194405. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletszabályozó rendszer termikus átalakulások vizsgálatára

1 194.405 2 gédfűtőelemek által leadott villamos teljesítménnyel arányos jelet itt is a 9. hőmérsékletkülönbség képző egység kimenetén kapjuk meg. Ezzel a rendszerrel is megvalósítható a 7. ábrán bemutatott változat, aml­­koris az alapvonaleltolódást kompenzáltuk. A találmány szerinti kvázi-statikus hőmérséklet­szabályozó rendszer kialakítható természetesen úgy is, hogy az összes szabályozó és beavatkozó elem egy mikroprocesszoros számítógéppel van megvalósítva, egyes egységei integrálva vannak. Az alapelv azonban mindegyikben ugyanaz kell legyen, nevezetesen, hogy maga a fázisátalakulás indítson el a 4 programszabá­lyozóban egy olyan beavatkozó jelet, amelynek segít­ségével a fázisátalakulás időtartamára a 3 kemence további hőmérsékletemelkedését a 4 programszabá­lyozó leállítja. A találmány szerinti kvázi-statikus hőmérséklet­­szabályozó rendszer az átalakulások lefolyását alap­vetően megváltoztatja azáltal, hogy a vizsgálat számára ideális kísérleti körülményeket teremt. A kapott görbe eddigiektől eltérő lefutása alapján az át­alakulások egészed új szempontból tanulmányozha­tók. A regisztrátumok alapján élesen meg lehet külön­böztetni, hogy a vizsgált átalakulás izoterm, vagy an­­izoterm jellegű. Az előbbi esetben ugyanis a minta hőmérséklete az átalakulás kezdetétől az átalakulás befejeztéig végig konstans marad (lásd a 4k görbét), míg anizoterm jellegű folyamatoknál a hőmérséklet fokozatosan nő. A mért hőmérsékletértékek azonban mindkét esetben szigorúan csak az átalakulásra lesz­nek jellemzőek, nem hamisítja meg sem a mérést, sem a kiértékelést. Ez utóbbinak az alátámasztására mellékeltük a 11. ábrát, ahol a találmány előnyei jól láthatók. Az ábrán bemutatjuk, hogy egy kétkomponensű rend- • szer fázisdiagramja miként szerkeszthető meg az is­mert DTA-görbék segítségével, illetőleg a találmány szerinti rendszer alkalmazásával felvett görbe segítsé­gével. A felső három ábra mutatja a hagyományos módon felvett görbéket, ahol a bejelölt kérdőjelek azt jelzik, hogy a pontos hőmérsékleti érték meghatározá­sa bizonytalan. A fázisátalakulás, eutektikus elegy, vegyület, szilárdoldat képződés, módosulatváltozás stb. a DTA-vizsgálattal érzékenyen kimutatható, az átalakulási hőmérsékleteket azonban nem lehet pon­tosan megállapítani. Ez a tény annak a következmé­nye, hogy miután az átalakulás megindult, a kemence hőmérséklete továbbra is egyenletesen emelkedik, a minta belsejében hőmérsékletesés lép fel, és ezért a folyamat messze az átalakulási hőmérséklet fölött fe­jeződik be. Ha most ugyanezt a fázisátalakulást a találmány szerinti kvázi-statikus hőmérsékletszabályozó rend­szer alkalmazásával vizsgáljuk, ahogyan ez a 11. ábra alsó három ábráján látható, szigorúan az egyensúly vi­szonyoknak megfelelő hőmérsékleti értékek olvasha­tók le és határozhatók meg. Például eutektikus ele­gyek esetében konstans marad a hőmérséklet egészen az átalakulás befejeztéig (1. példa). Olyan esetekben azonban, ezt mutatja a második példa a 11. ábrán, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 11 db ábra amikor a megszilárdulást az egyik A komponens ki­­válása vezeti be, és csak ezután következik be az“ autektikus (E) megszilárdulása, a Q és T görbéből az első folyamat közben fellépő hőmérsékletváltozás is pontosan leolvasható.- SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Hőmérsékletszabályozó rendszer termikus fázis­­átalakulások vizsgálatára, amely hőmérsékletszabá­­lyozó rendszer tartalmaz egy programszabályozóval működtetett, előre meghatározott sebességgel foko­zatosan emelkedő hőmérsékletű kemencét, amelyben azonos termikus paraméterű minta és referencia anyag van elhelyezve, és a minta és a referencia anyag egy-egy, azok hőmérsékletét közvetlenül vagy köz­vetve érzékelő hőmérsékletérzékelővel van összekap­csolva, és mindkét hőmérsékletérzékelő egy, a két hő­mérséklet különbségét képező hőmérsékletkülönbség képző egységre van csatlakoztatva, amelynek kime­nete célszerűen egy regisztrálóval van összekötve, azzal jellemezve, hogy a hőmérsékletkü­lönbség képző egység (9) kimenete sorosan kapcsolt differenciáló tagon (13), határértékkapcsolókon (15, 16) és beavatkozó egységen (17) keresztül van a prog­ramszabályozó (4) egy, a fázisátalakulás idejére kvázi­­-statikus hőmérsékletet biztosító vezérlő bemenetére csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti hőmérsékletszabályozó rendszer, azzal jellemezve, hogy a ke­mence (3) egy differenciális scanning katarimé ter hő­szigetelő kamrája, amelynek fűtése alap fűtőelemből (29) és egy, a mintát (23) fűtő segédfűtőelemből (27) és egy a referencia anyag tartóelemet (26) fűtő segédfűtőelemből (28) áll, és a beavatkozó egység (17) az alapfűtőelem (29) hőmérsékletét szabályozó programszabályozóval (4) van összekapcsolva és a hő­mérsékletérzékelők célszerűen hőelemek és/vagy ellenállásmérők. 3. Az 1. igénypont szerinti hőmérsékletszabályozó rendszer, 'azzal jellemezve, hogy a dif­ferenciáló tag (13) egy, az alapvonaleltolódást kom­penzáló áramkör egyik bemenetével van összekapcsol­va, amely alapvonaleltolódást kompenzáló áramkör egy további bemenete össze van kapcsolva egy, az alapvonal érzékelésére kiképzett határérték kapcsoló­val (36), és az alapvonaleltolódást kompenzáló áram­kör egyik bemenetét egy, a hőmérsékletkülönbséggel arányos jelet előállító ellenállás (33) képezi, amely egy erősítőn (40) keresztül egy szervomotorral (41) és egy jelfogó (37) bontó érintkezőjével van össze­kapcsolva, továbbá ugyanennek a jelfogónak (37) egy záró érintkezője egy további jelfogón (38) keresztül van az alapvonalat érzékelő határérték kapcsolóval (36) összekapcsolva, és az első jelfogó (37) geijesztő tekercse saját záró és a másik jelfogó (38) bontó érintkezőjén keresztül van egy tápegységre kapcsolva, továbbá a szervomotor (41) egy, az alapvonaleltoló­dást kompenzáló változtatható ellenállás (39) csúsz­kájára van csatlakoztatva. Kiadja: Országos Találmányi Hivatal Felelős kiadó : Himer Zoltán KÓDEX 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom