194346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton, adott esetben feszítettbeton testek különösen előregyártott építőelemek készítésére
1 194 346 2 tettük; ■ 2. ábrán a jelenlek gyakorlat szerint tervezett betonok komponenseinek jellemző struktúrája látható; « 3. ábrán erős cement-túladagolással készült keverék struktúráját tüntettük fel; a 4. ábra a cementkő és adalékanyag kapcsolatát és felületeik viszonyát érzékelteti. Az 1. ábrán a cementszemcsékhez képest Igen nagy 1 adalékszemcsék csak részben láthatók; ezek kiterített felületét la hivatkozási számmal jelöltük. Az adalék felületéhez v, optimális (minimális) cementhártya-vastagság tartozik, ekkor a cement és adalékanyag fajlagos felülete harmónikusan illeszkedik egymáshoz, a beton saját feszültségek a lehető legalacsonyabb szinten jelentkeznek. A_v, vastagságú rétegben egyébként a cementszemcséket 2a, 2b; a vizet 3, a cement hidratációs terméket pedig 4 hivatkozási számmal jelöltük. A cement-szemcséket két átmérővel idealizáltuk: a nagyobb d. átmérővel a 2a szemcsék, a kisebb dj átmérővel pedig a 2b szemcsék rendelkeznek. Az TT ábra szerinti anyagszerkezet a találmány szerinti eljárás alkalmazásának az eredményeként alakul ki. A vy rétegvastagság lényegében azonos a átmérővel. A 2. ábrán látható anyagszerkezet azt a jelenlegi gyakorlatban legtöbbször előforduló esetet mutatja, amely szerint a ténylegesen szükséges cementmennyiség 1,5-2-szerese van a betonban. Az anyagkomponensek jelölésére az 1. ábrán alkalmazott hivatkozási számokat használtuk, jól látható, hogy az la adalék felületet, borító cementhártya Vj vastagsága lényegesen nagyobb, mint a Vj vastagság (1. ábra), ennek megfelelően a saját-feszültségek is jelentősek. A 3. ábra szerinti anyagszerkezet - a fentiekben ismertetettekkel azonos komponensekből - nagymérvű cement-túladagolás következtében alakult ki ; a komponenseket ebben az esetben is az í. és 2. ábrán alkalmazott hviatkozási számokkal jelöltük. Ebben az esetben a v3 rétegvastagság a_v2 vastagságot (2. ábra) is meghaladja, és a dt cementszemcse-átmérőnek a többszöröse, a sajátTeszültségek igen jelentősek, és a beton mechanikai tulajdonságai erőteljesen leromlanak. A 4. ábrán egyetlen 2a cementszemcse és az 1 adalékanyag kapcsolatát, egyben a felületek viszonyát érzékeltettük. Jól látható, hogy azaj-ju szaggatott vonalakkal határolt szektorok közül csak kettőben van olyan F, felület-tartománya a cementkőnek, amely aktív az adalék _Fj felület-tartományával való kötésben. A 4. ábra az 1. ábra szerinti yt vastagságú rétegnek egy kinagyított részlete; könnyen belátható, hogy a 2. és 3. ábra szerinti nagyobb v2,v3 rétegvastagságoknál az aktív F,,jF2 feliilet-pároklrányasokkal rosszabb. A fentiek szerint a találmány alkalmazásának eredményeként a rugalmas adalékanyag felületét olyan kötőanyag-réteggel borítjuk, amelyet a cement őrlésfinomsága által meghatározott vastagságú, egyrétegű folyamatos gömbhalmaz (1. ábra) alkot, és a gömbfelületből a vetületi terület tekinthető aktív felületnek az adalékkal való érintkezés vonatkozásában. A találmányt a továbbiakban példán keresztül ismertetjük részletesen. Tömör előregyártót) vasbeton födémpanelt készítünk a találmány szerinti eljárással, amelynek adatai a következők : fesztáv: 4,20 m; lemezvastagság: 165 mm; a tervező által előírt beton jele: C 20; acélfajta: C 15.H; acélátmérő: 7,6/1 20 mm. A jelenleg érvényes beton tervezési műszaki irány elvek szerinti beton-receptura a következő lenne: C 350 kspc-20 cement 330 kg/m3 adalékanyag -/24 (I.o.). osztályozatlan homokos kavics 1990 kg/m3 víz 144 lit/m3 Az elkészített vasbeton födémelem a tervező által előírt minősítő szilárdsági értékre megfelel; ez a tény próbaterheléssel is bizonyítható. A találmány szerinti eljárást alkalmazva az acélfajtát változatlanul hagyjuk, az acélbetét-átmérőt 5 mm-re választjuk, és az összes acélbetét mennyiségét 20%-kal csökkentjük; így — amint látni fogjuk — ilyen acélmegtakarítással a tervezett mechanikai eredményt éljük el. Első lépésben megmérjük a rendelkezésre álló adalékanyag, mind a cement fajlagos felületét. A cement fajlagos felületét az MSz 523/2. számú magyar szabvány szerint, Blaine-készülék segítségével mértük meg, és eredményül 278 m1 /kg értéket kaptunk. A cement fajsúlya: 3,05 g/cm3. Az adalékanyag fajlagos felületének megmérést teljes szitavizsgálat és a finom részek Andreasen-ülepítése segítségével hajtottuk végre. Ezekbők megkaptuk az egyes frakciók tömegét, majd kiszámítottuk az adalékanyag felületét. A számítási művelethez Palotás: Mérnöki szerkezetek anyagtana, III. 2.36.25 pontjában leírtakat használtuk fel; a számítást az alábbi táblázat tartalmazza: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 3
