194374. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték hőszigetelést igénylő közeg továbbításához
1 194.374 2 A találmány hőszigetelést igénylő közeg, például melegvíz, gőz, vagy hasonló továbbítására szolgáló csővezetékre vonatkozik, amelynek a közeg továbbítására szolgáló belső csöve, azt kívül körülvevő hőszigetelő rétege, valamint a hőszigetelő réteget kívülről körülvevő vízzáró köpenycsöve van. A természetes alapanyagból nagy tömegben, olcsón előállítható porózus szerkezetű hőszigetelő anyagoknak, például a duzzasztott perlitnek szélesebb körű alkalmazását - többek között a csővezeték-szigetelés területén is - mind a mai napig gátolja az a tény, hogy az ilyen anyagok - éppen a porozitásúk miatt - erősen nedvszívók. Felhasználásukra ezért főként olyan helyeken kerül sor, ahol csak mérsékelt nedvesség-hatással kell számolni. Az erősen nedvszívó porózus szigetelőanyagok nedvességfelvevő képességét úgy próbálták csökkenteni, hogy azokat teljes tömegükben víztaszítóvá tették. Ismeretes például olyan megoldás, amely szerint a perlitet hidrofobizálják, és a hidrofob perütet erős nedvesség-behatásnek kitett helyeken, például talajvizes építési területen csővezetékek hőszigetelésére használják. Ez a megoldás, valamint a hasonló célú, a hőszigetelő anyagot teljes tömegében víztaszítóvá tevő megoldások azonban viszonylag drágák, és az is hátrányos tényezőként jelentkezik, hogy ömlesztett hidrofob anyaggal hőszigetelések csak a helyszínen készíthetők, ezért egyrészt munkaigényesek másrészt a hőszigetelő képesség rovására menő, szubjektív tényezőkből, emberi mulasztásokból származó hibák gyakorlatilag nem küszöbölhetők ki. Egy másik ismert megoldás szerint porózus szerkezetű szemcsés ömlesztett hőszigetelő anyagból, például duzzasztott perlitből kötőanyag hozzáadásával készítenek hőszigetelő testeket. Ezzel a módszerrel termelékenyebbé válik ugyan a hőszigetelő szerkezet előállítása, hátrányként jelentkezik viszont, hogy az anyag nedvszívó hajlama miatt a testek a beépítésük előtt, a tárolásuk során nedvességet vesznek fel, ami a hőszigetelő képességüket lerontja, és kizárja olyan alkalmazásuk lehetőségét, amelynél a hőszigetelő testből a szerkezet funkcionálása során a nedvesség nem tud eltávozni. Ezért e megoldással köpenycsöves szigetelésű hővezetékek sem építhetők. ' A találmány feladata, hogy olyan csővezetéket szolgáltasson hőszigetelést igénylő közegek továbbításához, amelynek hőszigeteléséhez természetes alapanyagokból olcsón előállítható porózus szerkezetű hőszigetelő anyagok, például duzzasztott perlit alkalmazhatók, és amely csővezeték hő- és nedvességszigetelő szerkezete minden funkcionális követelményt nagy biztonsággal képes kielégíteni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a porózus szemcsés anyag, valamint kötőanyag utószilárduló keverékéből formázással hőszigetelő elemeket készítünk, és azok felületét - a gyártási nedvességnek az elemek belsejéből történő kiűzését követően — összefüggő vízzáró réteggel vonjuk be, és az ilyen elemekből készült hőszigetelő héjazatot külső burkolattal, például köpenycsővel nedvességgel szemben még külön is megvédjük, teljes mértékben kihasználhatjuk a porózus ömlesztett szemcsés hőszigetelő anyagok nyújtotta előnyöket, és emellett a hőszigetelést funkcionális szempontból is tartósan és tökéletesen biztonságossá tehetjük. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan csővezeték segítségével oldottuk meg, amelynek porózus hőszigetelő adalékanyag és kötőanyag keverékéből előregyártott hőszigetelő elemek által alkotott hőszigetelő rétege, valamint a hőszigetelő réteget kívülről körülvevő vízzáró külső csöve (köpenycsöve) van, és amely csővezetéknek az a lényege, hogy a hőszigetelő réteget vízzáró felületi bevonattal ellátott, egymáshoz illeszkedő hőszigetelő elemek alkotják, amelyek legalább egy része egymáshoz, valamint az őket közrefogó belső csőhöz és külső csőhöz van rögzítve. Az előregyártóit hőszigetelő elemek általában duzzasztott perlitből, szilikátbázisú kötőanyag, például cement felhasználásával készülnek, de nem kizárt más porózus hőszigetelő anyag és más kötőanyag (például műgyanta) alkalmazása sem. Célszerű, ha az előregyártóit hőszigetelő elemek kátrányepoxi- vagy/és kátrányuretán-kompozíció által alkotott vízzáró bevonattal rendelkeznek, de természetesen más vízzáró-víztaszító anyagok alkalmazása is szóba jöhet a bevonat kialakításához. A találmány egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy előregyártott hőszigetelő elemek egymáshoz és az őket közrefogó külső és belső csövekhez a homlokfelületeikre felvitt és egymáshoz illesztésükkor onnan kitüremkedő ragasztóanyaggal, célszerűen kátrányepoxi- vagy/és poliuretán-kompozícióval vannak rögzítve. Ebben az esetben célszerű, ha a szomszédos előregyártóit hőszigetelő elemek egymáshoz közöttük elhelyezett, ragasztóanyaggal átitatott tárcsák, a csövekhez pedig a tárcsákból kitüremkedő ragasztóanyag segítségével vannak rögzítve. Egy másik előnyös találmányi ismérv szerint az előregyártott hőszigetelő elemek körgyűrű-keresztmetszetű, befoglaló formájukat tekintve zömök henger alakú testek, amelyek hosszúsága a beléjük illeszkedő belső cső átmérőjének célszerűen mintegy 2-4- szerese (1. ábra). Célszerű lehet továbbá, ha íves belső cső esetében az előregyártott hőszigetelő elemek gyűrű alakú keresztmetszetű szegmenselemek. Ebben az esetben előnyös, ha az íves csővezetékszakasz külső köpenycsöve szegmens-köpenycső elemekből van öszszeállítva, amelyek vízzáró kapcsolatokkal vannak egymáshoz csatlakoztatva, továbbá ha a szegmens-köpenycsőelemek tokos kapcsolatokkal és/vagy ragasztással, és/vagy hegesztéssel és/vagy pólyázással vannak egymáshoz csatlakoztatva, végül ha az előregyártott hőszigetelő szegmens-elemek és a belső cső között — célszerűen ovális — házag van. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a találmány nem korlátozódik a fent leírt, illetve a továbbiakban a részletes leírásban és az ábrákon szereplő geometriai alakú előregyártott hőszigetelő elemek alkalmazására, azok lehetnek például osztott szelvényűek stb. is. A csővezeték egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a csővezeték előre szigetelt csővezeték-elemekből van összeállaítva, amelyek két végén csupasz belső cső-végek vannak; és a szomszédos előreszigetelt csővezeték-elemek e szabad csővégek közegzáró összekapcsolásával, például - acélcső esetében - hegesztéssel, valamint a kapcsolati helyek környezetében a hőszigetelő réteg és a külső köpenycső folyamatossá tételével vannak csővezetékké egyçsitve. Ebben az esetben célszerű, ha az előreszigetelt csővezeték-elemek hőszigetelő rétegének : szabad homlokfelületei ragasztóanyaggal átitatott tárcsával vannak lezárva. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a találmány előkiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy találmány szerinti egyenes vezetékdarab egy részlete tengelymetszetben látható ; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
