194458. lajstromszámú szabadalom • Kistorzítású félvezetős jelfogó

1 A találmány tárgya kistorzítású félvezető* jelfogó, amely jelfogó vezérlő bemenetéhez bemeneti uleiztőn keresztül optikai elválaiztó kapcsolódik, és a kapcsoló kimenetre polaritás illesztő közbeiktatásával teljesít­mény kapcsoló van vezetve. Ilyen félvezetős jelfogót gyárt többek között a Siemens cég, amelyet a „Siemens Components” című gyártmányismertető 1980. évi 2. füzetének 69-74. oldalain ismertetnek. Az ilyen önmagában ismert félvezetős jelfogókkal a hagyományos elektromechanikus és reed jelfogók helyettesíthetők. Segítségükkel nagyobb megbízható­ság, élettartam, kisebb méret és pergésmentes kapcso­lás valósítható meg. A jelenleg alkalmazott ismert félvezető jelfogók kapcsolását és működési jellemzőit részletesen tár­gyalja például a „Félvezetős relék a gyakorlatban” című cikk (Rádiótechnika évkönyve, '1981. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 29. oldal). További meg­oldásokat ismertet az US 4.339.670. lajstromszámű szabadalmi leírás (Zero voltage switching AC relay circuit). Az ismert félvezető jelfogók kimeneti kapcsolója kisebb kapcsolt feszültségek esetében tranzisztort, illetve FET-et tartalmaz, nagyobb feszültség esetén pedig triacból vagy tirisztorból épül fel. Az ilyen megoldás hátránya, hogy nagyobb feszültségek kap­csolásakor a jel nullátmeneténél történő feszültség­ugrás miatt a váltóáramú jelet eltorzítják. Bizonyos alkalmazásokat megnehezít az is, hogy a kapcsolók átmeneti ellenállása nagy (pl. 100 mA-nél 70 Í2) és áramfüggő, illetve a kapcsolóelemek működési ideje az elektronikus áramkörök gyors működéséhez vi­szonyítva lassú (0,5-2 ms). További hátránya az ismert félvezetős jelfogónak, hogy a túláramra érzékenyek és az ebből származó hibákról csak közvetlen lehet tudomást szerezni. A nagyobb áramok kapcsolására alkalmas megoldások­nál ezen felül a kontaktus folyamatos zárásához jelentős tartóáramra van szükség. A fenti előnytelen tulajdonságok folytán a jelen­legi félvezető relékből nem mindig alakíthatók ki kon­taktus hálózatok. A találmány szerinti kistorzítású félvezetős jelfogó kidolgozásánál célunk volt a fenti hátrányok kiküszö­bölése, olyan áramköri realizáció kialakítása, amely kontaktus hálózatok kialakítására alkalmas, továbbá a tűláram káros hatásaira érzéketlen megoldást eredmé­nyez. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt kistorzítású félvezetős jelfogóval úgy értük el, hogy az optikai el­választó és a teljesítmény kapcsoló között logikai ka­pu van elhelyezve, a logikai kapu a teljesítmény kap­csolóhoz kimenetével kapcsolódik, egyik bemeneté­hez az optikai elválasztó, a másik bemenetéhez a túl­­áram figyelő csatlakozik, és a túláram figyelő érzékelő bemenete a teljesítmény kapcsolóval van összekötve. A taljes galvanikus elválasztás érdekében előnyösen egyen-váltó-egyen átalakítót tartalmaz, amelynek vál­takozó feszültségű szakaszában transzformátoros levá­lasztás van, és amelynek a kimenete az optikai elvá­lasztó kimenő áramkörének, a logikai kapunak, a túláram figyelőnek a tápfeszültség-forrását alkotja. A találmány szerinti kistorzítású félvezetős jelfogó egy kiviteli alakjánál a túláram figyelőben az érzékelő bemenettől a vonatkoztatási földpont felé áramfigye­lő ellenállás, a logikai kapu felé sorosan kapcsolt kés­leltető, komperátor, logikai VAGY kapu és további 2 késleltető kapcsolódik, a logikai VAGY kapu másik bemenetétől a vonatkoztatási földpont felé konden­zátor és ezzel párhuzamosan soros kapcsolású dióda, differenciáló és kapcsoló van vezetve, valamint a lo­gikai VAGY kapu ezen bemenete és kimenet« közé visszacsatoló ellenállás kapcsolódik. Előnyösen a teljesítmény kapcsoló földelt emitte­­res kapcsolású tranzisztort tartalmaz, a tranzisztor bázisa a logikai kapuval, kollektora a polaritás illesz­tővel, emíttere pedig a túláram figyelő érzékelő beme­netével van összekötve. A találmány szerinti kistorzítású félvezető* jelfogó egy további kivitelében a polaritás illesztő egyenirá­nyító dióda-hidat tartalmaz, a dióda-híd egyik kapcsa a vonatkoztatási pontra, az ezzel szemben lévő kapocs a teljesítmény kapcsolóra csatlakozik, a fennmaradó további két kapocs pedig az elrendezés kapcsoló ki­menetét alkotja. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a po­laritás illesztő ellenállásokkal és potenciométerrel ki­egészített dióda-hidat tartalmaz, a dióda-híd két pont­ja az elrendezés kapcsoló kimenetét alkotja, a kapcso­ló kimenetekre a vonatkoztatási ponttól egymással szimmetrikusan, sorba kapcsolt ellenállások és híd elem diódák vezetnek, a kapcsoló kimenetekről to­vábbi híd elem diódák potenciométer két végéhez csatlakoznak, a potenciométer szabályozó pontja pedig a teljesítmény kapcsolóvan van összekötve. A találmány szerinti kistorzítású félvezetős jelfo­gó egy további kivitelénél a polaritás illesztőben az el­rendezés két kapcsoló kimenete közé túlfeszültség védő van közbeiktatva. Egy további kivitelben a túláram figyelő kimene­téhez túláram jelző kapcsolódik. Egy további kivitel szerint a túláram jelző fény­emittáló dióda. A találmány szerinti kistorzítású félvezetős jelfo­gót a rajzokon szemléltetett kiviteli példa kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra a kistorzítású félvezetős jelfogó tömbváz­lata, a 2. ábra a túláram figyelő egy lehetséges kapcso­lása, a 3. ábra a teljesítménykapcsoló és a polaritás illesz­tő első változatának elrendezése, a 4. ábra a teljesítménykapcsoló és a polaritás il­lesztő második változatának elrendezése. A kistorzítású félvezetős jelfogó vezérlő 29 beme­netéhez, az 1. ábrán látható módon, bemeneti 1 il­lesztőn, 2 optikai elválasztón, 3 logikai kapun keresz­tül 5 teljesítmény kapcsoló csatlakozik. Az 5 teljesít­mény kapcsoló 6 polaritás illesztőn keresztül a kap­csoló 30 kimenetre van kötve. A 3 logikai kapu ki­menete az 5 teljesítmény kapcsolóra van vezetve, bemenetére pedig a 2 optikai elválasztó és 4 túláram figyelő kapcsolódik. A tűláram figyelő érzékelő 23 bemenetéhez az 5 teljesítmény kapcsoló, kimeneté­hez pedig 28 túláram jelző csatlakozik, amely például egy fényemittáló dióda. A kistorzítású félvezetős jelfogó működtető jelét a 29 bemenetre kell vezetni, a kapcsoló funkciót pe­dig a 30 kimenet valósítja meg. Az 1 illesztő, illetve a 2 optikai elválasztó az említett szakirodalomból Is ismert módon épül fel. Az 1 illesztő tranzisztoros vagy egyéb szlntáttevő, áramkorlátozó és zavarszűrő elemeket tartalmaz, a 2 optikai elválasztó pedig szokványos optocsatoló. A teljes galvanikus elválasztást biztosítja a 31 egyen-194.458 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom