberendezés, külö­nösen lakóterek, kioszkok, növényházak, hétvégi há­zak, lakókocsik, sátrak stb. fűtésére. Ismeretesek olyan fűtőrendszerek, melyeket a fent említett célokra lehet használni. Az ilyen rendszerek modulszerű fűtőelemekből állnak, amelyekből a szük­séges darabszámot lehet összekapcsolni; ezeket a fűtő­­berendezéseket leggyakrabban a helyiség falához erő­sítik és speciális villamos csatlakozószerelvénnyel lát­ják el, amely a fűtőberendezés végénél található. Az üyen villamos fűtőberendezések egyes elemei párhu­zamosan vannak kapcsolva, és a teljes szerelvényt 220 V-os, 50 Hz-es váltakozófeszültséggel táplálják. A fűtőberendezéshez kiegészítő fűtőtestet lehet csatlakoztatni, amely hőmérsékletszabályozó áram­körrel és kijelzőlámpákkal van ellátva. A szóbanforgó fűtőberendezésnek van egy fűtőeleme, amely a fűtő­­berendezés végeinél a speciális csatlakozószerelvé­nyekkel össze van kapcsolva, továbbá amely egy fém alaplap és egy fém előlap között van elrendezve, kí­­gyóvonalszerűen van elfektetve és az alaplapba beépí­tett kerámiatartókkal van megtámasztva. A fűtőelem egy körkeresztmetszetű ellenálláshuzalból áll, melyet a szokásos módon króm, nikkel és egyéb anyagokat tartalmazó acélötvözetből állítanak elő, amelynek a hőmérséklettől függetlenül közel állandó értékű az ellenállása. Az ellenálláshuzal egy üvegszál-kötegre van csavarmenetszerűen feltekercselve, és az így ki­alakított sodratot egy üvegszálból előállított és ki­keményített hőálló gyantával átitatott, hajlékony csőből kialakított burkolattal látják el. A fűtőelem két végénél szorítókapcsok találhatók, amelyek le­hetővé teszik a már említett speciális csatlakozó­szerelvénnyel való villamos összeköttetést. A fűtő­elem nem érintkezik az alappal és az előlappal, ellen­kezőleg, azoktól 2—4 mm-es távolságban van elren­dezve. A fűtőberendezés a légteret csak közvetett módon fűti, vagyis az ellenálláshuzalban keletkező hősugárzást a védőburkolat külső felületének adja át, amely viszont az alaplap és az előlap között található levegőt melegíti, melytől a két lap belső felületei fel­­melegednek. Az előlapból kisugárzott hő és az alap­lapból kisugárzott hő egy része melegítik fel a fűten­­dő helyiség levegőjét, túlnyomórészt szabad hőveze­téssel, kisebb mértékben sugárzással. Az ismert villamos fűtőberendezések hátrányos tu­lajdonsága, hogy nem nyújtanak megfelelően kellemes hőmérsékleti viszonyokat a fűtendő helyiségben, különösen ami a szóbanforgó helyiségben a hőmérsék­let eloszlását illeti. Kevés esetben lehet elfogadhatónak tekinteni azt a megoldást, amikor a helyiség egyenletes hőeloszlá­sának biztosítása érdekében a fűtőtesteket a padlózat felett szimmetrikusan rendezik el. Ekkor is fennáll az a hátrány, hogy a fűtőtest energiája csekély mérték­ben van kiaknázva, mivel annak szerkezeti felépítésé­ből adódóan az ellenálláshuzalból kiinduló hősugár­nak legalább három anyag hőellenállását kell leküz­­denie, amelyek közül kettő rossz hővezető (ezek a kikeményitett gyanta és a levegő), mielőtt a helyi­ség levegőjét felmelegitené; ami abból is adódik, hogy a hősugár egy része az alaplapból kiindulva a helyiség­nek azt a falát melegíti, amelyre a fűtőberendezés fel van szerelve, és ez a hőmennyiség az esetek nagy részében kárbavész. Az ismert fűtőberendezéseknek hátrányos tulajdonsága továbbá, hogy a kikeményi­tett gyantából előállított védőburkolat a fűtési idő viszonylag nagy részében mérgező és kellemetlen szagokat, sőt csekély mennyiségű füstöt is kibocsát magából. A találmány célja olyan villamos fűtőberendezés kialakítása, amellyel a fent említett hátrányok és kel­lemetlenségek kiküszöbölhetők, és amelyek különö­sen zárt helyiségek fűtésére alkalmasak, a fűtött he­lyiségben kellemes hőérzetet nyújtanak és az energia­­kihasználásuk is nagy. A kitűzött célt olyan villamos fűtőberendezés ki­alakításával értük el, amelynek falra szerelhető és rögzíthető tartófüllel ellátott hátsó tartólemeze van, és amely a következő részekből áll: egy jó hővezető anyagból, előnyösen alumíniumötvözetből kialakított testből, amelynek hosszúsága és szélessége kisebb, mint a fűtőberendezés elülső burkolatának hosszúsá­ga, illetve szélessége, érintkezőzónákból, amelyek elő­nyösen profil kialakításúak, négyzet alakúak és átme­nő furatokkal vannak ellátva, amelyekkel ellenállás elemek csupasz felülete közvetlenül határos, mely ellenállás elemek dielektrikumból vannak kialakítva és felületük vékony rétegben áramvezető vegyietek­kel van bevonva, hogy az ellenállás elemek szélei az érintkező zónák széleink előnyösen 2 mm-rel túlnyúl­nak, amelyek között a testben kialakított átmenő furatokba dielektrikumból készült kerámia elemek vannak bevezetve, amelyek mélyedésekkel és két ol­daluknál kiálló részekkel vannak ellátva, amelyek az ellenállás elemeket mindkét oldalon az érintkező zónák síkjában tartják, és az alsó kerámia elem felett négyszögletes lemez formájú áramhozzávezető csat­lakozó található, amely mélyedésekkel van ellátva, és áramvezető anyagból van kialakítva, az ellenállás elemeken a vegyületből kialakított vékony réteg fe­lőli oldalon áramvezető elektródák vannak kialakít­va, előnyösen ezüstből, amelyek az áramhozzávezető csatlakozók révén egymással össze vannak kötve, az áramhozzávezető csatiakozókon felső tartóelemek ta­lálhatók, amelyek dielektrikumból vannak kialakítva és két-két lábban vannak ellátva, amelyek az alsó ke­rámia elemben lévő vájatba illeszkednek, a felső tar­tóelemben bemélyedés és a testben vájat van kiala­kítva, amelyekbe egy kengyel alakú rugós szorító­kapocs van bevezetve, továbbá csapokkal rendelkező első végcsatiakozóval és hüvelyekkel rendelkező má­sodik végcsatlakozóval van ellátva, melyek a fűtőbe­rendezést végeinél határolják, továbbá hogy az egész szerkezet belseje hőálló visszaverőréteggel van bevon­va. Az ellenállás elem dielektrikumból, előnyösen üvegből van kialakítva, és felülete vékony rétegben félvezetőszerű kémiai vegyületekkel, előnyösen félve­zető jellegű fémoxidokkal van bevonva. A hőálló visszaverő bevonat lakkrétegből, előnyö­sen szilikonlakkból van kialakítva, amely finom disz­­pergált fehér töltőanyaggal, előnyösen A^Oj alumí­­niumoxiddal van töltve. A fűtőberendezést a fűtendő helyiség falára a ki­hajlítható vagy elfordítható fülek segítségével lehet felhelyezni, amelyek a hátsó tartólemezre vannak fel­szerelve. A fűtőberendezésnek a fallal szemben fekvő oldalát az elülső burkolat védi, amelyet átmenőfura­tokkal lehet ellátni, de kialakítható ilyen furatok nél­kül is, és az elülső burkolatot a végcsatlakozók kap­csolják össze a hátulsó tartólemezzel. Az egyik vég­­csatiakozó csapokkal, a másik pedig hüvelyekkel van ellátva. A villamos áramot a fűtőtestbe ezeken a végcsatlakozókon keresztül vezetjük be. A találmány szerinti villamos fűtőberendezés egyik 194.468 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom