194422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egynél több csatornás digitális álvéletlen generátor előállítására

1 löld vezetékekre, ki/bemenetűk az adat vezetékre, ki­menetűk pedig jelvezetéken keresztül a jelkondício­­nálók bemenetére van csatlakoztatva. A jelkondício­­nálók további bemenetei részben a beállító vezeték­kötegre, részben pedig a kijelölő vezetékköteg részét képező kapuzó vezetékre, kimenetűk pedig a kimenő vezetékköteg részét képező kimenő vezetékre van kötve. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertet­jük , amelyen az ismert és a találmány szerinti eljárás és berendezés néhány példakénti kiviteli alakját tün­tettük fel. A rajzon az 1. ábra az ismert eljárás folyamatábrája, a 2. ábra a találmány szerinti eljárás folyamatáb­rája, a 3. ábra az ismert és a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakja, a 4. ábra a találmány szerinti generátor és vezérlő egység példakénti kiviteli alakja, az 5. ábra a találmány szerinti időrendi vezérlő és generátor példakénti kiviteli alakjai, a 6. ábra a találmány szerinti időrendi vezérlő és generátor további példakénti kiviteli alakja, a 7. ábra a találmány szerinti átkódoló példakénti kiviteli alakja, a 8. ábra a találmány szerinti primergenerátor pél­dakénti kiviteli alakja, a 9. ábra a találmány szerinti ciklusgenerátor példa­kénti kiviteli alakja, a 10. ábra a találmány szerinti jelsorozat tároló egység példakénti kiviteli alakja. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló rész­leteket jelölnek. Ha egy-egy részlet ugyanazon megol­dáson belül többszörösen előfordul, vagy valamely részletben további részletet különböztetünk meg, a hivatkozási számot betűvel, a hivatkozási betűt szám­mal egészítjük ki. Az egyirányú kapcsolatokat nyíllal, a kétirányú kapcsolatokat kettős nyíllal jelezzük. ' Az ismert eljárást az 1. ábra folyamatábrája alap­ján ismertetjük részletesebben. Az eljárás során elő­ször TI első időtartamban meghatározzuk az előál­lítandó álvéletlen jel paramétereit, majd ti első idő­pillanatban ellenőrizzük, hogy a paraméter értékek helyesek-e, amennyiben nem, úgy újra a T2 első idő­tartam következik. Amennyiben helyesek, úgy rendre T2 második időtartam, T3 harmadik időtartam és T4 negyedik időtartamban letároljuk a paramétere­ket, nevezetesen sorozathossz, ismétlésszám (ezzel egyidejűleg kurrens ismétlésszámot is generálunk) és óra beállítás értéket. A T4 negyedik időtartam után tő második időpillanat következik, amikor is megnéz­zük, hogy indított álvéletlen jelet kell-e előállítani. Amennyiben nem, úgy T5 ötödik időtartam, ameny­­nyiben igen, úgy t3 hatmadik időpillanat következik. A t3 harmadik időpillanatban megnézzük, hogy nem kell-e valamelyik paramétert megváltoztatni, ameny­­nyiben igen úgy újra a TI első időtartam, amennyi­ben nem, úgy t4 negyedik időpillanat következik. A t4 negyedik időpillanatban megnézzük, hogy az indítás megtörtént-e, ha igen, akkor a T5 ötödik idő­tartam, ha nem akkor újra a t3 harmadik időpillanat következik. A T5 ötödik időtartamban a kurrens is­métlések számát eggyel megnöveljük, majd T6 hato­dik időtartamban kurrens hosszot generálunk, mely­nek az értéke nulla. A T6 hatodik időtartamot T7 hetedik időtartam követi. A T7 hetedik időtartamban a kurrens hossz értükét eggyel megnöveljük,majd ezt követően T9 kilencedik időtartamban, illetve T10 ti­2 zedik időtartamban előállítjuk a primerjelet, illetve a szekundeijel n-edik elemét, mely jelek kiadására T8 nyolcadik időtartamban kerül sor. A T8 nyolca­dik időtartamot t5 ötödik időpillanat követi. A t5 ötödik időpillanatban megnézzük, hogy a paraméte­reket kell-e változtatni, amennyiben igen, úgy újra a TI első időtartam következik, amennyiben nem úgy tő hatodik időpillanat következik. A tő hatodik idő­pillanatban megnézzük, hogy a kurrens hossz meg­egyezik-e a tényleges hosszal, amennyiben igen, úgy t7 hetedik időpillanat, amennyiben nem, úgy újra a T7 hetedik időtartam következik. A t7 hetedik időpil­lanatban megnézzük, hogy a kurrens ismétlés szám megegyezik-e az ismétlési számmal,amennyiben igen, úgy az eljárást befejezzük, amennyiben nem, úgy is­mét a TS ötödik időtartam következik. A találmány szerinti eljárást a 2. ábra folyamat­­ábrája alapján ismertetjük. A találmány szerinti el­járás az ismerttől abban tér el, hogy a T7 hetedik időtartam után T8 nyolcadik időtartam következik, továbbá a T4 negyedik időtartam után Tll tizen­egyedik időtartam következik, amikor is előállít­juk a teljes primer-jelsorozatot és azt tároljuk, majd TI 2 tizenkettedik időtartamban meghatározzuk és tároljuk a kimenetek számát. A TI2 tizenkettedik időtartamot követő TI 3 tizenharmadik időtartamban létrehozzuk a kurrens kimeneti számot, melynek az értéke nulla, majd ezt követően T14 tizennegyedik időtartamban a kurrens kimeneti számot eggyel meg­növeljük. A T14 tizennegyedik időtartam után T15 tizenötödik időtartamban a kurrens kimeneti szám­hoz tartozó csatorna tárolt paramétereinek megfe­lelően előállítjuk a tárolt primerjelből a csatorna­­jelet, majd a TI6 tizenhatodik időtartamban elvé­gezzük a szükséges korrelációt a jelen és T17 tizen­hetedik időtartamban tároljuk. Ezt követi t8 nyolca­dik időpillanat, amikor is megnézzük, hogy a kurrens kimeneti szám megegyezik-e a kimenetszámmal, amennyiben nem, úgy újra T14 tizennegyedik időtar­tam következik, amennyiben igen, úgy a t2 második időpillanat. Az ismert berendezést a 3. ábra alapján ismertet­jük. A berendezésnek láncbakapcsólt 11 beállító egy­sége, valamint 12 generátor,és vezérlő egysége van. All beállító egység lényegében a kezelőszerve­ket tartalmazza, melyekkel a léptető órajel T perió­dus idejét az álvéletlen jelsorozat ciklushosszát és a szekunderjel printerjeihez képesti késleltetését lehet beállítani. A 12 generátor és vezérlő egység tartalmaz­za a léptető órajel előállításához szükséges oszcillá­tort és kapuzott osztóáramkört, továbbá a primer-jel­­sorozat generálására egy shiftszámlálót, a szekundeijel előállítására pedig egy változtatható hosszúságú shift­­számláló láncot. A shiftszámláló 16 db láncbakap­­csolt shiftregiszterből és egy logikai kapusonal vezé­relt EXKLUZÍV-OR visszacsatoló hálózatból épül fel. A primer-jelsorozatot előállító shiftszámláló visszacsatolását a kezelő szervek vezérlik. A beállított értéktől függően a szükséges shiftregiszter kimenetei logikai kapukon keresztül az exkluzív visszacsatoló hálózat bemenetelre kapcsolódik. A visszacsatoló há­lózat kimenete pedig a shiftregiszter láncbemenetére van kapcsolva, amely egyben a primer jelsorozatot is szolgáltatja. Az órajelet kapuzó osztó áramkör előál­lítja a beállított T periódusidejű léptető órajelet, mely lépteti a shiftszámláló regisztereiben lévő jelet. A visszacsatoló hálózat kimenetén megjelenő primer-194.422 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom