194467. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás többhullámú ultrahangátalakító és eljárás annak előállítására

1 194.467 2 leg és a fegyverzet közötti kapacitást vagy az össze­préselő nyomóerő nagyságának beállításával, vagy na­gyobb nyomóerő és a nyomófelületek közé helyezett távolságtartók alkalmazásával állítjuk be. A hosszú kötésidejű ragasztó előnye, hogy a kötés könnyen el­készíthető és a 15 lagasztóréteg vékony. A 12 fémré­teg és a 14 fegyverzet egy-egy első b és második c ki­vezetés elkészítéséhez ezüstözött huzalt és „Leitsil­­ber” ragasztót célszerű alkalmazni. A villamosán 13 rezgésbe hozható elem, vagyis az X metszetű LiNb03 lapka vastagsági nyíró inódusban rezeg. A találmány értelmében célszerű, ha a 10 ultra­hangátalakító egyik b kivezetéséhez egy változtatható kisértékű induktivitást kötünk, melynek értékét az ultrahangátalakító szerkezet struktúrája által megha­tározott értékre beállítjuk. A 3. ábra az akusztooptikai kölcsönhatásra mutat egy példát, melynél a 10 ultrahangátalakító fontosabb szerkezeti elemeit tüntettük fel, vagyis a 11 ultra­hangtovábbító tömböt, ami Te02 kölcsönhatási kö­zeg, és a villamosán 13 rezgésbe hozható elemet, ami LiNbOj lapka. A gerjesztés hatására a 11 ultrahang­továbbító tömbben terjedő rugalmas hullámok a foto­­elasztikus effektus következtében egy törésmutató 19 fázis rácsot hoznak létre. Ha a 11 ultrahang továbbító tömbben fényhullámok terjednek, azok elhajlanak ezen a 19 fázis rácson, vagyis diffraktálódnak. Az áb­rán A a beeső fény, B a diffrektálatlan fény, C a dif­­fraktált fény. A kölcsönhatás következtében az akusztikus hullámok segítségével megváltoztatjuk, modulálhatjuk a fényhullám fázisát, amplitúdóját, frekvenciáját. Az akusztikus hullám hullámhossza be­folyásolja a diffrekció szögét is, így eltéríteni vagy fókuszálni lehet a fényt. Ha a fény valamelyik jellem­zőjét információ-hordozásra használjuk, a 10*4 Hz körüli vivő frekvencia szélessávú átvitelt tesz lehetővé. A 4. ábra a modulációs mélység és a diffrakciós ha­tásfok függését szemlélteti a beeső fény és az ultra­hang nyaláb szögszéttartási hányadosának függvényé­ben rendes Bragg-diffrakció esetén. A baloldali függő­leges tengelyre a modulációs mélység, a jobboldali függőleges tengelyre a diffrakciós hatásfok %-ban, a vízszintes tengelyre pedig a fénynyaláb és az ultra­hang nyaláb szögszéttartásának viszonya van felvive. Mint az ábrán látható, a két görbe szorzatának 1,5-2 szögszéttartási viszonynál széles maximuma van, így e viszony az optimális választás. 5 10 15 20 25 30 35 40 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 45 1. Nagyfrekvenciás szélessávú tömbhullámú ultra­hangátalakító pl. akusztooptikai eszközökhöz, amely ultrahangtovábbító tömböt, egyik oldalán fegyverzet­tel ellátott villamosán rezgésbe hozható elemet, pl. Eiezoelektromos lapkát, valamint e kettő között el­­elyezett rezgésközvetítő réteget tartalmaz, a rezgés- 50 közvetítő réteg mind az ultrahangtovábbító tömbbel, mind a villamosán rezgésbe hozható elemmel mecha­nikusan szilárd kapcsolatot képez, azzal jelle­mezve, hogy a rezgésközvetítő réteg két részből áll úgy, hogy az ultrahangtovábbító tömb (II) egyik oldalán egy az ultrahangtovábbító tömb (11) és a villamosán rezgésbe hozható elem (13) hullámimpe­danciája közé eső impedanciájú fémréteg (12) pl. alumíniumréteg, továbbá a fémréteg (12) és a villamo­sán rezgésbe hozható elem (13) másik fegyverzet (14) nélküli oldala között pedig egy ragasztóréteg (15) van, a fémréteg (12) vastagsága kisebb, mint A/4, célszerűen \/ó, ahol A az ultrahang hullámhossza, a ragasztóréteg (15) egy hosszú, legalább 10 perc kötés­idejű ragasztó, a ragasztóréteg (15 a fegyverzet (14) és a fémréteg (12) között elhelyezett villamosán rez­gésbehozható elemmel (14) együtt egy kondenzátor (16) dielektrikumát képezi, a fegyverzet (14) együtt egy kondenzátor (16) dielektrikumát képezi, a fegy­verzet (14) és a fémréteg (12) egy-egy, első és máso­dik kivezetéssel (b, c) van ellátva, az így kialakított rezgésközvetítő réteg (12, 15) két oldala közvetlenül, de együttesen is akusztikus vékonyságú réteget képez­ve csatlakozik az ultrahangtovábbító tömbhöz (11) és a rezgésbe hozható elemhez (13). 2. Az 1. igénypont szerinti ultrahangátalakító, azzal jellemezve, hogy a két, első és má­sodik kivezetéssel (b, c) ellátott fémréteg (12) és fegyverzet (14) közül az első kivezetés (b) közvetle­nül, a második kivezetés (c) pedig egy 1 —100 mikro­­-Henry értékű változtatható induktivitáson át csatla­kozik a meghajtó elektronikához (generátor). 3. Eljárás nagyfrekvenciás szélessávú tömbhullámú ultrahangátalakító előállítására, pl. akusztooptikai eszközök, amelynek során egy fotorugalmas anyagú ultrahangtovábbító tömb azon síkjára, melyen az ult­rahang átmegy, tisztítás után vákuumtechnikai úton pl. párologtatással az ultrahangtovábbító tömb és villamosán rezgésbe hozható elem hullámimpedanciá­ja közé eső impedanciájú fémréteget viszünk fel, majd egy villamos rezgésbe hozható elemet, pl. egy piezo­elektromos lapkát akusztikusán vékony réteggel vo­nunk be, azzal jellemezve, hogy a vil­lamosán rezgésbe hozható elem másik oldalát a rez­géstartomány kívánalmainak megfelelően, pl. csiszo­lással levékonyítjuk, az ultrahangtovábbító tömb egyik oldalára felvitt fémréteg vastagságát A/4-nél vékonyabbra, célszerűen A/6 vastagságúra alakítjuk, ahol A az ultrahang hullámhossza, a rezgésbe hozha­tó elem levékonyítása után az elemet levékonyított felületével hosszú, legalább 10 perc kötésidejű ra­gasztóval és nyomóerő alkalmazásával az ultrahang­­továbbító tömb fémezett felületéhez ragasztjuk úgy, hogy a ragasztóréteg-dielektrikum vastagságát, vagy­is a fémréteg és a fegyverzet közötti kapacitást, vagy nagyobb nyomóerő és a nyomófelületek közé helye­zett távolságtartók alkalmazásával állítjuk be, majd az ultrahangátalakító fémrétegét és fegyverzetét ki­vezetéssel látjuk el. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jel­lemezve, hogy az ultrahangátalakító egyik ki­vezetéséhez egy változtatható 1-100 mikro-Heniy értékű induktivitást kötünk. 4 db ábra Kiadja: Országos Találmányi Hivatal Felelős kiadó:Himer Zoltán KÓDEX 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom