194461. lajstromszámú szabadalom • LokáljelŐállító elrendezés

1 194 461 2 14 órajelkinyerő egység Is. A vevő 11 bitvisszakeverő- Je az adó bi tkeverőjének inverz műveletét végzi. A 15 lokiljelelőállitó egyik megoldását részleteseb­ben a 2. ábra adja meg. A 15 lokálJeielőáUitó 16 be­meneté a vevő 1 bemenetéhez csatlakozik. Ez és a 3 keverő közé a 17 izolátor és leszűrő van beiktatva. Az 5 középfrekvenciás fokozat három fontosabb egy­sége a 19 középfrekvenciás előerősítő, az ennek kime­netéhez csatlakozó 20 középfrekvenciás szűrő, és az utóbbival lincbakapcsolt 21 középfrekvenciás főerő­sítő. Az 5 középfrekvenciás fokozat kimenete egy­részt a lokáljelelóállitó 22 kimenetével, másrészt a 6 szabályozó egység 25 bemenetével van összekötve. A 6 szabályozó egység kimenetéhez a 23 egyenáramú erősítő bemenete csatlakozik. Az utóbbi kimenete a 4 elektronikusan hangolható oszcillátor szabályozó bemenetével van összekötve, melynek kimenete pe­dig a 24 kimeneti egységen keresztül a 3 keverő lokál­­frekvenciás bemenetéhez csatlakozik. A 24 kimeneti egység illesztő, elválasztó, szűrő, erősítő és/vagy frek­venciasokszorozó fokozato(ka)t tartalmaz. A 15 lokáljelelóállitó alapvető működését az 1. áb­ra kapcsán ismertettük. Itt a további részletekre té­rtink ki. A 17 izolátor elsőrendű feladata az elválasz­tás. A 18 szűrő feladata pedig a tükörszelektivitás biztosítása. A kis zajtényező biztosítását szolgálja a 19 középfrekvenciás előerősítő. A sáv behatárolását a 20 középfrekvenciás szűrő végzi. A 21 középfrekven­ciás főerősítő általában automatikus erősítés-szabályo­zást (AGC-t) is tartalmaz, s ezért kimenő jelének szintje közel állandó. E kimenő jel egy része a 6 sza­bályozó egységre kerül. A 6 szabályozó egység által szolgáltatott jel a 23 egyenáramú erősítővel felerősítve a 4 elektronikusan hangolható oszcillátor szabályozó bemenetére kerül, s így annak frekvenciáját vezérli. A 4 elektronikusan hangolható oszcillátor kimenő jele a 24 kimeneti egységen keresztül a 3 keverő lokálfrekvenciás beme­netére kerül. A 6 szabályozó egység úgy szabályozza a 4 elektro­nikusan hangolható oszcillátort, hogy a középfrekven­ciára kevert jel vivőfrekvenciája közel állandó legyen. Ily módon az adóban lévő vivőellátó frekvenciastabili­tása csökkenthető, vagyis lényegesen egyszerűbb' és olcsóbb áramköri felépítés használható/ A lokáljel­­előállítónak a találmány szerinti megoldása mind az adóban, mind a vevőben jelentős költségcsökkenést eredményez. A szabályozó egység nagy előnye még, hogy működése kevéssé érzékeny a zajra, így kis jel/ /zaj esetén is előnyösen használható. Ez a digitális modulációjú átvitelnél fontos tényező, mivel az egyébként viszonylag nagy zaj esetén is kis hibaarány­nyal üzemeltethető. A 6 szabályozó egység egyik megoldását a 3. ábra mutatja. A 6 szabályozó egység 25 bemenete a 26 szlntkiegyenlítőn át a 27 jelosztóhoz csatlakozik. A 27 jelosztónak legalább két kimenete van. Az egyik kimenethez a 28 referencia ág, a másik kimenethez a 29 jelző ág kapcsolódik. A 28 referencia ágban és a 29 jelző ágban a jel szűrőn keresztül teljesítmény de­tektorra jut, melyek kimenete a 30 összegző egy-egy bemenetéhez csatlakozik. Ennek kimenő jele a 31 aluláteresztő szűrőn át a 32 nullázó fokozatra kerül, s a szabályozó jelet a 33 kimeneten kapjuk, mely a 23 egyenáramú erősítő bemenetéhez csatlakozik. A 26 szintkiegyenlítő feladata, hogy a 6 szabá­lyozó egység bemenetére jutó középfrekvenciás jel ingadozásait lecsökkentse. Erre az egységre nincs szükség, ha az 5 középf rekvenciás fokozat kimenő Je­lének szintje elegendően állandó. A 29 jelző ág sáváteresztő szűrőt tartalmaz, mely­nek sávszélessége legfeljebb akkora, mint az 5 közép­frekvenciás fokozat eredő sávszélessége, vagy mint a 28 referencia ágban esetlegesen levő sáváteresztő szűrő sávszélessége. Továbbá a 29 jelző ág szűrőjének a sávközepe és az 5 középfrekvenciás fokozat eredő sávközép vagy a 28 referencia ágban esetleg elhelye­zett szűrő sávközepe között a frekvenciakülönbség a jelzőági szűrő sávszélességének legalább a hatoda. A 6 szabályozó egység nullázása akkor végezhető el, amikor a középfrekvenciára kevert jel spektruma a középfrekvenciás sávközépre nézve szimmetrikus. Ek­kor kapjuk ugyanis a legnagyobb szintű jelet a 28 re­ferencia ág detektorának a kimenetén. A 30 összegző, mint különbségképző ennek a jelnek és a 29 jelző ág detektált jelének a különbségét képezi. A 32 nullázó fokozat ezt a jelet kioltja, vagyis ellenkező polaritás­sal ugyanakkora jelet adunk hozzá, mely utóbbi jel szintjét rögzítve hagyjuk, llymódon, ha a spektrum valamelyik irányban eltolódik, akkor ennek megfele­lő polaritású hibajel jelenik meg a 32 nullázó fokozat kimenetén. A szabályozó egység tervezésénél és megvalósításá­nál fontos szempont, hogy a teljesítménydetektorok valóban a rájuk jutó jel teljesítményével arányos egyenfeszültséget, vagy egyenáramot adjanak a kime­netükön. Erre a célra legalkalmasabb az olyan szorzó áramkör, melynek mindkét bemenetére ugyanaz a jel jut. A 31 aluláteresztő szűrő a 6 szabályozó egység be­menetére vezetett jel frekvenciáján zárósáwal rendel­kezik és időállandója egy bit időtartamának sokszoro­sa, célszerűen legalább az ezerszerese. Az ilyen nagy­ságú időállandó felismerésünk szerint azért előnyös, mert az adóban bitkeverő alkalmazása mellett is maxi­mum ezer bit időtartamon belül a jel spektruma függ a moduláció tartalmától vagyis az átviendő informá­ciótól. Ez a függés annál nagyobb, minél rövidebb időtartamra vonatkozik, vagyis kisebb az időállandó. Azért célszerű az időállandót a bit időtartamának leg­alább az ezerszeresére választani, mert a 6 szabályozó egység hibajelét így integrálva az a modulációtól már független lesz. Fontos praméter a 29 jelző ágban lévő szűrő sáv­­középi frekvenciájának és a névleges vivőfrekvenciá­nak a különbsége. Ha ezt a különbséget változtatjuk, módosulni fog a hibajel nagysága. Legnagyobb hi ba­jelet akkor kapunk, amikor a frekvenciakülönbség 1/2T értékű, ahol T a szimbólum-idő. Van azonban olyan eset is, amikor ettől az optimális értéktől el kell térni. Ugyanis a 6 szabályozó egység helyes mű­ködése megkívánja, hogy az elnyomott vivő frekven­ciája kevésbé téijen el a névleges vivőfrekvenciától, mint a 29 jelző ágban lévő szűrő sávközép! frekven­ciája. Lényeges követelmény, hogy a 6 szabályozó egy­ség 28 referencia ágára és 29 jelző ágára közel állandó szintű (összteljesítményű) jel jusson. Ugyanis csak így biztosítható, hogy a 6 szabályozó egység hibajele valóban csak a spektrum eltolódásától függjön. A 6 szabályozó egységet ezért olyan helyen célszerű az 5 középfrekvenciás fokozathoz csatlakoztatni, ahol a jel szintje lehetőleg kevéssé ingadozik. A Jelszint-inga­­dozásek rendszerint a szabadtéri terjedés változásai­nak, vagyis fadingnek a következményei. A vevőben egyébként Is szükség van ezeknek az ingadozásoknak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom