194439. lajstromszámú szabadalom • Több elemi kapcsolószervvel kialakított vill. kapcsolókészülék, előnyösen bütykös kapcsolókészülék

1 194 439 2 A találmány tárgya villamos kapcsolókészülék, amelynek van forgatószerve és - közös forgástengely körül elforgathatóan ágyazott, egy-egy ellendarabbal kendet mentén kapcsolódó — N darab (N > 1, pl. 2 < N < 12) elemi kapcsolószerve. Villamos motorok, berendezések, hálózatok stb. üzemeltetésének széles körben elterjedt működtető eszközei a villamos segédenergiát nem igénylő, kézi működtetésű kapcsolókészülékek. Az ilyen mechanikus kapcsolókészülékek rendelte­tése egy vagy több áramkör működtetése (bekapcso­lás, áramátbocsátás, kikapcsolás) szétválasztható érintkezők révén. Az egyes áramú tak zárását és nyitá­sát végző érintkezők vezérlésére, működtetésére sok­féle szerkezetet alakítottak már ki. Kettős megszakí­­tási hellyel kialakított áramútaknál a legelterjedtebb megoldás, hogy közös kapcsolótengelyre vezérlőtár­csákat fűznek fel és a tengely elforgatása során a ve­zérlőtárcsák működtetik a velük együttműködő el­lendarabokat, amelyek közvetlen mechanikai kap­csolatban vannak a működtetendő érintkezőkkel. A vezérlőtárcsák általában bütykös tárcsák, de hasonló funkciójú más tárcsák is alkalmazhatók, amelyekre általában jellemző, hogy az ellendarabbal kerület mentén működnek együtt; a kerület, különösen a palást konkrét kialakítása határozza meg, hogy a ten­gely mely szögállásában, illetve szögállásaiban mi­lyen jellegű (nyitó, záró) beavatkozást kényszeríte­nek az egyes vezérlőtárcsák az ellendarabra és mi­lyen időtartammal, továbbá, hogy a közös tengely­ről működtetett több érintkező felé a beavatkozás egymáshoz képest milyen időzítéssel történik. A konkrét szerkezeti kialakítást különböző követel­mények figyelembevételével választják meg; a hoz­záférés, a bonthatóság, a beavatkozási irány stb. játszanak szerepet, esetleg a robbanásbiztos kivi­tel stb. A technika állása szerint ilyen kapcsoló­készülékek kialakítási változatait példázzák egye­bek között a 26 17 606, 29 05 375, 29 05 377. ljsz. DE közzétételi iratok, illetve a 75 03 143 számmal nyilvánosságra hozott FR szabadalmi be­jelentés. Látható, hogy a különböző funkcionális és gyártástechnológiai követelmények miatt a szerkezeti kialakítás individuális; mind az alkalmazási hely, mmd az áramutak száma, működtetésük sorrendi­sége stb. szempontjából az eseti kialakítás korlátokat támaszt, s az egyes alkotórészek általában kifejezet­ten a konkrét kiviteli alak specifikációja szerint alkal­mazhatók, így a szériaszám korlátozott. A találmány alapja az a felismerés, hogy mind az áramutak, mind a kapcsolási műveletek sorrendisége tekintetében sokoldalúan variálható szerkezetet kap­hatunk olyan moduláris építőelemek alkalmazásával, amelyeknél elemi bordástengely és elemi kapcsoló­­tárcsa alkotta elemi kapcsolószerv úgy van kialakítva, hogy az elemi bordástengelynek az elemi kapcsolótár­csával együttműködő első bordázata és a szomszédos elemi bordástengelyek kapcsolódását megvalósító má­sodik bordázat bordaszámai egymástól eltérőek. Ennek megfelelően az elemi kapcsolószervet elemi bordástengely és azzal együttműködő - ellendarab­hoz illeszkedő palástfelülettel kialakított - elemi kapcsolótárcsa alkotja, az elemi bordástengelynek van - tengely mentén egymás mellett kialakított — első és második bordázata, amelyek bordaszámai egy­mástól eltérők. Az első bordázat magátmérője na­gyobb, mint a második bordázat külső magátmérője, az elemi bordástengelynek az első bordázat felőli (továbbiakban: egyik) végénél koaxiális zsáküreg van kialakítva, amelynek belső palástja az első bordázat­hoz illeszkedő alakú, és a forgatószerv tengelycsonk­ján a második bordázatta] egyező alakú bordázat van kialakítva. Nyilvánvaló, hogy egyetlen áramkör kapcsolásá­hoz nincs szükség moduláris felépítésre, ezért N > 1, de egyébként az összeilleszthető modulok száma elv­ben nem korlátozott; a gyakorlatban a 2 < N < 12 modulból álló kapcsolókészülék alkalmazása előnyös. Az így kialakított építőelemekből a kívánt számú elemi kapcsolószerwel rendelkező kapcsolókészüléket úgy állítjuk össze, hogy az egyes elemi kapcsolószer­vek szöghelyzetét a kívánt működési szekvenciának megfelelően rögzítjük, mégpedig az egyes bordáza­tok geometriájának és bordaszámának alkalmas meg­választása révén igen változatos kombinációk szerint. A kívánt összetételben való összeszerelést könnyen végezhetjük. Előbb az egyik elemi kapcsolószervhez tartozó elemi kapcsolótárcsát — a megfelelő szöghely­zetben - rátoljuk az első bordázatra, ezután a máso­dik bordázatot betoljuk a soronkövetkező elemi kap­csolószerv elemi bordástengelyében kialakított zsák­üregbe, s annak első bordázatára rátoljuk - ismét megfelelő szöghelyzetben - a hozzátartozó elemi kapcsolószerveket. Végül olyan szerelvényt kapunk, amelyben több elemi bordástengely kényszerkapcso­latban eredő bordástengelyt alkot, amelynek egyik végénél van egy szabad zsáküreg, másik végénél van egy szabad mássodik bordázat. A szabad zsáküregbe betoljuk a forgatószerv tengelycsonkján kialakított bordázatot, a szabad második bordázatot alkalmas alkatrésszel, pl. kamrafallal reteszeljük, amelynek ki­alakítása a találmány szempontjából irreleváns, az al­kalmazási helyhez illeszkedő és szakember által kiala­kítható. A találmányt részletesebben ábrák segítségével ma­gyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolókészülék példakénti kiviteli alakjának elemi bordástengelyét, a 2. ábra a kapcsolókészülék együttműködő funk­cionális elemeit mutatja. Az la. ábrán négyszeres nagyításban látható a pél­dakénti elemi bordástengely nézete, az lb. ábrán az első bordázat, az le. ábrán a második bordázat ke­resztmetszete, az ld. ábrán az elemi bordástengely egyik végének homlokoldala. A mutatott kiviteli alaknál az első 12 bordázatot az elemi 1 bordástengely egyik vége felé hengerpalás­­tű 15 fal zárja le, amelynek# 2 f átmérője előnyösen megegyezik az első 12 bordázat külső # 2 k átmérő­jével, amely esetben a 15 fal palástja és a 121 bordák palástjai összefüggő palástfelületet képeznek. Ennél a kiviteli alaknál az első 12 bordázatra rá tolt elemi 2 kapcsolótárcsa (2. ábra) a 15 falon ütközik meg. Az la., lb., le. ábrák egybevetésével jól látható, hogy az első 12 bordázat # 2 m magátmérője nagyobb, mint a második 13 bordázat külső <p 3 k átmérője. Az ld. ábrán látható az elemi 1 bordástengely egyik végénél kialakított koaxiális 14 zsáküreg keresztmetszete; a 14 zsáküreg belső palástja a második 13 bordázathoz illeszkedő alakú és hossza nem haladja meg a második 13 bordázat hosszát, így a második 13 bordázat fel­ütközik a 14 zsáküreg fenekén, mielőtt az első 12 bordázat felütközhetne az elemi 1 bordástengely egyik végének homlokoldalán. Az 1. ábrán az is jól látható, hogy a mutatott példakénti kiviteli alaknál az elemi 1 bordástengelynek van — az egyik vége és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom