194377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet szénhidrogéntüzelésű gőzkazánok rendellenes üzemelésből származó sérüléseinek, valamint hatásfokromlásának megakadályozására
1 194.377 2 delve. A 33 permanens mágnes másik oldalán egy 34 lágyacél gyűrű van elrendezve. A reteszáramkörbe egy álló 35 érintkezőpárral együttműködő mozgó 36 érintkezőpár van beiktatva, amely a 32 közvetítőszár másik végével van összekötve. A szerkezet úgy működik, hogy amikor a beállított határhőmérsékleten a 31 fémcsavar elveszti mágnesezhetőségét, a 33 permanens mágnes átcsapódik a 34 lágyacél gyűrűhöz, ezáltal a 32 közvetítőszár eltávolítja a mozgó 36 érintkezőpárt a 35 érintkezőpártól, így a reteszáramkör megszakad. Lehűlés után a reteszadó hőmérsékletérzékelő egység egy 37 rugós nyomógomb segítségével újra üzembe helyezhető. A korábbiakban már említettük, hogy a 6 maximumjelzős hőmérő segítségével nyomon lehet követni a gőzkazán fűtött felületeinek elszennyeződését, és ennek megfelelően módosítani tudjuk a 2 reteszadó hőmérsékletérzékelő egység megszólalási határhőmérsékletét, hogy az feleslegesem ne okozzon leállást. A 6 maximumjelzős hőmérő azonban azon felül, hogy a határhőmérséklet átállításának szükségességét mutatja, állásának hetenkénti leolvasásával és az értékek diagramban való ábrázolásával értékes tájékoztatást a gőzkazán üzeme gazdaságosságának változásáról, aminek alapján a kazántisztítás optimális időpontja előre megállapítható. Ezt ez a módszer nyújtja elsőként, az üzemek jelenleg az ilyen adatokkal csak tapasztalati úton rendelkeznek. A mért adatokkal jelentős energiaveszteség megtakarítható, továbbá a karbantartás jól tervezhető, költsége minimalizálható. A diagram lehetséges alapformáit és az abból nyerhető infomációk gazdasági hasznát a 6-9. ábrák mutatják be. Az ezeken szereplő koordinátarendszer vízszintes tengelyén a kazánban eltüzelt tüzelőanyag Ft értéke van feltüntetve, függőleges tengelyén a füstgázhőfok okozta kiményveszteség százalékos változása (Vfg) szerepel. A 6. ábrán a legegyszerűbb diagram forma van feltüntetve. Ezen a vízszintes tengellyel párhuzamos egyenes a jól beállított égővel üzembe vett tiszta gőzkazán kéményveszteséget jelzi a tüzelőanyag költség százalékában. Az ezalatt levő (T-vel jelzett kazántisztaság terjedő) I. jelű terület az elkerülhetetlen kéményveszteség Ft értékét mutatja. Az emelkedő egyenes a tűz és vízoldali felületek elszennyeződése miatti kéményveszteség növekedést jelzi. Az ezalatt levő II- vel jelzett terület a kazán tűz és vízoldali elszennyeződése miatti kéményveszteség növekmény Ft-ben kifejezett értkét adja meg. A 7. ábrán a veszteségnövekedés kiugró értéke a két legolvasás közti időszakban bekövetkezett elszennyeződési sebesség növekedést jelenti. Ennek oka a füstgáz koromtartalmának növekedése miatti intenzívebb kormozódás tűzoldalon, vagy tápvízminőség romlás (pl. táptartályba nyersvíz betörés) miatti elrakódási sebesség növekedés a vízoldalon. A meredekség változás beavatkozásra a hiba felderítésének és kiküszöbölésének szükségességére hívja fel a Figyelmet. Ha ez megtörténik a B-vel jelzett (beavatkozási) pontban, a veszteségemelkedés visszaáll a korábbi meredekségre (folytonos vonal) ellenkező esetben az új meredekség (szaggatott vonal) szerint változik a veszteség. Ez esetben a HI-al jelzett terület az elkerülhető többlet energiaveszteség Ft-értékét adja meg. Az ábra egyértelműen szemlélteti (a más módon nem érzékelhető) a jelzés hatására történt beavatkozás jelentős energiatakarékossági kihatását. A 8. ábrán egy tűzoldali tisztítás (tűztér ledrótkefézése, füstcsövek csőkefével tisztítása) hatása látszik, de hasonlót mutat egy vízoldali kazánmosás, részleges vízsugaras vagy mechanikus tisztítás is. Itt a IV-el jelzett terület nagysága a felmerült tisztítási költség árán nyert energiaveszteség megtakarítást jelenti Ft-ban. A digram megalapozott kalkulációra nyújt lehetőséget ! A nagy költséget jelentő vegyszeres tűz és vízoldali kazántisztítás szüksgességének is időpontjának meghatározására nincs biztonságot és gazdaságosságot biztosító módszer. Kellően alá nem támasztott becslés alapján szokásos ilyen ügyben a döntés, ezért szélsőséges a szórás. A 9. ábrán szereplő digramon Tj-ig teijedő szakasz veszteségnövekményét egységnyinek és kiadásnak, a kazán tisztítás költségét 4 egységnyi kiadásnak tekintve, a diagram látványszerűen bemutatja, hogy — a kazán (Tj) időszakonként végzett tisztítása esetén egységnyi veszteségre 4 egységnyi a ráfordítás, ami a felhasznált tüzelőanyagköltségre vetítve, karbantartási többletköltséget jelent, figyelmen kívül hagyva itt a vegyszeres kazántisztítás okozta "kazánfogyás" kárt, — kellő időben (T2-nél)> végzett tisztításnál a veszteségtöbblet 4 egységnyi, megszüntetésére a tisztítás költsége szintén 4 egység, a tüzelőanyagköltségre vetítve e pontban adódik a kiadások minimuma, — a későn (T3-nál) végzett tisztítás esetében a veszteségtöbblet 9 egység, a tisztításra továbbra is 4 összesen 13 egységnyi a kiadás, ami fajlagosan az előzőnél nagyobb költséget jelent, vagyis az 5-el jelzett területnek megfelelő Ft összeg T2-nél végzett tisztítás esetén megtakarítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szénhidrogéntüzelésű, főként füstcsöves vagy láng- és füstcsöves gőzkazánok rendellenes üzemeléséből, például vízfogyásból, tűztértúlterhelésből vagy utóégésből származó sérüléseinek, valamint hatásfokromlásának megakadályozására, amelynek során mérjük a keletkező füstgáz hőmérsékletét és adott hőmérsékletváltozás érzékelése esetén beavatkozunk a kazán üzemeltetésébe, azzal jellemezve, hogy a füstgáz hőmérsékletét a füstjárat utolsó huzamához tartozó, a gőzkazán (1) tűzvonalát érintő legfelő füstcső (5) végtartományában folyamatosan érzékeljük és a füstgázhőmérséklet hirtelen, °K/perc nagyágrendű változása esetén egy előre beállított határhőmérséklet elérésekor a gőzkazán (1) égőjét (9) reteszelve leállítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legfelső füstcső (5) végtartományában a füsthőmérséklet folyamatos érzékelése mellett egy maximumjelzős, hőmérő (6) maximumielzőjének időszakos leolvasásával folyamatosan figyelemmel kísérjük az ott jelentkező maximális füstgázhőmérséklet lassú, °K/hét nagyságrendű változását és ennek alapján a reteszelési határ hőmérséklet értékét módosítjuk (növeljük). _______ __ 3. À 2. igénypont szerinti eljárás, a z z a 1 jellemezve, hogy a reteszelési határhőmérsékletnek a maximális füstgázhőmérséklet lassú növekedése következtében szükségessé váló növelését fokozatonként, célszerűen 30 °K-os hőmérséklet-ugrásokkal végezzük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4